Főoldal

Keresés

Találatok száma: 2

    "Egy felnőttoktatással foglalkozó vállalkozás elnyert egy pályázatot a TÁMOP keretein belül aranykalászos-gazda képzésre 2009. évben. A képző cég tehát egyfelől együttműködési megállapodást kötött a Foglalkoztatási- és Szociális Hivatallal, másfelől minden egyes későbbiekben oktatott diákkal szerződést. A képzés keretein belül több programmodullal is meg kellett ismerkedni a hallgatóknak, melyek oktatásához a vállalkozás nem alkalmazott megfelelő végzettséggel rendelkező szakembereket, ezért vállalkozói szerződést kötött több más vállalkozóval. Az így létrejövő vállalkozói díjakat később a vállalkozás közvetített szolgáltatásnak minősítette, amellyel így csökkentette iparűzési-adóalapját. Fontos kihangsúlyoznom, hogy nem az egész képzés oktatására bízott meg egy vállalkozót a felnőttképző cég, hanem programmodulonként egyet-egyet. Tárgyévben a felnőttképző vállalkozást a helyi Polgármesteri Hivatal adóosztálya ellenőrizte, melynek keretein belül az alábbi megállapítást hozta: „A Htv. 52. § 40. pontja alapján a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlában a közvetítés ténye, vagyi az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.” … Mindezek után a határozat részletesen ismerteti a közvetített szolgáltatás követelményeit, melynek a főbb elemei: - „A szolgáltató tehát az adóalanynak, mint a szolgáltatás megrendelőjének számláz, mivel jogi értelemben vele áll kapcsolatban, az adóalany pedig ezen teljesítményt továbbszámlázza megrendelőjének, a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő félnek.” (Tehát esetünkben a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak nyújt be számlát a képző cég és számlázza tovább a képzésben résztvevőknek). - „A közvetített szolgáltatások elszámolhatóságának konjuktív feltételei a következők: a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége kitűnjön, a kiállított számlából megállapítható legyen a közvetítés ténye, a szolgáltatás közvetítése változatlan formában történjen.” (Esetünkben minden egyes kiállított számlán szerepel a programmodul egyedi ID-száma, a vállalkozói szerződésekben pedig egyértelműen szerepel, hogy melyik tantárgyat oktatja le a vállalkozó). A Polgármesteri Hivatal Adóosztálya véleménye szerint: „A viszonyrendszert, a szerződéseket, számlákat és nyilvántartásokat megvizsgálva az ellenőrzés megállapította, hogy adózó esetében a fenti követelmények nem teljesülnek: - Adózó és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között létrejött együttműködési megállapodás kizárja a tevékenység közvetíthetőségének lehetőségét. - A vállalkozókkal és Vállalkozásokkal kötött szerződés nem tartalmazza a Htv. Serinti közvetített szolgáltatások elszámolásához szükséges feltételeket. - A megrendelt szolgáltatás változatlan formában történő továbbadása, továbbszámlázása nem valósult meg. - Adózó által igénybe vett szoláltatás nem változatlan formában történik. - A bejövő és kimenő számlák egymáshoz rendelése sem volt biztosított. Véleményem szerint a felnőttképző intézet minden törvényi kötelezettségnek eleget tett, így a Polgármesteri Hivatal határozatával nem értek egyet.

    Kérdésem az lenne, hogy Ön szerint ez a gyakorlat, miszerint az elnyert pályázat keretein belül vállalkozói szerződés keretében biztosított oktatás közvetített szolgáltatásnak minősítette a vállalkozás, helytálló-e?

    Véleményem szerint, mivel a közvetített szolgáltatás fogalma szerint annak továbbértékesítése részben vagy egészben is történhet, így ez esetben az alvállalkozói szerződéssel kötött oktatók költsége közvetített szolgáltatásnak minősül."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy cég egy internetes webáruházat működtet, amely szállodák konkrét szálláscsomagjait értékesíti közvetített szolgáltatásként. A webáruház és a szálloda között utazásközvetítői szerződés él, miszerint a webáruház közvetíti a szálloda csomagjait közvetített szolgáltatásként. A szálloda jutalékkal csökkentett áron számlázza be a szálláshely szolgáltatást, amit a cég közvetített szolgáltatásként mutat ki az anyagjellegű költségek között. Nem a cég szervezi az utazást. A gyakorlatban a vevők az interneten lefoglalják a csomagot, kifizetik a webáruháznak, majd egy vouchert kapnak, miszerint bizonyos határidőn belül (szállodától, ajánlattól függően ez több hónap is lehet) felhasználhatják a kiküldött vouchert. A webáruház kiszámlázza a szálláscsomagot a vevőnek az interneten történő foglalása és annak pénzügyi teljesítését követően, a szálloda pedig beszámláz egy 50%-os részt (előlegként vagy szálláshely szolgáltatásként - ez szállodánként változó) a foglaláskor a webáruháznak, és a részére járó további díjakat csak később, a voucherek beváltásakor számolja el (tényleges igénybevétel után).

    A kérdés a vevőnek történő számlázásra vonatkozik, illetve a szálloda és a webáruház közötti elszámolásra.
    1. Mivel a szálláscsomag eladásakor szállásszolgáltatási teljesítés még nem történt, így a webáruház előleg számlázására lenne-e köteles, vagy kiállíthatja a teljesítésről szóló számlát? A gyakorlat szerint az internetes foglalást és fizetést követően megtörténik a szállás kiszámlázása a vevő részére (vagyis tényleges felhasználást megelőzően). Ez helyes? Az áfa a kiszámlázáskor bevallásra és megfizetésre kerül. Tekinthető-e ez a webáruházas szálláscsomag-értékesítés egy termékértékesítésnek, ami a voucher kézbesítésével teljesítettnek minősíthető (hiszen az előleg sosem jár vissza)?

    2. A szálloda a foglaláskor egy 50%-os részt számláz be vagy előlegként vagy szállásdíjként. Véleményünk szerint a szálloda szintén előleget köteles számlázni a webáruház felé a voucher kiállításakor, majd annak felhasználásakor kellene a végszámlát kiállítani. Jelen gyakorlat szerint az árbevétel megjelenésével egyidejűleg (voucher kifizetésekor) a szerződés szerint járó közvetített költség havi záráskor (vagyis a jutalékkal csökkentett nettó összeg) passzív elhatárolásként könyvelésre kerül (T81-K48). Így a könyvelésben minden hónapban (és év végén is) az adott időszakban eladott (és nem a beváltott) voucherek árrése jelenik meg eredményként. (91-81)

    3. Gyakran előfordul, hogy a voucherrel nem számol el a szálloda a szerződésben meghatározott ideig, sőt később sem. És olyan eset is van, hogy a voucher nem kerül felhasználásra. Ezekben az esetekben a "várható közvetített költség" ott marad a passzív elhatároláson. Kérdés: Mikor írható vissza kockázat nélkül, és mi alapján? Elég a szerződésben szereplő rögzített elszámolási határidő lejárata?? Ha igen, akkor vissza lehetne ezeket az elhatárolásokat könyvelni? vagy esetleg rendkívüli bevételként kellene könyvelni? (ennek ipa kockázata lenne). Az elhatároláson már előző évi ilyen jellegű elhatárolás is szerepel, amihez idén még nem érkezett számla a szállodától. Ennek visszaírása önellenőrzést is von maga után (tao,beszámoló, stb.)? Ha Önök szerint így nem oldható fel az elhatárolás, akkor hogy támasztom alá a beszámolóban az egyre nagyobb összegű elhatárolást? elég hozzá a szerződés és a kiszámlázás alapján készített kalkuláció? És meddig görgetem előre? elévülésig? Gyakran előfordul, hogy a voucher nem kerül beváltásra (betegség, stb miatt). Az előleg visszatérítésre nem kerül sor a vásárlási feltételek alapján. A szállodával kötött szerződés szerint amennyiben a voucher nem kerül felhasználásra, a szálloda nem számláz be semmit.

    Véleményem szerint az internetes foglaláskor (és annak püi teljesítésekor) még nem valósul meg a szállodai szolgáltatás, csak annak későbbi igénybevételekor. Amennyiben nem számol el egy voucherrel a szálloda, akkor lejáratkor teljesülne az értékesítés (hiszen nem jár vissza). Vagyis ekkor lenne kiszámlázható az ügyfélnek (aki foglalta az utat). Mivel az ügyfél által be nem váltott voucherekre nem számlázhat a szálloda szállásdíjat, így az ezekhez kapcsolódó elhatárolások szerintem jogosan visszavezethetők a passzív elhatárolásról. A passzív elhatárolásokat nem tudom külső megerősítővel alátámasztani, csak kalkulációval. "

    2012. október

    Tovább a válaszhoz