Főoldal

Keresés

Találatok száma: 8

    "1) Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. közfeladat ellátási és vagyonkezelési szerződéssel 160 millió Ft értékű vagyont kapott az alapítójától (tételes átadással, az eszközök bruttó, elszámolt écs. és nettó értéke meghatározott) A szerződés szerint a vagyonra elszámolt éves écs.-t (az écs. %t szintén meghatározott) teljes egészében a vagyon fenntartására kell fordítani.

    Kérdés:
    • az átvett (kapott) vagyont hol kell kimutatni az átvevő társaság könyveiben (eszköz-forrás)?
    • A vagyonra elszámolt écs-t és a fenntartásra elszámolt ráfordításokat hova és milyen címen kell könyvelni?

    Az átvett vagyont az immateriális javak között és a passzív időbeli lehatárolások között mutatom ki , bár ez véleményem szerint nem térítés nélküli átvétel. Külön, tételes analitikát vezetek az eszközök bruttó, écs és nettó értékéről, az éves elszámolt écs-t a passzív időbeli elhatárolással szemben vezetem ki. Véleményem szerint ezen ügylettel kapcsolatban a nonprofit kft.-nek nem keletkezhet sem eredménye, sem vesztesége. A vagyonnal kapcsolatos ráfordításokat vagy idegen ingatlanon végzett beruházásként számolom el, vagy az immateriális javakat növelem vele.

    2) Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. (áfa alany) alapvető bevételi forrása az önkormányzati támogatás. Az Önkormányzat a támogatás fejében kötelező közfeladat ellátását írja elő (pl. más nonprofit Kft. „színház”részére zenekari szolgáltatás saját hangszerekkel). Kérdés:
    Az ellátott feladat teljesítését milyen bizonylattal (számla) kell igazolni? Hogyan kell ezen tevékenységet úgy elszámolni , hogy az Adóhatóság rendben találja áfa tekintetében? A befogadó Kft. nem fizet a szolgáltatásért!! "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Született-e már szakértői vélemény arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok könyvvizsgálóinak kötelező-e vagyonnyilatkozatot tenni a 2007. évi CLII. törvény 3.§.(3) e) alapján: "(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett... e) az a közszolgálatban nem álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult".

    Amennyiben még nem, kérem tájékoztassanak, hogy valóban fennáll-e a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség e jogszabály szerint, s ha igen, akkor milyen módon?

    Több tapasztalt, jelentős megbízásokkal rendelkező önkormányzati könyvvizsgálói feladatot ellátó neves kollégával beszéltem, akik véleménye szerint nincs ilyen kötelezettség, és erről emlékezetük szerint már született kamarai vélemény."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény már nem tartalmaz előírásokat a kötelező könyvvizsgálatra. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 92/A. §-a - mely a kötelező könyvvizsgálatról rendelkezik - jelenleg, illetve 2012. évben még hatályos. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2012. január 1-től hatályos, a könyvvizsgálatra vonatkozó 46.§ (1) bekezdése - a korábbi évekkel ellentétben - már nem tartalmaz hivatkozást az Ötv. 92/A. §-ára.


    Kötelező-e az önkormányzatoknál 2012. költségvetési évre a könyvvizsgálat, amennyiben az önkormányzat előző évben teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, vagy az utolsó vizsgált év a 2011. költségvetési év, melyről készített jelentést most 2012-ben kell kibocsátani?

    A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a Hivatalos Értesítőben közzétenni. (2) (3) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. (4) A könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és vállalkozási maradvány-kimutatást a polgármester a zárszámadásról szóló rendelettel együtt terjeszti a képviselő-testület elé. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat polgármestere a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldi az Állami Számvevőszéknek. 249/2000. Korm . rendelet 2012. január 1-től hatályos 46. § (1) bekezdése: A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett egészségügyi szolgáltató éves elemi költségvetési beszámolója, valamint a helyi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a gazdálkodás eredményéről."

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egy területfejlesztési társulás uniós támogatással valósít meg egy szennyvízcsatorna beruházási projektet. A projekt keretében több település szennyvízelvezetése, szennyvíztisztító telep és egy komposztáló telep építése valósul meg. A Társulás az önerő biztosítására víziközmű társulatot szervezett, amely víziközmű társulati hitelt vesz fel. A hitel fedezete a lakosság lakástakarékpénztári megtakarításai és az önkormányzatok készfizető kezességvállalása. A hitelszerződés értelmében a Társulásnak és az önkormányzatoknak több feltételnek kell eleget tenniük. A hitelszerződés szerint az "Önkormányzatok részéről összesen 2 negyedévnek megfelelő mértékű hitelkamat letétben történő elhelyezése a hitelfelvevő víziközmű társulat Önkormányzatok befizetése elnevezésű elkülönített projekt számlájára." A hitelszerződés értelmében továbbá az Önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a finanszírozás első 10 évében a szerződésben meghatározott összeggel járulnak hozzá a cash flow teljesítéséhez. (azonnali inkasszóval beszedhető) felhasználása az LTP befizetések ill. kamatfizetés esedékességkori forráshiány esetén. A hozzájárulást - a beruházás megkezdésének évétől - minden év december 31.-ig kell teljesíteni a Hitelfelvevő víziközmű társulat Önkormányzatok befizetése elnevezésű számlájára. E pont megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Amennyiben ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a Bank jogosult az esedékes, de be nem fizetett összeg(ke)t azonnali inkasszó útján az Önkormányzatoktól beszedni és azt a nem fizető magánszemélyek esedékes átutalásainak pótlására fordítani." A fent említett összegeket az önkormányzatok lakosságarányosan fizetik meg az említett bankszámlára.


    A fenti két tételt, hogyan könyveljék a társult önkormányzatok? Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, vagy függő kiadás vagy felhalmozási kiadás?

    249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 9.sz. melléklet 3. pont f) államháztartáson kívüli pénzátadásnak minősül többek között a vállalkozások, a non-profit szervezetek, a háztartások, az önszerveződések támogatása, a lakástámogatásokkal kapcsolatos kiadások elszámolása (amennyiben a központi költségvetési szerv, az adott fejezet a mindenkori költségvetési törvényben felhalmozási kiadásai között ilyet tervezett), az államháztartáson kívüli garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés. g) A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások számlacsoport azokat az elszámolási számlákat tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban a teljesített kiadás a költségvetési évben nem végleges, azok az államháztartás részére a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek vagy válnak végleges kiadássá."

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Önkormányzat által (100%) alapított kft átalakult kiemelten közhasznú nonprofit kft-vé és a vagyonkezelői szerződésben átadott eszközöket a nonprofit-nek. A vagyonkezelői jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése feltétele-e a vagyonkezelő könyveiben történő kimutatásához ill. erre a dátumra kell-e kimutatni vagy a szerződés aláírásának időpontjára?"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 2011. január 2-ai hatállyal módosította, kiegészítette A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 92/A. §-át. Az új szabályozás szerint amennyiben az önkormányzat éven túli hitelt vesz fel vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület köteles előzetesen könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni.

    1. Az önkormányzat költségvetési minősítéssel rendelkező - de pénzintézeti minősítéssel nem rendelkező - könyvvizsgálója jogosult-e ezen véleményezést elvégezni vagy pénzintézteti minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell megbíznia az önkormányzatnak erre a feladatra?
    2. Amennyiben az önkormányzat könyvvizsgálójának el lehet illetve el kell ezeket a feladatokat végeznie, az önkormányzat könyvvizsgálója köteles-e ezeket a munkákat - évente többször is dönthet a képviselő-testület hitelfelvételről - az éves beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozó szerződés keretében - több éves szerződés esetén - a szerződés törvényi változás miatti módosítása és a többletmunka miatt a díjazás változtatása nélkül elvégezni?
    3. Mi minősül éven túli hitelfelvételnek konkrétan, tekintettel arra, hogy a hitelintézetek a folyószámla hitelkeretet 12 hónapos időtartamra nyitják meg függetlenül a naptári évtől, viszont a költségvetési év az államháztartási tv. szerint naptári évet jelent? (Amennyiben december 31-ig nem kerül sor a folyószámla-hitel vagy egyéb, likviditási célú hitel - pl. munkabérhitel - visszafizetésére, úgy a visszafizetés a következő költségvetési évet terheli.)
    4. Van-e a Tisztelt Kamarának a feladat végrehajtására módszertani segédlete amely megfogalmazná az érintett könyvvizsgálók számára az elvégzendő feladatokat és azok végrehajtásához is segédletet adna annak érdekében, hogy lehetőség szerint egységes színvonalú munkát tudjanak végezni csökkentve ezzel mind a kockázatot mind az elvégzett munka esetleges színvonalbeli különbözőségei miatti negatív véleményeket. (Amennyiben rendelkezésre áll, kérem szíves tájékoztatásukat az elérhetőségéről, amennyiben még nincs, indokoltnak tartanám nemcsak az előzőekben megfogalmazottak miatt, de azért is mert a 2011. évi költségvetési rendeletek tervezetét - tekintettel a beterjesztésének határidejére - megyei jogú városi illetve városi önkormányzatok esetében gyakorlatilag január végén véleményezni kell és ezen költségvetési rendeletterveezteknek része lesz a tervezett hitelfelvétel is. Hogyan lehet rendeletalkotásra alkalmasnak minősíteni a költségvetési rendelet tervezetét az éven túli hitelfelvétel előzetes véleményezése nélkül illetve az előtt? "

    2011. február

    Tovább a válaszhoz


    "Az Önkormányzatnak hová kell bejelentenie választott könyvvizsgálója adatait? (Vállalkozások esetében az elfogadó nyilatkozat alapján a cégbírósághoz jelenti a cég)."

    2010. december

    Tovább a válaszhoz


    Egy Önkormányzat ugyanazon a napon (2007. december 20.) két szerződést kötött egy XKft-el: engedményezési szerződést és üzletrész átruházási szerződést.

    1.Engedményezési szerződés: engedményező az XKft
                                                              engedményes az Önkormányzat
                                                              kötelezett az ZKft
    Az XKft kijelenti, hogy a ZKft-el szemben 95 millió Ft tagi kölcsön nyújtásból eredő követelése van (65 millió működési és 30 millió beruházási).
    Az XKft a szerződés aláírásával egyidejűleg az Önkormányzatra (engedményesre) engedményezi (ruházza át) a fenti 95 milliós követelését 45 millió forint értékben, amelyet az Önkormányzat ki is fizet.

    2. Üzletrész átruházási szerződés: az XKft térítésmentesen átadja a 100%-os üzletrészét (tulajdonjogát) a ZKft-ben az Önkormányzatnak.

    Az Önkormányzat egy külső szakértővel értékeltette a ZKft vagyonát, aki megállapította, hogy a ZKft piaci értéke 0, jegyzett tőkéje 3 millió forint, kötelezettségei meghaladják az eszközök értékét és elveszítette a saját tőkéjét.

    A fenti két ügyletre vonatkozó dokumentumokból (XKft tagi határozatai, Képviselő-testületi előterjesztések, Képviselő-testületi határozatok, stb,) egyértelműen megállapítható, hogy a 100 %-os üzletrész térítésmentes átruházásának feltétele volt az XKft követeléseinek megvásárlása (engedményezése). A fenti külső szakértő szerint is a két szerződés együtt értelmezhető.

    Kérdéseim:

    1. az Önkormányzatnál, hogyan és hol kell nyilvántartásba venni, könyvelni a 95 millió forint követelés 45 millió forintért történő engedményezését (mérlegben és mérlegen kívül)?

    2. Az Önkormányzat könyveiben milyen értéken kell szerepeltetni a ZKft 100 %-os üzletrészét: 0 Ft, 3 millió forint, mérlegben vagy mérlege kívül 0 forinttal?

    3. A két szerződést lehet-e „összevontan” kezelni, azaz 45 millió forint az Önkormányzat 100 %-os részesedése a ZKft-ben.

    2010. április

    Tovább a válaszhoz