Főoldal

Keresés

Találatok száma: 420

    "A Társaság könyveiben tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek szerepelnek, ezen kötelezettségek vonatkozásában nem került meghatározásra lejárat. A Társaság ezen lejárattal nem rendelkező kötelezettségeket a hosszú lejáratú kötelezettségek közé sorolja be a mérlegben.

    Kérdés
    Lehet azon kötelezettségeket, ahol nincs meghatározva lejárat, a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatni a Társaság mérlegében?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményünk szerint azon kötelezettségeket amelyek esetében nincs meghatározva a lejárat/visszafizetés időpontja a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben. Véleményünket a következőkre alapozzuk: számviteli törvény egyértelműen nevesíti hogy a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az osztalékból eredő kötelezettségeket, amely tartalmilag hasonló mint a lejárat nélküli kötelezettség. A számviteli törvény szerint hosszú lejáratú kötelezettség az, amely esetében a visszafizetés időpontja meghaladja az egy évet. Tekintettel arra hogy itt nincs meghatározva a visszafizetés időpontja, az óvatosság elve alapján a rövid lejáratú besorolás az indokolt, mivel annak nincs kizárva a lehetősége hogy kötelezettség jogosultja éven belül érvényesítse követelését. Véleményünk szerint a rövid lejáratú besorolást indokolja az is, hogy a Társaságnak nincs feltétel nélküli jogosultsága arra, hogy ezen kötelezettségek rendezését éven túli időpontra halassza. Tehát a Társaság nem rendelkezik kontrollal a visszafizetés időbeliségnek vonatkozásában. IAS 1, kötelezettségek definíciója."

    2019. február

    Tovább a válaszhoz


    "A leányvállalat 2019. év elején osztalékot hagyott jóvá az anyavállalat számára a 2018. évi beszámoló elfogadásakor. Az anyavállalat ezt az osztalékot követelésként és pénzügyi műveletek bevételeként kimutatta a döntés napjával. Az anyavállalat holding cég, csak részesedéssel rendelkezik, árbevétele és költségei nincsenek. Az osztalék összegét a leányvállalat részben átutalta, részben pedig még nem utalta át az anyavállalatnak. A tulajdonosok döntése alapján az anyavállalat osztalékelőleget kíván fizetni 2019-ben, amely megegyezik a leányvállalattól kapott osztalék összegével.

    Kérdés
    Közbenső mérleg alapján fizethet az anyavállalat osztalékot a tulajdonosainak a fentiek alapján, ha csak osztalék bevétele volt?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli szabályok szerint az anyavállalat közbenső mérleg alapján rendelkezik eredménnyel így fizethet osztalékelőleget a tulajdonosai részére a fennálló szabad pénzeszközeiből."

    2019. február

    Tovább a válaszhoz


    "A lakossági kéményseprési tevékenység 2016. 06. 01-től ingyenes. Az ezt végző szolgáltató vállalkozások az általuk nyújtott ingyenes szolgáltatás fejében a tervezett munkák ellenértékének megfelelő összegben vissza nem térítendő támogatást kapnak előre utalással a helyi önkormányzaton (Kedvezményezett) keresztül az állami költségvetésből. Az összeggel el kell számolni minden évben az önkormányzaton keresztül az állami költségvetés felé minden év január 31-ig. Szöveges indoklással a sormunka térítésmentes elvégzését igazoló tanúsítványok ellenőrzött és hitelesített összesítőjével az önkormányzat beszámol a támogatási összegnek a támogatói okiratban előírt célnak megfelelő és rendeltetésszerű felhasználásáról. A támogatás felhasználásáról készített elszámolásról szóló belügyminiszteri döntésről írásban értesítik az önkormányzatot. Az elszámolás alapján jogosulatlanul igénybevett támogatásról, támogatásrészről az önkormányzat, mint Kedvezményezett köteles lemondani és azt ügyleti kamattal, illetőleg késedelmi kamattal együtt visszafizetni. Természetesen a visszafizetés ezt megelőzően a vállalkozás részéről az önkormányzat felé történik, majd az tovább utalja a Belügyminisztériumnak. Konkrétan az egyik szolgáltató elkészítette az éves elszámolását, és a 2018. évben megkapott összegből számítása alapján jelentős visszafizetési kötelezettsége származik, mivel a tervezett munkákat nem tudta maradéktalanul elvégezni kapacitás hiány miatt. A 2018. április hónapban kiutalt és 2018. évre egyéb bevételként elszámolt összegből várhatóan 20 millió forint visszafizetése válik indokolttá, ami az éves támogatási bevételének 20 %-át teszi ki.

    Kérdés
    A visszafizetendő támogatási összeg mely időszak ráfordításaként számolandó el? A visszafizetés pénzügyi teljesítése 2019. év első hónapjaiban a mérlegzárást megelőző időszakban történik.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a visszafizetendő összeg a számviteli törvény összemérés elvének követelménye alapján 2018. évi ráfordításként történő elszámolási módot indokol. Így a 2018. évi eredményre gyakorol hatást, és nem rontja a társaság 2019. évi eredményét, hiszen azzal a gazdálkodási időszakkal nem hozható érdemi kapcsolatba."

    2019. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft-nél nem kötelező a könyvvizsgálat, de könyvvizsgálat ellátására saját elhatározásából könyvvizsgálót vesz igénybe, és a legfőbb szerv döntött a könyvvizsgáló megválasztásáról.

    Kérdés
    Kérdésem arra irányul, hogy a cégbírósági bejegyzési kötelezettség vonatkozik-e a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló bejegyzésére.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a megbízás elfogadásával ugyanazok a szabályok vonatkoznak a könyvvizsgálatra, mint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra, azaz a könyvvizsgálót ebben az esetben is be kell jegyezni a cégnyilvántartásba. "

    2019. február

    Tovább a válaszhoz


    "A 2013. évi CLXXVI. tv. (Átalakulási tv.) 4. § (5) bekezdése szerint az átalakulások vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezetének könyvvizsgálatára nem biz ható meg az a könyvvizsgáló, aki a fordulónapot megelőző két üzleti évben a jogi személy részére könyvvizsgálatot vagy apportértékelést végzett, valamint három éven belül nem jelölhető ki könyvvizsgálóvá a jogi személynél az, aki az átalakulásnál könyvvizsgálóként részt vett.

    Kérdés
    Abban az esetben, ha egy könyvvizsgáló társaság végezte egy jogi személy átalakulási vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetének könyvvizsgálatát, de a személyében felelős és aláíró könyvvizsgáló személyétől eltérő másik könyvvizsgálót választanak meg állandó könyvvizsgálóként ugyanattól a könyvvizsgáló társaságtól az átalakulással érintett jogi személynél, akkor ez nem tekinthető-e összeférhetetlennek a megválasztott könyvvizsgáló részéről mind az Átalakulási tv., mind a könyvvizsgálatra vonatkozó standardok alapján? A jogi személyek átalakulásánál az összeférhetetlenség a természetes személy könyvvizsgálóra vonatkozik-e vagy a könyvvizsgáló társaságra?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint az Átalakulási tv. 4. § (5) bekezdése a könyvvizsgáló természetes személy esetében fogalmaz meg összeférhetetlenséget, azaz az átalakulásban érintett természetes személy könyvvizsgáló nem jelölhető ki az átalakulással érintett jogi személynél könyvvizsgálati feladatok elvégzésére, de a könyvvizsgáló társaságon belül más természetes személy könyvvizsgáló igen."

    2019. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft. a Pénzügyminisztérium GINOP pályázati kiírásában költségfinanszírozó és fejlesztési célú, vissza nem térítendő támogatást nyert meg 2018. év folyamán. 2018. évben előleg jogcímen történt folyósítás a támogatás terhére.

    Kérdés
    A 2000. évi C törvény (Számviteli tv.) 77. § (4) bekezdés b) pontja szerint a "fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét" egyéb bevételkén kell elszámolni. A Számviteli tv. 77. § (3) bekezdés b) pontja) értelmében "a költségek, (ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezetség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét" az egyéb bevételek között kell elszámolni. A Pénzügyminisztérium által 2018. év folyamán megítélt, de 2018. évben csak előlegként folyósított összegeket hogyan kell elszámolni? A Pénzügyminisztérium által megítélt, de még le nem zárult projekthez kapcsolódó támogatásokat hogyan kell elszámolni a fejlesztési célú és a költségfinanszírozó támogatás esetén, a Pénzügyminisztérium jogszabályáltal meghatározott szervezetnek minősül-e?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a kapott előlegeket az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kell kimutatni mindaddig, amíg le nem zárul a projekt. A projekt lezárásával a kapott fejlesztési célú támogatást halasztott bevételként kell elszámolni a kapott előlegek megszüntetésével, majd a támogatási intenzitásnak megfelelő hányadban a támogatott eszközök értékcsökkenésének megfelelő összegben évente a halasztott bevételt fe kell oldani az egyéb bevételekkel szemben (Sztv. 77. § (4) bek. b) és (4a) bek.). A 2018-ban megítélt költségfinanszírozó támogatás teljes összegéből a 2018.12.31-ig az ehhez kapcsolódó költségek támogatási intenzitással arányos részét aktív időbeli elhatárolással egyéb bevételként el kell számolni függetlenül attól, hogy esetleg nem történik meg a mérleg fordulónapjáig az előleggel való elszámolás és a projekt lezárása sem (Sztv. 77. § (3) bek. b) pontja)."

    2019. január

    Tovább a válaszhoz


    "Tények:

    1. A Kamara a kiadott útmutatóban a Pmt.27§ (1) bekezdésére figyelemmel biztosítja azt a lehetőséget, hogy a könyvvizsgáló szolgáltatók a Pmt 27§ (1) bekezdésében előírt belső kockázatértékelés elkészítését mellőzzék.
      Amennyiben a könyvvizsgáló előzőek alapján belső kockázatértékelést nem készít, az útmutató 2. pontjában hivatkozott kockázatértékelési szempontokat adott ügyfélnél legkésőbb az ügyfél-átvilágítás módjának (normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás) meghatározása során köteles dokumentáltan értékelni.
    2. A könyvvizsgáló szolgáltató a 2. pontban felsorolt esetekben köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, továbbá a képviselőt (a meghatalmazott és képviselő a továbbiakban: képviselő) azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
    3. A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a könyvvizsgáló szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.
      A Kamara által kiadott Pmt. egységes szabályzat 2.2. sz. mellékletében szereplő tulajdonos azonosítására vonatkozó adatlapot a cég képviselője írja alá, és az alábbi nyilatkozatot teszi: „Alulírott hozzájárulok / nem járulok hozzá ahhoz, hogy a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során bemutatott okiratokról a szolgáltató másolatokat készítsen.”

    Kérdés:

    1. A kockázatértékelés elkészítésének mellőzési lehetőségével élő könyvvizsgálónak milyen módon kell dokumentálni az ügyfél-átvilágítás meghatározásának módját?
    2. Több képviselő esetén minden képviselőt azonosítani kell vagy csak azt, aki a szerződést aláírja?
    3. A tulajdonostól kell-e minden esetben személyi okirat másolatot kérni és megőrizni? Ha igen és a tulajdonos személyesen nincs jelen a szerződéskötésnél, szükséges-e közjegyző által hitelesített személyi okirat?
    4. Nem egyértelmű számomra, hogy a cég képviselőjének milyen esetben van lehetősége úgy nyilatkozni, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a bemutatott okiratokról másolat készítésen a könyvvizsgáló? Az sem egyértelmű, hogy itt a cég képviselője, vagy a tulajdonos személyi okiratáról van-e szó?
      Ha a tulajdonos bemutatja a személyi okiratát, kell-e egyéb ellenőrzést végezni? (pl külföldi tulajdonosnál külföldi cégjegyzékben)

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

    1. A Pmt és a Kamara által kiadott szabályzat alapján úgy gondoljuk, hogy ha könyvvizsgáló él a kockázatértékelés mellőzésének lehetőségével, akkor is fel kell mérni a kockázatokat annak eldöntése érdekében, hogy normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítást végez. Ennek dokumentálására nem szükséges a kockázatértékelésre vonatkozó kérdések mindegyikére választ adni, csak azt a tényt kell ledokumentálni, ami alapján eldöntötte a könyvvizsgáló az átvilágítás módját.
    2. Eljárásunk során az összes képviselőt azonosítjuk, de nem vagyunk teljesen biztosak eljárunk helyességében.
    3. Ha a tulajdonos személyesen megjelenik, ellenőrizni kell a személyi okiratát. Ha nem jelenik meg, közjegyző által hitelesített személyi okirat másolatot kell kérni. A cég képviselője csak abban az esetben nyilatkozhat úgy, hogy nem járul hozzá a személyi okirat másoláshoz, ha a tulajdonos megjelenik személyesen és a könyvvizsgáló ellenőrzi a személyi okiratát. Ebben az esteben elegendő az ügyfélazonosító adatlapra ráírni, hogy személyesen ellenőrizte a könyvvizsgáló az okiratot.
      Eljárásunk során lemásoljuk a tulajdonos személyi okiratát, de több esetben magyarázni kell, hogy milyen törvényi hivatkozás alapján. Ezért szeretnénk egyértelmű állásfoglalást kérni erre vonatkozóan.

    Törvényi hivatkozás:
    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény"

    2019. január

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaság tulajdonosai a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek a 2016-os üzleti évben. 2018-ban a tulajdonos úgy döntött, hogy jelentős összegű tőkeemelést hajt végre, amely kis összegű jegyzett tőke emeléssel és nagy összegű tőketartalék emeléssel járt, a jegyzett tőke változás bejegyzésre került a cégbíróságnál. A tőkeemelés hatására a negatív saját tőke probléma megszűnt, az eredménytartalék nem negatív, és a 2018. évi várható veszteség sem fogja ezt a tényt befolyásolni. A 2016. évben lekötött tartalékként kimutatott összeg még nem került visszafizetésre a mai napig, és a tulajdonosok döntése alapján 2018. év végéig sem fog rá sor kerülni. Ennek következtében a 2018. évi beszámolóban a saját tőke pozitív lesz, azonban a beszámolóban továbbra is kimutatásra kerül lekötött tartalékként a korábban pótbefizetés miatt könyvelt összeg.

    Kérdés
    Könyvvizsgálóként hogyan kell eljárnunk a fenti esetben, milyen könyvvizsgálói jelentést kell adnunk?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A Ptk 3:183. § (1) bekezdése szerint a pótbefizetést a veszteségek fedezésére lehet teljesíteni, továbbá a 3:183. § (5) bekezdése szerint: "A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés idõpontjában a tagjegyzékben szereplõ tagok részére vissza kell fizetni." Az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint: "Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik." A (6) bekezdés szerint „A lekötött tartalék feloldását – a (4) bekezdés szerinti pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.” A fenti hivatkozások alapján a pótbefizetést vissza kell fizetni, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információval, hogy ezt mikor kell megtenni, van-e bármilyen időbeli előírás a visszafizetésre vonatkozóan. Véleményünk szerint a 2018. december 31-i beszámolóról készülő könyvvizsgálói jelentésben minősítéssel nem kell élnünk a fentiek miatt, és figyelemfelhívást sem kell tenni."

    2018. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság, aki leányvállalata egy külföldi társaságnak, végelszámolással akar megszűnni. A leányvállalat saját tőkéje negatív és jelentős kötelezettséggel bír.

    Kérdés
    A negatív saját tőke és a jelentős összegű kötelezettség mellett, a leányvállalatnál lehetséges a végelszámolás? Annak ellenére, hogy a konszolidálás során összevont adatok nem mutatnak kizáró okokat.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Szerintem a belföldi társaságnál nem lehetséges a végelszámolás. A vázolt adatok szerint, a belföldi társaságot felszámolási eljárással lehet megszüntetni."

    2018. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy pénzügyi Zrt. tőkeleszállításáról kíván dönteni. A tőkeleszállítás célja tőkekivonás.

    Kérdés
    A tőkekivonásról szóló döntés közgyűlési határozatához szükséges-e Sztv. szerinti közbenső auditált mérleget készíteni, és ha igen, milyen dátumra. Amennyiben ez a közgyűlési döntés június 30-ig megszületik, felhasználható-e ehhez a döntéshozatalhoz az év végi auditált beszámoló? A tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzését követően kerül sor - törvényi előírásoknak megfelelően - a tagok részére történő kifizetésre. Kérdés, hogy a kifizetéskor szükséges-e újabb (auditált?) mérleg készítése, vagy a döntéshozatalkor felhasznált mérleg (az abban lévő JT, ET, TT) szolgál alapul a kifizetés összegének kiszámításához. Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Mely adatok alapján kell megállapítani a kifizetés összegét? Szükség van-e ehhez újabb könyvvizsgálat mérlegre? Hogy kell figyelembe venni a bejegyzésig képződött eredményt (akár veszteséget) illetve a döntéshozatalhoz használt mérlegben lévő adózott eredményt?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Közbenső mérleg készítése: A számviteli törvény azt írja, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Úgy gondolom, hogy a tőkekivonásról egy Zrt. esetében auditált közbenső mérleg alapján lehet közgyűlési döntést hozni. A Sztv. 21.§.6. bekezdése alapján véleményem szerint az év végi beszámoló június 30-ig erre a célra felhasználható. A Ptk erre vonatkozó részében 3:309-317. pontokban nem találtam külön előírást arra, hogy közbenső mérleg készítése lenne szükséges a döntéshozatalhoz. Kifizetés: erre vonatkozóan csak annyi előírást találtam, hogy a részvényesnek az alaptőke-leszállítás nyilvántartásba történő bejegyzése után szabad kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni. "

    2018. november

    Tovább a válaszhoz