Főoldal

Keresés

Találatok száma: 413

    "A Társaság tulajdonosai a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek a 2016-os üzleti évben. 2018-ban a tulajdonos úgy döntött, hogy jelentős összegű tőkeemelést hajt végre, amely kis összegű jegyzett tőke emeléssel és nagy összegű tőketartalék emeléssel járt, a jegyzett tőke változás bejegyzésre került a cégbíróságnál. A tőkeemelés hatására a negatív saját tőke probléma megszűnt, az eredménytartalék nem negatív, és a 2018. évi várható veszteség sem fogja ezt a tényt befolyásolni. A 2016. évben lekötött tartalékként kimutatott összeg még nem került visszafizetésre a mai napig, és a tulajdonosok döntése alapján 2018. év végéig sem fog rá sor kerülni. Ennek következtében a 2018. évi beszámolóban a saját tőke pozitív lesz, azonban a beszámolóban továbbra is kimutatásra kerül lekötött tartalékként a korábban pótbefizetés miatt könyvelt összeg.

    Kérdés
    Könyvvizsgálóként hogyan kell eljárnunk a fenti esetben, milyen könyvvizsgálói jelentést kell adnunk?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A Ptk 3:183. § (1) bekezdése szerint a pótbefizetést a veszteségek fedezésére lehet teljesíteni, továbbá a 3:183. § (5) bekezdése szerint: "A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés idõpontjában a tagjegyzékben szereplõ tagok részére vissza kell fizetni." Az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint: "Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik." A (6) bekezdés szerint „A lekötött tartalék feloldását – a (4) bekezdés szerinti pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.” A fenti hivatkozások alapján a pótbefizetést vissza kell fizetni, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információval, hogy ezt mikor kell megtenni, van-e bármilyen időbeli előírás a visszafizetésre vonatkozóan. Véleményünk szerint a 2018. december 31-i beszámolóról készülő könyvvizsgálói jelentésben minősítéssel nem kell élnünk a fentiek miatt, és figyelemfelhívást sem kell tenni."

    2018. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság, aki leányvállalata egy külföldi társaságnak, végelszámolással akar megszűnni. A leányvállalat saját tőkéje negatív és jelentős kötelezettséggel bír.

    Kérdés
    A negatív saját tőke és a jelentős összegű kötelezettség mellett, a leányvállalatnál lehetséges a végelszámolás? Annak ellenére, hogy a konszolidálás során összevont adatok nem mutatnak kizáró okokat.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Szerintem a belföldi társaságnál nem lehetséges a végelszámolás. A vázolt adatok szerint, a belföldi társaságot felszámolási eljárással lehet megszüntetni."

    2018. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy pénzügyi Zrt. tőkeleszállításáról kíván dönteni. A tőkeleszállítás célja tőkekivonás.

    Kérdés
    A tőkekivonásról szóló döntés közgyűlési határozatához szükséges-e Sztv. szerinti közbenső auditált mérleget készíteni, és ha igen, milyen dátumra. Amennyiben ez a közgyűlési döntés június 30-ig megszületik, felhasználható-e ehhez a döntéshozatalhoz az év végi auditált beszámoló? A tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzését követően kerül sor - törvényi előírásoknak megfelelően - a tagok részére történő kifizetésre. Kérdés, hogy a kifizetéskor szükséges-e újabb (auditált?) mérleg készítése, vagy a döntéshozatalkor felhasznált mérleg (az abban lévő JT, ET, TT) szolgál alapul a kifizetés összegének kiszámításához. Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Mely adatok alapján kell megállapítani a kifizetés összegét? Szükség van-e ehhez újabb könyvvizsgálat mérlegre? Hogy kell figyelembe venni a bejegyzésig képződött eredményt (akár veszteséget) illetve a döntéshozatalhoz használt mérlegben lévő adózott eredményt?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Közbenső mérleg készítése: A számviteli törvény azt írja, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Úgy gondolom, hogy a tőkekivonásról egy Zrt. esetében auditált közbenső mérleg alapján lehet közgyűlési döntést hozni. A Sztv. 21.§.6. bekezdése alapján véleményem szerint az év végi beszámoló június 30-ig erre a célra felhasználható. A Ptk erre vonatkozó részében 3:309-317. pontokban nem találtam külön előírást arra, hogy közbenső mérleg készítése lenne szükséges a döntéshozatalhoz. Kifizetés: erre vonatkozóan csak annyi előírást találtam, hogy a részvényesnek az alaptőke-leszállítás nyilvántartásba történő bejegyzése után szabad kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni. "

    2018. november

    Tovább a válaszhoz


    "A Szakmában megjelent cikk szerint az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett. A Kamarai állásfoglalás szerint viszont az anyavállalati státusz önmagában nem jelent automatikusan könyvvizsgálati kötelezettséget.

    Kérdés
    Az anyavállalatnál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat? Melyik megoldás a helyes?"

    2018. november

    Tovább a válaszhoz


    "A ZRT végelszámolás alatt áll, eddig minden simán lezajlott, a jogszabályok által előírt módon. Elvben 2018.09.28-án fogom összeállítani a „végelszámolás vége” mérlegbeszámolót, és a vele kapcsolatos bevallásokat. Ehhez viszont tisztáznunk kell a következőket. Az alábbi adatok megközelítő pontosságúak, és kerekített összegek: A részvényesek az időben megtartott közgyűlésen úgy döntöttek, hogy a „jegyzett tőkén” felüli összeget (eredménytartalékban van) a részvények névértéke alapján osztják fel. Van a ZRT- nek 1 millió Ft értékű tőketartalékja, mely 2009. év óta van itt, akkor „jött létre”, beolvadással két vállalkozásból, a jelenlegi Zrt, és a beolvadó és beolvasztó vállalkozások eredménytartalékának egyenlege, amit akkor, az akkori Könyvelő tőketartalékba helyezett, s ezt az akkori könyvvizsgálók és a NAV ellenőrzése elfogadott. Ezt az összeget át kell vezetni az eredménytartalékba, és be kell vonni a felosztható vagyonba? Eszközök már nincsenek a nyilvántartásban, a teljes vagyon készpénzben Kerül felosztásra. A ZRT záró vagyona kb. 121 millió Ft körül várható, ennek megoszlása: Jegyzett tőke: 50 millió Ft Eredménytartalék: 70 millió Ft Tőketartalék: 1 millió Ft Összesen: 121 millió Ft

    Kérdés
    1., kérdés A NAV vizsgálat még hátra van, s különböző kiadásokra 1 millió Ft-ot tervez a ZRT elkülöníteni a 121 Millió Ft- ból.(Bank költség, készpénz kiadások, ügyvédi díj, esetleges NAV bírság, stb.) Ezt hogyan kell könyvelni, és minek a terhére? És ha kevés az elkülönített összeg, azt ki és hogyan fizeti be, illetve, ha marad az elkülönítésből összeg, annak mi lesz a sorsa? 2., kérdés Van 4 részvényes, akiknek jelenleg nem tudjuk a lakcímüket. A részükre jutó vagyonrészt fel nem vett bruttó kötelezettségként kell majd kimutatnunk, és letétbe helyeznünk. Kinél, vagy hol kell ezt letétbe helyezni? 3., kérdés A vagyonfelosztási javaslatban a felosztható vagyon két részből áll: A jegyzett tőke (részvények) névértéken, és a működés során keletkezett eredménytartalék, mely a jegyzett tőkén felüli „nyereség” az egyes magánszemélyek (részvényesek) részére. A vagyonfelosztásban a jegyzett tőke (részvény névértéken) adómentesen kerül kifizetésre, a jegyzett tőkén felüli összeg pedig akóköteles jövedelemként, melyet 15 % SZJA és 14 % EHO terhel. A kérdés: az SZJA összegét és az EHO összegét a ZRT- nek le kell vonnia, és be kell fizetnie a NAV felé, teljeskörűen, vagy csak az SZJA összegét kell levonni és befizetni, s az EHO összegét a részvényesek fogják a „megkapás” tárgyévének SZJA bevallásában bevallani és befizetni.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    1., kérdésre válaszom: A könyvelési tétel: T: eredménytartalék, K: kötelezettségek. Az összeg elszámolását követő rendezésére, hogy ha kevés, vagy ha több, mi lesz a rendezés módja, és ki rendezi, nem találtam választ, hiába néztem végig bármelyik jogszabályt, nem találok erre még utalást sem. 2., kérdésre válaszom: Vagy egy ügyvédi irodában, vagy egy közjegyzőnél, vagy a Cégbíróságon. Nem találtam erre sem megfelelő választ. 3., kérdésre válaszom: Mivel MOST végelszámolásról van szó, a jegyzett tőkén felüli összeg vállalkozásból kivont jövedelemnek számít, s terheli az SZJA és az EHO. Viszont a 2018.0.8.08-án NAV által kiadott tájékoztató (melyet csatolok)felhívja Az adózók figyelmét, hogy ennek elszámolása úgy történik, hogy az SZJA- t a ZRT levonja és befizeti az államkincstárba, de az EHO összegét a magánszemély fogja bevallani és befizetni a tárgyévről készített SZJA bevallásában. "

    2018. november

    Tovább a válaszhoz


    "Beolvadási vagyonmérleg-tervezetek könyvvizsgálatát végeztem 2017-ben. A vagyonmérleg tervezetben az átrendezések után a saját tőke csak jegyzett tőke értéket tartalmazott. Az átalakulást a Cégbíróság 2018.05.10-én bejegyezte. A bejegyzés napjára elkészített vagyonmérlegben a saját tőke összege nem éri el a Cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke összegét(veszteség folytán).A veszteség nem volt előre látható, fedezetére lekötött tartalékot nem képeztek. A Sztv.141.&.(5) alapján: "A jegyzett tőkét le kell szállítani az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkéjének - a 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét." A végleges vagyonmérleg elkészítésére előírt 90 napon belül a tulajdonosok a szükséges tőke pótlásról nem tudnak gondoskodni, megoldásként a kötelező tőke leszállítás lehetősége marad.

    Kérdés
    A végleges vagyonmérleg a Cégbírósági bejegyzés időpontjára készül, hogyan lehet illetve kell-e ebben szerepeltetni a Sztv. által előírt tőke leszállítást? Milyen hatással van ez a tény a könyvvizsgálói jelentés kiadására?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A végleges vagyonmérleg nem tartalmazhat negatív saját tőke elemet, ezért a kötelező tőkeleszállításnak már a vagyonmérlegben is meg kell jelennie, annak ellenére, hogy az átalakulás bejegyzésének napján ez még nem állt fenn. Így a Cégbíróság bejegyzés napi jegyzett tőke értéke el fog térni a vagyonmérlegben kimutatottól. Amennyiben nem ezt a megoldást alkalmazza a társaság, úgy a végleges vagyonmérleg az Sztv. előírásának nem fog megfelelni (negatív saját tőke elem miatt). Amennyiben az általam jónak tartott megoldás helyes, úgy a könyvvizsgálói véleményt nem kell korlátozni,minősítés nélküli vélemény adható ki - esetleg figyelem felhívással."

    2018. július

    Tovább a válaszhoz


    "Zrt. javadalmazási MRP-t alapít, melynek keretében 100 E Ft pénzbeli hozzájárulást teljesít. A Zrt nem pénzbeli hozzájárulásként 5.000 E Ft névértékű, 500.000 E Ft visszavásárlási értékű saját részvényt ad át az MRP szervezetnek. Az MRP résztvevői az MRP-ben ingyenesen szereznek tagi részesedést

    Kérdés
    1. Az ingyenesen átadott részvények nyilvántartási értékével (500.000 EFt) a Zrt társasági adóalapját meg kell-e növelni? 2. Az átadott részvények értékét a pénzügyi műveletek ráfordításai közt kell elszámolni vagy felmerülhet-e a személyi jellegű ráfordításkénti elszámolás? 3. Adótanácsadó véleménye: személyi jellegű ráfordítás és időbeli elhatárolás alkalmazása tekintettel arra, hogy a Zrt eltérő üzleti éves, a javadalmazási politikai elszámolás pedig naptári évre szóló. (üzleti év forduló napja:2018.07.31, értékelés időszaka:2018.01.01-2018.12.31-ra vonatkozik)

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    1. A Zrt társasági adóalapját nem kell megnövelni a TAO tv.3.sz. mell.A/13.pontja alapján, mivel az MRP vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2. Egyeztetéseink alapján pénzügyi ráfordításnak minősül. 3. Nem értünk egyet az adótanácsadóval."

    2018. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egyre több ügyfelünknél külföldi (vagy Magyarország másik felén lakó) az ügyvezető, aki – a ritkán előforduló személyes jelenlét mellett – többnyire elektronikus úton (telefon, e-mail, konferenciabeszélgetés, stb.) tartja a kapcsolatot az általa vezetett társasággal. Ilyenkor azokat a dokumentumokat, amikre az ügyvezető aláírása szükséges (pl. éves beszámoló, üzleti jelentés, teljességi nyilatkozat, stb.), az ügyvezető megkapja, aláírja, majd a társaság az aláírt példányt beszkenneli és mi e-mailen kapjuk meg a társaságtól a beszkennelt dokumentumokat, majd - ha ragaszkodunk hozzá, akkor - eredeti példányban, papír alapon (postai úton) is elküldik nekünk.

    Kérdés
    Kell-e ragaszkodnunk hozzá, hogy az ügyvezető által aláírt fenti dokumentumokat eredeti, papír alapú példányban is megkapjuk, vagy elegendő az elektronikus úton megkapott dokumentum (szükség esetén kinyomtatva, ha mindenáron papíron szeretnénk látni őket)?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Mivel tudomásom szerint már a Ptk. is elismeri az elektronikus úton (pl. faxon) történő szerződéskötést is, nem látom akadályát annak, hogy elfogadjuk az aláírt és részünkre szkennelve elküldött dokumentumot. Annál is inkább, mivel közzétenni is aláírás nélkül kell a beszámolót. Ha az aláírás nélkül közzétett dokumentum is elfogadott és hiteles, akkor egy aláírt és szkennelt dokumentum is elfogadható kell, hogy legyen."

    2018. július

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk egy a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezett betéti társaság, amely 2017.09.30. napjával jogutódlással (négy kisebb kft. vált ki belőle) megszűnt. A jogutódok társasági szerződésében szintén minket jelöltek meg, mint választott könyvvizsgálót. A társaság a végleges vagyonmérleget elkészítette, és azt a vagyonmérleget felülvizsgáló kolléga szabályszerűen hitelesítette is. Ettől eltérően a társaság a 2017.09.30. napjával elkészített (megszűnéses) beszámoló auditálását tőlünk nem kérte, mivel ismeretei szerint arra nem volt kötelezett. Az IM által működtetett beszámoló portálon az „átalakulás miatti üzleti évet záró” beszámoló közzétételre került, de ehhez a társaság a végleges vagyonmérleghez tartozó könyvvizsgálói jelentést csatolta, és az azt hitelesítő kollégát jelölte meg auditorként, nem pedig cégjegyzékben szereplő választott könyvvizsgálót. Mi a 2017.09.30. napjával elkészült beszámolót nem auditáltuk, arra jelentést nem adtunk, egyebekben sajnos még a cégbejegyzés tényéről sem volt tudomásunk. A beszámolót elfogadó záró taggyűlésre meghívást nem kaptunk.

    Kérdés
    Most a 2017.10.01. és 2017.12.31. közötti csonka üzleti év auditálása történne. Bizonylatanok vagyunk annak megítélésében, hogy kiadhatunk-e pl. ellenvéleményt vagy korlátozást tartalmazó jelentést ilyen esetben, vagy kötelezően „a véleménynyilvánítás visszautasítása” jelentés lehet csak megfelelő. Mellőzheti-e a társaság a 2017.09.30-i nappal készített "átalakulás miatti üzleti évet záró” felülvizsgáltatását a cégjegyzékben feltüntetett könyvvizsgáló által? Mi a helyes eljárás ilyen esetben?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A 2017.12.31. fordulónapi beszámoló előző időszaki adatai általunk nem hitesítettek, a vagyonmérleget hitelesítő kolléga az eredménykimutatásra vonatkozóan természetesen szintén nem alkotott véleményt, illetőleg a mérleg esetében is más jogszabályok, más szakmai eljárásrend alapján végezte el a munkáját. Úgy véljük, hogy elsődlegesen intézkednie kell a társaságnak a már közzétett beszámoló eltávolításáról (passziváltatásáról), majd ezt követően nekünk auditálnunk kell először a 2017.09.30, majd a 2017.12.31. fordulónappal elkészített beszámolókat. Ez esetben már nem lenne akadálya a beszámoló(k) korlátozástól mentes záradékolásának."

    2018. június

    Tovább a válaszhoz


    "Szerződés átruházási megállapodás jött létre két Társaság között mely szerint a "belépő" fél a "kilépő" fél helyébe lép a "kilépő" fél által már megkötött szolgáltatási szerződéseinek tekintetében és adott időpontól a változatlan tartalmú szerződés alapján szolgáltatást a "belépő" fél nyújtja úgy, hogy ettől kezdve a szolgáltatási szerződésben szereplő valamennyi jog és kötelezettség őt illeti. A szerződés átruházásról közösen értesítik a szolgáltatást igénybe vevőket. A " belépő" fél ezért 10.000.000 Ft összeget fizet a "kilépő" félnek. (Sem eszközök, követelések, kötelezettségek, sem egyéb erőforrások átadására nem kerül sor)

    Mi a helyes kezelése a számviteli nyilvántartásokban a jogügyletnek, az ellenértéknek a feleknél? Terheli e ÁFA fizetési kötelezettség a fizetendő összeget?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Több értelmezéssel találkoztam a probléma tekintetében: 1. Vagyonértékű jog keletkezik a "belépő" félnél és ennek megfelelően kell elszámolni. Kétségesnek találom, hogy vagyonértékű jog keletkezne a szerződés átruházás révén. 2. Üzletág értékesítésként kell kezelni. Hiányzik azonban az ilyen eseteknél megjelenő erőforrás átadás. 3. Egyszerű ráfordításként kell kezelni, és ha szükséges elhatárolást kell alkalmazni."

    2018. június

    Tovább a válaszhoz