Főoldal

Keresés

Találatok száma: 15

    "A SZT 6 számú melléklet II rész ( konszolidált eredménykimutatás eltérései a 2. számú melléklet szerintitől) 3 pontjának előírása szerint: A 13 . Kapott (járó) osztalék és részesedés sor helyett a következő sorokat kell felvenni: 13/a. Kapott osztalékok társult vállalkozástól 13/b. Kapott osztalékok egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
    Kérdés
    Ha a konszolidált beszámoló eredménykimutatását a fentiek szerint javítjuk, és nem hagyjuk meg a 2 számú melléklet szerinti éves beszámoló eredeti sorait, amelyek a következők: 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott akkor a 2016 évben kapcsolt vállalkozástól kapott és a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt osztalékot a konszolidált eredménykimutatásban nem tudjuk kimutatni.
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a törvény szövegét úgy kell értelmezni, hogy az éves beszámoló eredménykimutatásának sorait a fenti 2 sorral ki kell egészíteni és nem helyette felvenni!"

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egy külföldi anyavállalat 100 százalékban tulajdonosa több magyarországi kisvállalatnak, amelyek szerepelnek az anyavállalat IFRS szerinti konszolidált beszámolójában. Az anyavállalat IFRS szerint konszolidált beszámolót készít, melyet auditáltat, és ehhez a magyar leányvállalatoktól egyedi IFRS beszámoló készítését kéri, melyeket IFRS szerint könyvvizsgálni kell.
    A külföldi joghatóság alá tartozó anyavállalat konszolidált beszámolójába tartozó magyar kisvállalatok a számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti konszolidálásba bevont vállalkozásnak minősülnek-e, illetve vonatkozik-e rájuk ennek következtében a hivatkozott kisvállalatokat a számviteli törvény 155. § (5) bekezdés c) pontja szerinti könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítést kizáró rendelkezése. Alkalmazható-e a számviteli törvény 119. § (2) bekezdése a kisvállalatokra, amennyiben a csoport összevont beszámolója a kisvállalatok konszolidációból való kihagyása esetén sem torzulna? Kötelesek-e tehát a magyar leányvállalatok a magyar számviteli tv. szerint könyvvizsgálatra, kiválthatja-e az egyedi IFRS beszámolóiknak a könyvvizsgálata a magyar auditot?
    Mivel arra nem tér ki a számviteli tv., hogy konszolidálásba bevont társaság esetében az anyacég csak belföldi illetőségű lehet, vagy külföldi is, így véleményem szerint a fent nevezett leányvállalatok esetében kötelező a könyvvizsgálat, nem vonatkozik rájuk a mentesség.
    Arra vonatkozóan nem találtam semmiféle iránymutatást, hogy az IFRS szerinti könyvvizsgálat a fenti esetben mentesíthetné-e a magyar könyvvizsgálat alól a leányvállalatokat."

    2015. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy külföldi anyavállalat 100 százalékban tulajdonosa több magyarországi kisvállalatnak, amelyek szerepelnek az anyavállalat IFRS szerinti konszolidált beszámolójában. Az anyavállalat IFRS szerint konszolidált beszámolót készít, melyet auditáltat, és ehhez a magyar leányvállalatoktól egyedi IFRS beszámoló készítését kéri, melyeket IFRS szerint könyvvizsgálni kell.
    A külföldi joghatóság alá tartozó anyavállalat konszolidált beszámolójába tartozó magyar kisvállalatok a számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti konszolidálásba bevont vállalkozásnak minősülnek-e, illetve vonatkozik-e rájuk ennek következtében a hivatkozott kisvállalatokat a számviteli törvény 155. § (5) bekezdés c) pontja szerinti könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítést kizáró rendelkezése. Alkalmazható-e a számviteli törvény 119. § (2) bekezdése a kisvállalatokra, amennyiben a csoport összevont beszámolója a kisvállalatok konszolidációból való kihagyása esetén sem torzulna? Kötelesek-e tehát a magyar leányvállalatok a magyar számviteli tv. szerint könyvvizsgálatra, kiválthatja-e az egyedi IFRS beszámolóiknak a könyvvizsgálata a magyar auditot?
    Mivel arra nem tér ki a számviteli tv., hogy konszolidálásba bevont társaság esetében az anyacég csak belföldi illetőségű lehet, vagy külföldi is, így véleményem szerint a fent nevezett leányvállalatok esetében kötelező a könyvvizsgálat, nem vonatkozik rájuk a mentesség.
    Arra vonatkozóan nem találtam semmiféle iránymutatást, hogy az IFRS szerinti könyvvizsgálat a fenti esetben mentesíthetné-e a magyar könyvvizsgálat alól a leányvállalatokat."

    2015. február

    Tovább a válaszhoz


    "Cégcsoportunk elismert vállaltcsoportként működik, Cégbírósági bejegyzett uralmi szerződéssel. Eddig a cégcsoport adatai alapján kötelező volt a konszolidáció, de 2012 évre a feltételek alapján ez nem kötelező.

    A Számviteli Törvény konszolidációra vonatkozó feltételeit felülírja-e az elismert vállalatcsoport ténye, vagyis kötelező-e emiatt továbbra is a konszolidációs mérleg készítése és leadása a cégcsoportnál, és ezt mi írja elő?"

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    A cégcsoport összevont adatai a következők:

    Évek                        2010                          2011
    Nettó árbevétel     3 820 790 E Ft         5 368 704 E Ft
    Mérleg főösszeg  8 238 749 E Ft         8 043 361 E Ft
    létszám                  122 fő                       118 fő

    Kell-e az anyavállalatnak a 2012. üzleti évről konszolidált beszámolót készítenie a fenti összevont adatok alapján ? A rendelkezésre álló szakirodalom alapján nem tudunk egyértelműen dönteni. (Az esettanulmányok témával kapcsolatos példamegoldásai ellentmondásokat tartalmaznak.)

    Tovább a válaszhoz


    "A konkrét esetben a tulajdoni arányok szerint az alábbi anyavállalati – lányvállalati kapcsolatok állnak fenn: „A” anyavállalat 75%-os tulajdonnal bír ”B” közbelső anyavállalatban, „B” 99%-al „C” anyavállalatban. „C” anyavállalat mutatói alapján már a saját szintjén is konszolidált beszámolóra kötelezett, azonban a cégcsoport a többlépcsős konszolidációt szeretné elkerülni.

    Ennek érdekében úgy döntött, hogy a konszolidálást „A” szintjén hajtják csak végre. „B”-t mentesítik a számviteli tv.116.§. (1) b. pontja alapján, mivel annak kisebbségi tulajdonosai nem kérték a mérlegforduló előtt 6 hónappal a konszolidált mérleg készítését.

    „C”-t pedig azzal az indokkal kívánják mentesíteni, hogy „B” 90%-ot meghaladó tulajdonnal bír „C”-ben és „C” kisebbségi tulajdonosai elfogadták a mentesítést.

    Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak a fenti gyakorlat?

    Véleményem szerint „B” mentesítése megfelel a jogszabályi feltételnek, „C” mentesítése azonban szabálytalan. A mérvadó 116.§. véleményem szerint egyértelműen fogalmaz. A mentesítési feltételek szerintem (közösségi székhelyű fölérendelt anyavállalat konszolidált beszámoló készítése és a tulajdoni arányok) ugyanazon kapcsolati szinten kell, hogy teljesüljenek. A törvény szöveg ugyanis nem általában „fölérendelt anyavállalat”, hanem „a fölérendelt anyavállalat” szófordulatot használ, ezért nem lehet az együttesen teljesítendő feltételeket a különböző tulajdonosi szintekre szétosztani. „C” szabályos mentesítéséhez ezért „B” szintjén kellene konszolidált beszámolót készíteni."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "A konkrét esetben a tulajdoni arányok szerint az alábbi anyavállalati – lányvállalati kapcsolatok állnak fenn: „A” anyavállalat 75%-os tulajdonnal bír ”B” közbelső anyavállalatban, „B” 99%-al „C” anyavállalatban. „C” anyavállalat mutatói alapján már a saját szintjén is konszolidált beszámolóra kötelezett, azonban a cégcsoport a többlépcsős konszolidációt szeretné elkerülni.
    Ennek érdekében úgy döntött, hogy a konszolidálást „A” szintjén hajtják csak végre. „B”-t mentesítik a számviteli tv.116.§. (1) bek. b. pontja alapján, mivel annak kisebbségi tulajdonosai nem kérték a mérlegforduló előtt 6 hónappal a konszolidált mérleg készítését.

    „C”-t pedig azzal az indokkal kívánják mentesíteni, hogy „B” 90%-ot meghaladó tulajdonnal bír „C”-ben és „C” kisebbségi tulajdonosai elfogadták a mentesítést.

    Véleményem szerint „B” mentesítése megfelel a jogszabályi feltételnek, „C” mentesítése azonban szabálytalan. A mérvadó 116.§. véleményem szerint egyértelműen fogalmaz. A mentesítési feltételek szerintem ( közösségi székhelyű fölérendelt anyavállalat konszolidált beszámoló készítése és a tulajdoni arányok) ugyanazon kapcsolati szinten kell, hogy teljesüljenek. A törvény szöveg ugyanis nem általában „fölérendelt anyavállalat”, hanem „a fölérendelt anyavállalat” szófordulatot használ, ezért nem lehet az együttesen teljesítendő feltételeket a különböző tulajdonosi szintekre szétosztani. „C” szabályos mentesítéséhez ezért „B” szintjén kellene konszolidált beszámolót készíteni."

    Tovább a válaszhoz


    "Társult vállalkozásokban lévő részesdés értékelése során azt állapítjuk meg, hogy mennyit ér a társult vállalkozásba befektetett részesedés értéke a rá jutó saját tőke értékének figyelembevételével. Amennyiben veszteséges gazdálkodás következtében az érintett társaság saját tőkéje negatív, úgy a részesedésre jutó saját tőke is negatív. Feltételezve, hogy követő konszolidálásról van szó, és az első bevonáskor nem keletkezett sem aktív, sem passzív különbözet, akkor a részesedés konszolidált értéke a részesedésre jutó saját tőke összegével azonosan negatív érték. Pl. egy kft-ben részesedésünk 33,33%.

    A kft tőkeszerkezete december 31-én:

    • Jegyzett tőke: 6.000 E Ft
    • Eredménytartalék: 1.000 E Ft
    • Mérleg szerinti eredmény: -10.000 E Ft
    • Saját tőke összesen: -3.000 E Ft
    • Első bevonáskor anyavállalatra jutó saját tőke: 2.000 E Ft
    • Anyavállalatra jutó saját tőke december 31-én: -1.000 E Ft
    • Részesedés konszolidált értéke december 31-én: -1.000 E Ft

    A szakirodalomban a hazai konszolidálási gyakorlatot illetően nem találtunk arra utalást, hogy a fenti módszer nem alkalmazható negatív eszközérték esetén. A nemzetközi gyakorlatban már olvasható olyan vélemény, mely szerint a részesedés értéke nem lehet nullánál kisebb.
    1) Helyes-e a magyar konszolidálási szabályozás alapján, ha konszolidált mérleg eszközoldalán a részesedések értéke a fenti módszer alapján negatív? Ha nem, hogyan kell az értékelést elvégezni, (Pl. a fenti konkrét esetben?)
    2) Különbséget kell-e tenni a korlátolt és a korlátlan felelősségű társaságokban lévő részesedés értékelése között? Az eltérő mögöttes felelősségi szabály miatt korlátolt felelősség esetén az anyacég nem tud többet veszíteni, mint a befektetett tőke, de korlátlan felelősség esetén létezik a tag mögöttes helytállási kötelezettsége. Ha pl.közkereseti társaságban lévő részesedés értéke negatív, ez felfogható-e a tag társasággal szembeni kötelezettségeként, melynek kimutatása a konszolidált mérlegben kötelezettségként (rövid vagy hosszú?) történik? Korlátolt felelősségű társaságban lévő részesedés értéke ezen logika alapján nem lehetne negatív, a konszolidált mérlegben ezen részesedés nulla értéken szerepelne?"

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft-t minősíteni szükséges pályázat benyújtása miatt kkv szempontból a határértékek figyelembevételével ( 250 fő, 50 mill. EUR árbevétel és 43 mill Eur mérleg főösszeg.) Miután a kft partneri kapcsolatban áll egy másik céggel ( 33 %-os részesedéssel bír ez a cég a kft-ben), így figyelembe kell vennem ennek a cégnek az adatait is. Ez a cég azonban konszolidált beszámolót készít, amelyben csak a saját létszámát adta meg és a konszolidálásba bevont cégek létszámadatait nem.

    A kkv minősítéskor az érték pontos meghatározásakor a létszámadatoknál mely cégek létszámadatát kell figyelembe venni, és milyen arányban?
    Véleményem az, hogy a kkv minősítéshez a kft és a partner cég adatait kell összeadni 100 %-ban. 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló jogszabály 3, -5 §-ai szabályozzák a kérdést, de bizonytalan vagyok abban, hogy jól értelmeztem a jogszabályt.
    "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat évközben (2011.11.30) értékesítette egyik leányvállalatát, amely leányvállalat, maga is anyavállalat (mentesíthető anyavállalat). A részesedés értékesítés névértéken történt. Fordulónap: 2011.12.31. Az anyavállalat a záró (utolsó) konszolidálást a tőke konszolidáción belül a legutolsó (2010.12.31) összevont éves beszámoló felhasználásával végzi.
    Az anyavállalat könyvvizsgálója szerint 2011.12.31-én konszolidálásba bevonandó társaságnak minősül az értékesített leányvállalat, illetve annak további leányvállalatai is, és ennek értelmében eredménytételeit a részesedés értékesítésének időpontjáig (2011.11.30) figyelembe kell venni a konszolidált beszámoló összeállítása során, azaz a szükséges hozam-ráfordítás kiszűréseket el kell végezni. Helyes ez az eljárás?
    Véleményem a következő: Az anyavállalat a fordulónapra (2011.12.31) vonatkozó konszolidációs kör véglegesítésekor, az „értékesített”leányvállalatot illetve annak leányvállalatait kiveszi a konszolidációs körből.(3) A tőke konszolidáció záró (utolsó) konszolidációs lépéseként értékesített részesedéssel kapcsolatos eszköz, forrás és forgalmi adatok kivezeti. Annak érdekében, hogy az előző évi összevont (konszolidált) éves beszámoló alkalmas legyen a tárgyévi összevont (konszolidált) éves beszámolóval való összehasonlításra, módosítani kell a legutolsó évi beszámoló adatait (2), amelynek oly módon is eleget tehet, hogy a változásokról a kiegészítő mellékletben részletes tájékoztatás ad. (1) Törvényi hivatkozás, felhasznált irodalom: 1. Számviteli törvény 118§ (2) 2. Magyar Könyvvizsgáló Kamara (Adorján-Bary-Dudásné-Fridrich-Lukács-Pál-Róth-Sztanó-Ujvári-Veit): Számvitel és elemzés I. kötet 2011 (Konszolidált beszámoló/Záró (utolsó) konszolidáció) 3. Fridrich Péter - Simon Szilvia - Dr. Sztanó Imre: A konszolidáció módszertana (Konszolidációs kör véglegesítése) "

    2012. május

    Tovább a válaszhoz