Főoldal

Keresés

Találatok száma: 6

    "A kérdéses ügyben szerepel: „A” Kft. „B” Kft.,”C” Kft., „Z ”természetes személy és „Y” természetes személy. Tulajdon viszonyok: „A” Kft-nek a többségi tulajdonosa „B” Kft. „B” Kft-nek a kisebbségi tulajdonosa „C” Kft. „C” Kft-nek többségi tulajdonosa „Z” természetes személy, kisebbségi tulajdonosa „Y” természetes személy A tulajdoni és a szavazati arányok megegyeznek. Egyéb kapcsolat: „Y” természetes személy „Z” természetes személy felesége. Ügyvezetés: "A" Kft. ügyvezetője "C" Kft. jogi személy ("B" Kft. taggyűlési határozata alapján). "C" Kft. döntése alapján az "A" Kft ügyvezetőjeként meghatározott/kijelölt természetes személy "Z". "Y" nem ügyvezetője az "A" Kft-nek. "B" Kft. ügyvezetőjét - az egyébként kisebbségi (szavazati és tulajdoni) joggal rendelkező - "C" Kft. jelöli, és a "B" Kft. taggyűlése választja. "C" Kft. ügyvezetője "Y" (vagyis "Z" felesége). "Z" nem ügyvezetője a "C" Kft-nek.

    Kérdés
    a) Az "A" és a "C" Kft-k. kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e, vonatkozik-e rájuk transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. b) Amennyiben igen, úgy a "C" és "A" Kft.-k között létrejött szerződés tekintetében milyen módszerrel állapítható meg a szokásos piaci ár?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, ezért nem vonatkozik rájuk a transzferár nyilvántartási kötelezettség. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni, d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg"

    2107. november

    Tovább a válaszhoz


    "A SZT 6 számú melléklet II rész ( konszolidált eredménykimutatás eltérései a 2. számú melléklet szerintitől) 3 pontjának előírása szerint: A 13 . Kapott (járó) osztalék és részesedés sor helyett a következő sorokat kell felvenni: 13/a. Kapott osztalékok társult vállalkozástól 13/b. Kapott osztalékok egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
    Kérdés
    Ha a konszolidált beszámoló eredménykimutatását a fentiek szerint javítjuk, és nem hagyjuk meg a 2 számú melléklet szerinti éves beszámoló eredeti sorait, amelyek a következők: 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott akkor a 2016 évben kapcsolt vállalkozástól kapott és a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt osztalékot a konszolidált eredménykimutatásban nem tudjuk kimutatni.
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a törvény szövegét úgy kell értelmezni, hogy az éves beszámoló eredménykimutatásának sorait a fenti 2 sorral ki kell egészíteni és nem helyette felvenni!"

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyar Társaságban (A) egy külföldi illetőségű magánszemély (B) igazgatósági tag, és önállóan képviseli a Társaságot (önállóan ír alá), míg a többi igazgatósági tag párosan.
    E Társaságban (A) a magánszemély (B) nem tulajdonos, de a Társaság anyavállalatában (C)igen, de részesedése éppen nem éri el az 50%-ot. (De itt is önálló aláíró, míg a többi igazgatósági tag párosan, személyekben is megegyezően az A Társasággal.) Léteznek további Társaságok (D), melyekben ezen (B) magánszemély többségi tulajdonos, az ügyvezetőt ő választja, de az ügyvezető a Társaság képviselője, egyedüli aláírója.
    Kérdés
    A TAO kapcsoltság fenn áll e (A) és (D) társaságok között?
    Kapcsoltságot teremt e az, hogy egy magánszemély egy adott társaságban önállóan ír alá, míg a másik társaságban többségi tulajdonosként ő választja meg a vezető tisztségviselőt, aki aláír?)
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A Társasági adó tv. 4.§.23. c) és f) pontjai alapján (A) és (B) Társaságok egymással kapcsoltak.
    Kapcsoltak azon (D) társaságok is, ahol a többségi tulajdonosi befolyás fennáll.
    A Tao tv. 4.§.23. c) és a PTK 8:2§ (többségi befolyás, meghatározó befolyás) kapcsán a szó szerinti értelmezésből nem egyértelmű (A) – (D) illetve (B) - (D) társaságok között fennálló kapcsoltság, ugyanakkor a gyakorlatban a meghatározó befolyás működik."

    2017. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy anyavállalat befektetetett pénzügyi eszközei között tart nyilván tartós részesedést kapcsolt vállalkozásban, konkrétan 3 leányvállalatban 100 %-os tulajdonos.
    A 3 leányból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatban lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Ezen értékelési tartalékkal összevontan felel meg a törvény azon előírásának, hogy a saját tőke legyen nagyobb a jegyzett tőkénél. Az értékelési tartalék nélkül a saját tőke értéke (veszteséges gazdálkodás miatt) már a jegyzett tőke értéke alatt van. Mindezeket figyelembe véve is a 3. leányvállalat piaci értéke is tartósan magasabb, mint amekkora értéket az anyavállalat a könyveiben szerepeltet.
    Az anyavállalat, figyelembe véve a Számviteli Törvény 57-59 §-ait élni kíván az értékhelyesbítés intézményével ezen befektetett eszközcsoporton belül. Tehát a befektetett pénzügyi eszközcsoporton belül a tartós részesedéseket kívánja piaci értéken szerepeltetni mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Az Szt. szerint, ha egy vállalkozás él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor az értékelést egyedi eszközönként külön-külön és minden üzleti év végén el kell végeztetni. Az értékelési tartalék képzése nem kötelező, hanem lehetőség, és megszüntetése is a vállalkozás vezetésének a döntése.
    2004. jan. 1-től az EU jogharmonizáció következtében a valódiság elvének további térnyerése következett be. Ennek kapcsán a pénzügyi instrumentumok egy részénél lehetőség nyílt a valós értéken történő értékelésre. Ezen körből azonban kivették a tartós kapcsolt részesedést. Azaz a törvény tiltja a valós értékelést (amelyért egy eszköz eladható, megvásárolható) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban eszközcsoportra. Ezt csak abban az esetben engedi meg, ha az eszközt kereskedési célúvá sorolják át.
    Konkrét kérdés: Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59 § -ában szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan, és ily módon figyelmen kívül hagyva a valós értékelés tiltását, tekintve, hogy maga az értékhelyesbítés is a valós értéket célozza meg?

    A Saldo válasza az általunk feltett kérdésre: A mérlegben szereplő eszközöket - általában - bekerülési értéken kell értékelni. [2000. évi C. törvény 57-59. §] A törvény 57. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a vállalkozó éljen a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Amennyiben a vállalkozás él ezzel a lehetőséggel, azt a törvényben megjelölt eszköz csoportokra választhatja. A befektetett pénzügyi eszközök piaci értéken történő kimutatása valamennyi tulajdoni részesedést jelentő üzletrészre ki kell, hogy terjedjen. Az én véleményem nem egyezik a Saldo válaszával, figyelemmel a valós értékelés tv-i szabályozására."

    2015. február

    Tovább a válaszhoz


    "Gazdasági társaság eltérő üzleti évvel rendelkező kapcsolt vállalkozásától osztalékban fog részesülni. A kapcsolt vállalkozás üzleti éve: 2014. március 1. -- 2015. február 28. A kapcsolt vállalkozásban a beszámoló elfogadásáról és a fizetendő osztalékról a döntés megszületik az osztalékot kapó gazdasági társaság 2014. évi éves beszámolójának mérlegkészítési időpontjáig (2015. április 30).
    A gazdasági társaságnak a 2014. vagy a 2015. üzleti évében kell-e könyvelnie a járó osztalékot?
    A számviteli törvény 84. § (1) szerint: Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált a járó osztalék, az osztalékban részesülő gazdasági társaságnak az osztalékot a 2014. évi üzleti évében kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy a kapcsolt vállalkozás üzleti éve mely időszakra terjed ki.
    "

    2015. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft-t minősíteni szükséges pályázat benyújtása miatt kkv szempontból a határértékek figyelembevételével ( 250 fő, 50 mill. EUR árbevétel és 43 mill Eur mérleg főösszeg.) Miután a kft partneri kapcsolatban áll egy másik céggel ( 33 %-os részesedéssel bír ez a cég a kft-ben), így figyelembe kell vennem ennek a cégnek az adatait is. Ez a cég azonban konszolidált beszámolót készít, amelyben csak a saját létszámát adta meg és a konszolidálásba bevont cégek létszámadatait nem.

    A kkv minősítéskor az érték pontos meghatározásakor a létszámadatoknál mely cégek létszámadatát kell figyelembe venni, és milyen arányban?
    Véleményem az, hogy a kkv minősítéshez a kft és a partner cég adatait kell összeadni 100 %-ban. 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló jogszabály 3, -5 §-ai szabályozzák a kérdést, de bizonytalan vagyok abban, hogy jól értelmeztem a jogszabályt.
    "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz