Főoldal

Keresés

Találatok száma: 10

    "Egy társaság a 2014 évi negatív mérleg szerinti eredménye megállapítását követően (veszteség) saját tőkéje is negatív lett. A veszteség fedezésére a beszámolót jóváhagyó taggyűlés/tulajdonos pótbefizetés mellett döntött, melyet pénzügyileg teljesített is.
    A társaság tulajdonosa elképzelése szerint szeretné átrendezni a pótbefizetést jegyzett tőkévé. A „ki nem mondott” végső cél a részesedésének a növelése.
    A téma több kérdést is felvet.

    1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni?
    2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére?
    3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére?
    4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen?
    5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz)
    6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni?

    (A legjelentősebb vevő a társaságnál a tulajdonos, aki közösségi adóalany. Ekkor a számlát a közösségi adóalany részére nyújtott szolgáltatás szabályainak megfelelően kell elkészíteni?)
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A külön-külön feltett kérdésekre összefoglalóan a következő megoldást találom jónak:

    1.  A pótbefizetés semmiképpen nem kerülhet egyenesen a jegyzett tőkébe, a vonatkozó jogszabályok a visszafizetést írják elő.
    2. Ha a visszafizetés nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (Sztv. 38. § (10) bek.) Egyelőre nem látom tisztán, hogy a korábban már kiszámlázott teljesítést – ami a vevőállományban szerepel – ki lehet még egyszer számlázni?
    3. A pótbefizetés visszafizetésének nem előfeltétele, hogy az eredménytartalék pozitív legyen, a pótbefizetés visszafizethető összegének megállapításánál kizárólag a saját tőke és a jegyzett tőke arányát kell vizsgálni.
    4. A tulajdonos által adott kölcsönből történhet tőkeemelés akár ázsióval is, majd ezt követheti a pótbefizetés visszafizetése a saját tőke és a jegyzett tőke viszonyának figyelembe vételével."1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni? – Igen, a pótbefizetés nem vezethető át a jegyzett tőkére.
      2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére? – Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tulajdonos a követelését apportálja a társaságba. Ennek folyamán lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés egy része a tőketartalékba kerüljön, kvázi ázsióval. Ezt követően a számviteli törvény 37. § (1) c) pontja szerint lehetőség van a tőketartalék átvezetésére az eredménytartalékba a veszteség mértékéig.
      3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére? – A pótbefizetés feltétele, hogy a ne legyen tőkehiány a társaságnál. Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek.
      4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen? – A pótbefizetés a veszteségek fedezetére szolgál. Véleményem szerint, ha a saját tőke eléri a törvényben meghatározott szintet, akkor a pótbefizetés visszafizethető.
      5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz) – Igen, van lehetőség a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközzel történő visszafizetésére.
      6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni? – Igen, a számviteli törvény 38. § (10) bekezdése szerint az értékesítés szabályai az irányadók.
      Maradt azonban egy nyitott, vagy félreértett téma számomra. Ezt szó szerint idézem: "Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek. " Ebben a részben a problémát az okozza, hogy ha az eredménytartalék már nem negatív... kitételt nem találtam meg jogi környezetben.

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaság (eladó) jelentős összegű - harmadik féllel szembeni - peresített kártérítési követelését a perelt összeg értékében eladta kapcsolt vállalkozásának (vevő). A per pozitív kimenetele erősen megkérdőjelezhető, a peresített kártérítési követelés – helyesen - az eladó könyveiben nem szerepel. A Társaság (eladó) a követelés eladásával jelentős összegű bevételt számolt el. (A saját tőke vesztesége így rendeződött). A vevő a vásárolt követelés vételárát az eladóval szemben fennálló kölcsön követelésének összevezetésével egyenlítette ki. A vevő a bírósági per elvesztése esetén jelentős összegű veszteséget számolna el. Mind a vevő, mind pedig az eladó társaság 100 %-os tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. A per elvesztése esetén a tulajdonos egyik társaságából egy másik társaságába csoportosította át a veszteségét.

    A Társaság által peresített kártérítési igény forgalom képes-e a bírósági per lezárulta előtt? Kapcsolt felek között milyen értéken lehet engedményezni követelést? A kölcsön követeléssel kiegyenlített követelés engedményezés áfa mentes-e?

    Az, hogy forgalomképes-e egy peresített kártérítési követelés, szerintem jogi probléma, nem találtam a megoldásra törvényi hivatkozást.
    Kapcsolt felek között piaci áron történhet az engedményezés. A probléma csak az, hogy hasonló ügylet nem található. A bírósági per befejezése előtt nem állapítható meg a kártérítési követelés piaci értéke.
    Véleményem szerint a követelés engedményezése, ha névértéken, vagy az alatt történik, áfa mentes."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    " A" Kft. "B" Kft.-nek ingatlant adott bérbe. "A" Kft. a bérbeadást áfa kötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: "A bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget, karbantartási, felújítási, és adóköltségeket teljes egészében.” A szerződés a bérleti díjra vonatkozóan más kikötést nem tartalmazott. Az adóhatósági határozat és a jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbeadó cég könyvelője tájékoztatást kért az adóhatóságtól mindkét cégre vonatkozóan. Az adóhatóság a következő választ adta: „Az ellenérték fejében történő bérbeadásról a szolgáltatás nyújtójának számlát kell kiállítania az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-a alapján, akkor is, ha annak elmaradását az adóhatósági ellenőrzés tárta fel. Olyan rendelkezés ugyanis nincs, mely szerint ilyen esetben a számlakiállítás nem indokolt. Az áfa-különbözet könyvelését a bérbeadónak az adóhatósági határozat alapján kell elvégezni. A bérbevevőnél az utólag kapott számla (számlák) könyvelését nem látom indokoltnak, tekintettel arra, hogy az adóalapként feltüntetendő összegek (pl. energiadíjak, javítási munkák stb.) nála költségként már felmerültek.”

    A bérlő könyvvizsgálójaként a válasszal nem értek egyet. A számlát fogadja be a bérlő, de ne könyvelje le? Mégis mit tegyen vele? Dobja papírkosárba?

    Véleményem szerint a helyes elszámolás a következő lenne: A bérlő a nála felmerülő költségeket továbbszámlázza a bérbeadó felé, a bérbeadó pedig az ennek megfelelő összeget bérleti díjként számlázza a bérlőnek. A követelést és a kötelezettséget pedig beszámítással rendeznék. Kérem, szíveskedjenek válaszolni, hogy helyesen gondolom-e? Ha nem, akkor mi a jó megoldás?

    2012. szeptember


    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaság ( X Kft.) könyveiben olyan cégek követeléseit tartja nyílván kötelezettségei között, melyek felszámolási eljárás befejezése után, ill. hivatalból való törléssel jogerősen megszűntek. A Társaság állandó jogi képviselője az alábbi ügyvédi nyilatkozatot adta: „A fentiekben megnevezett cégek követelései megszűntek, mivel ezen társaságokkal szemben lefolytatott felszámolási eljárások anélkül fejeződtek be jogerősen, hogy a felszámolók érvényesítették volna ezen tartozásokat az X Kft-vel szemben, illetve a társaságok már nem létező jogalanyok. Álláspontom szerint a megszűnt, és nem elengedett kötelezettséget az egyéb bevételek között kell kimutatni a következők miatt. A fenti kötelezettségek megszűnése –mivel az Sztv-ben nem került szabályozásra a leírt tényállás- az Sztv 3.§ (4) bekezdés 10. pont f) alpontja alapján vezethető le, ugyanis a behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Mivel a követelések jogosultjai jogutód nélkül megszűntek, így a követelést nem tudják bíróság előtt érvényesíteni, nincs jogalany. Az Sztv 81.§ (3) bekezdés b) pontja értelmében az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét. Az Sztv 77. § (1) bekezdése alapján egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. A megjelölt társaság követelései áruszállításból származtak. Az Sztv 86. § (2) bekezdése értelmében a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Az Sztv 86.§ (4) bekezdés a) pontjában rendkívüli bevételnek csak az elengedett kötelezettség összegét nevesíti. Jelen esetben elengedett kötelezettségről nem beszélhetünk. A kötelezettség elengedése vagy megállapodáshoz vagy a jogosult jognyilatkozatához kötött, mely jelen esetekben nem áll rendelkezésre.

    Az Éves beszámoló auditálása során elfogadható –e a Társaság ügyvédjének jogértelmezése alapján az egyéb (és nem a rendkívüli) bevételek javára történő elszámolás?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Hitelező (ügyfelem) kölcsönt nyújtott adósnak, aki a szerződésben foglalt lejárati időt nem tartotta be és a visszafizetést elmulasztotta. Hitelező az adóssal szemben fizetési meghagyás kibocsátását kérte, amely jogerőssé és végrehajthatóvá vált. Ezek után a hitelező az adós ellen végrehajtási eljárást kezdeményezett. A végrehajtási lappal érvényesített főkövetelés (kölcsöntőke) és annak járulékai erejéig a Földhivatal az adós tulajdonát képező ingatlanra a hitelező javára végrehajtási jogot jegyzett be. A végrehajtási jog bejegyzése az önálló bírósági végrehajtó megkeresése alapján történt.

    A végrehajtási jog, mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog forgalomképes vagyonelemnek minősül-e a hitelezőnél, amely piacképes - értékesíthető vagyontárgy? Ha igen, a főkövetelés (kölcsöntőke) összegén vagy annak járulékokkal növelt (egyelőre bizonytalan nagyságrendű) összegén, mint bekerülési értéken számszerűsítsem a tárgyi eszközök között? Ezzel egyidejűleg a késedelmi kamattal terhelt kölcsönkövetelést megszűntnek kell-e tekinteni, amit ki kell vezetnem a könyvekből elengedés jogcímen? Hogyan történik az előbb vázolt gazdasági események könyvelése?

    Úgy gondolom, hogy a kölcsönkövetelés kivezetése (elengedése a rendkívüli ráfordítások terhére) logikus lépés lenne, mert ha nem teszem, akkor az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog előírásával (rendkívüli bevétellel szemben) együtt duplán szerepel az eszközértékben. "

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Pénzügyi vállalkozás adósa - amely nem áll felszámolás alatt - helyett a kezességvállaló garantőr teljesíti a garancia-szerződés szerinti hiteltörlesztést (kötelezettségvállalás a hitelösszeg 50%-val egyenlő) a pénzügyi vállalkozás felé.

    Helyesen jár-e el a pénzügyi vállalkozás, ha ebben az esetben is figyelembeveszi a törlesztési sorrendet, még ha a megállapodás a tőkeösszeg 50%-ára szól? Úgy gondoljuk, hogy a mellékletként csatolt válasz teljesen helytálló, azaz ebben az esetben is figyelembe kell venni a törlesztési sorrendet.

    forrás: http://bmkaudit.hu/doc/kerdes-felelet-takszov03.doc

    9.) Garanciával fedezett takarékszövetkezeti hitel esetén, amennyiben a szerződés szerint (garancia szerződés) az csak a tőkét fedezi, akkor a kamat alapjául szolgáló tőkét a kamatszámításnál kell-e csökkenteni vagy teljes összegére számítódik a kamat és a késedelmi kamat. A garancia beváltást úgy kell-e tekinteni, mint a törlesztést és vonatkozik-e rá a törlesztési sorrend? Válasz: Minden a szerződéstől függ. A garancia beváltásának időpontjáig a felszámított kamat meghatározásának alapjául a teljes még nem törlesztett tőkeösszeg szolgál. Ez időpontot követően azonban már törlesztett a garancia beváltás miatt a tőke bizonyos összege. Annak a szabálynak az alkalmazása, hogy az adóstól befolyt összeget ilyen esetben először a felszámított kamat törlesztésének kell tekinteni és ettől eltérő megállapodás semmis, megfontolandó. A garantőrrel, mint harmadik féllel való szerződéses megállapodás, ha úgy rendelkezik, hogy az csak a tőkeösszeget fedezi úgy értelmezendő, hogy a garantőr abszolút összegben csak a tőkeösszegnek megfelelő pénzt fizet, de annak egy részét a hitelintézet a kamat törlesztéseként számolja el. A garantőr nem szólhat bele abba, hogy minek a fedezeteként számolja el a hitelintézet a befolyt összeget. "

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság egy 2008. évi bekerülésű 120 Millió Ft-os vevőkövetelésére a 2009. és a 2010. években 25-25 Millió Ft értékvesztést számolt el, összesen 50 Millió Ft-ot. 2011. évben vevőnk éppen ennek megfelelő összeget 50 Millió Ft-ot fizetett. Helyesen jár-e el a cég, ha 2011-ben 50 M Ft értékvesztést visszaír, majd a maradék 70 M Ft követelését újraértékelve az éves záráskor újabb értékvesztést számol el. Vagy helyesebb lenne-e, ha a visszaírást mellőzné és a befizetett összeget az értékvesztéssel még nem érintett követelés részre tudná be, majd évvégén újra értékelné a vevőt és ha akkor döntene úgy, hogy további értékvesztés elszámolása indokolt, ezt évzáráskor a már elszámolt értékvesztés növekedéseként mutatná ki. A cégnél évközi mérleg készítése miatt nem lényegtelen, hogyan számolja el a vevő által megfizetett követelését, mivel az előbbi módszer alapján kedvezőbb évközi eredményt mutat ki.

    Véleményem szerint az évközi beszámoló készítésekor értékelni kell a vevő fizetőképességét és készségét. Amennyiben a fizetés ténye alapján úgy látja a vállalkozás, hogy ez a továbbiakra nézve pozitívan hat a fennmaradó követelés megtérülésére, úgy helyesen jár el, ha visszaírja az értékvesztést. Majd az évvégi beszámoló készítésekor az addigi ismeretek alapján dönthet további értékvesztés elszámolásáról."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Az ügyfelem egy pénzügyi vállalkozás. Lejárt követeléseket vásárol és azokat hajtja be. Előfordul, hogy a követelések fejében ingatlanokat vesz át. Az ingatlanok árverezési jegyzőkönyv alapján kerülnek a könyvekbe. Mivel a végrehajtási költség az eszközhöz kapcsolható és az "aktiválásig" felmerül, ezért az ügyfél a beszerzési ár részének tekinti.

    Kérdésként merült fel, hogy a végrehajtó költsége a beszerzési ár része-e? A 250-es kormányrendelet az egyéb ráfordítások között nevesíti a végrehajtási költséget. "

    2011. november
     

    Tovább a válaszhoz


    "Cégünk, az “A” vállalkozás követelést mutat ki a “B” társaság felé. 2010. 12. 21-ig az “A” cég 99 %-os tulajdonosa(alapítója) volt a “B” cégnek, ezzel az időponttal teljes egészében értékesítette a tulajdososi részvényeit, megszünt a részesedése “B”-ben.
    “B” vállalkozás 2011. 05. 07-től csődeljárás alatt áll, melynek eredményeként valószínűsíthető, hogy a hitelezők az eredeti követeléseik 90 %-át elengedik majd a “B” cég javára.
    A csődegyezség során elengedett követelés behajthatatlan követelésnek minősül-e?
    Mindkét oldalról nézve, az elegedett követelés, illetve kötelezettség könyvelése?
    Amennyiben a “B” cégnél az elengedett követelések eredménynövelő hatást váltanak ki majd a 2011. évi eredményelszámolásnál, elképzelhető-e, hogy ebből fakadóan társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik?"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "A 250/2000 kormányrendelet alapján a vásárolt követelés vételára felett realizált bevételt az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell könyvelni. Azonban az eredménykimutatásban két soron is szerepel ilyen bevétel. Egyrészt a "Kapott jutalék és díjbevételek"-nél, másrészt a "Pénzügyi műveletek nettó eredménye"-nél.
    Kérdés, hogy melyikre vonatkozik a kormányrendelet előírása, mivel ez befolyásolja a különadó alapját is."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz