Főoldal

Keresés

Találatok száma: 8

    "Egy könyvvizsgálat kapcsán merült föl problémaként a könyvelővel a nyíltvégű lízing könyvelése. Én úgy tudtam, hogy ez, mivel a lejáratkor nem kerül automatikusan tulajdonba, tulajdonképpen bérlet a kifutásig. Utána ha a lízingbe vevő tulajdonába kerül, eszköz beszerzésként könyveljük a maradványértékkel. A könyvelő tárgyi eszközként kezelte, 16-oson van.

    Kérdés
    A nyíltvégű lízinget a tárgyi eszközök között kell nyilvántartani?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A nyíltvégű lízinget a tárgyi eszközök között nem kell nyilvántartani."

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    Esemény résztvevői: Finanszírozó cég (1) Bérbeadó cég (2) Bérbeadó cég ügyfele (3) Bérbeadási céllal beszerez egy cég(2) pénzügyi lízinggel finanszírozott gépjárművet , ügyfele (3) igényi szerint – szerződött igény . A Finanszírozó cég (1) pénzügyi lízing (nyílt végű) keretében átadja a gépjárművet a Bérbeadó cégnek (2). A Finanszírozó (1) a törlesztés részleteiről számlát állít ki a bérbeadó cég (2) felé , a számla tartalma : • Tőke (legyen 15 egység nettó) • Kamat (legyen 4 egység nettó) (FK81 vagy FK87) --- (összesen 19 egység nettó) A bérbeadó (2) ennek megfelelően számlát állít ki ügyfelének (3) , számla tartalma – szerződött : • Bérleti díj (19 egység nettó)

    Kérdés
    Kérdés: A Bérbeadó (2) cég szempontjából, a fenti esetben a (4 egység) kamat közvetített szolgáltatás(FK81) vagy kamat ráfordítás (FK87)

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Mivel a kamat a bérbeadó költsége, ezért közvetített szolgáltatásnak minősítenénk.
     

    Tovább a válaszhoz


    "Egyik kft. ügyfelem vásárolt nyílt végű pénzügyi lízing keretében egy tehergépkocsit, 3 évi futamidővel. A Lízingbeadó cég a szerződés mellékleteként csatolta az alábontott futamidő táblázatot (melyben havonként mutatja ki tőke törlesztődíj + kamat + áfa összegeket. Ezek összesített végösszege: a hiteltőke összege 3 600 E Ft, a kamaté 160 E Ft, az áfáé 972 E Ft.) Csatolta a számviteli bizonylatot a tehergépkocsi nyilvántartásba vételéhez, s minden hónapban megküldi a számlát, az adott havi tőke- a kamat- és áfa összegéről, s e számlán mindig hozza az éppen fennálló tőketartozást, és az érintett számviteli időszak megjelölését is. Eddig ez rendben is van. Viszont a könyvelő nem könyvelte le a tehergépkocsi beszerzését, aktiválását, s a hitel (lízing) szerződésben kimutatott összegét sem a kötelezettségek közé. Indoklásul azt hozta fel, hogy ismeretei szerint a nyílt végű pénzügyi lízing egy bérleti díjas konstrukció, a havi számla alapján a törlesztőrészletet, mint bérleti díj - lízing - költséget kell lekönyvelni, s a 3 éves futamidőt követően, ha a cég úgy dönt, hogy kifizeti a maradványértéket, akkor kerül a cég tulajdonába a tehergépkocsi, s csak akkor fogja a tárgyi eszközei közé nyilvántartásba venni.
    Kérdés
    Hogyan kell a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett termelőeszközt (áfa körbe tartozik) könyvelni. Ismerem a konzultációra vonatkozó előírásokat, s tudom, hogy válaszuk nem minősíthető hivatalosnak, s nem lehet bíróságon, s egyéb ilyen helyeken felhasználni, viszont szükséges az állásfoglalásuk az ügyfelemmel fennálló munkavégzésem tisztázása és rendezése érdekében.
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Biztosnak vélt ismereteim ellenére végigkerestem minden lehetséges helyet, ahol csak lehetett, hogy a nyílt végű pénzügyi lízinget hogyan kell könyvelni. Általam felhasznált irodalom: Adófórum.hu, Önadózó újság, Gazdasági események kontírozása A-tól Z-ig (dr.Siklósi Á - Veress A). Véleményem szerint a Lízingbe-vevőnél a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett (ÁFA körbe tartozó) termelőeszközt a Lízingbeadó cég által átadott számviteli bizonylat alapján befejezetlen beruházásként - a lízing-kötelezettségekkel szemben (áfa nélküli bekerülési összegben, de növelve az esetleges járulékos költségekkel) nyilvántartásba kell venni, majd aktiváláskor a befejezetlen beruházásról át kell vezetni a megfelelő eszközfajtára. Az eszköz amortizációját a számviteli- és Társasági adó előírásainak figyelembe vételével kell elszámolni. Az áfa szerződés szerinti összegét követelésként, a lízing-kötelezettségekkel szemben kell lekönyvelni. A havi számla beérkezésekor a tőke összeg csökkenti a lízing-kötelezettséget, a kamat összeg pénzügyi műveletek ráfordítása, s az áfa összege pedig levonható áfa, mely csökkenti az eredetileg követelések közé könyvelt teljes áfa összegét. A tulajdonjog viszont csak a 3 év futamidő lejártát követően, és csak akkor száll át a lízingbe vevőre, ha a maradványértéket kifizeti. A lízing futamideje alatt a lízing tárgya a Lízingbeadó tulajdonában van."

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében iroda/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízing szerződés alapján a lízingbe vevő társaság a szerződéses futamidő végén (133 hónap) jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, illetve harmadik felet vevőként megnevezni. A lízingbe vevő társaság vezetősége (jelenleg) nem tud nyilatkozni, hogy meg fogja-e szerezni a futamidő végén (133 hónap múlva) az ingatlan tulajdonjogát. A lízing szerződés, illetve a bekerülési értékről kiállított számviteli bizonylat - érték alapján - nem részletezi az - egyébkét műszakilag egybe épült - egyes ingatlanrészek (iroda/ipari csarnok/raktár/telek) értékét.
    Kérdés
    1) kérdés: A telek értékét a lízingbe vevő társaság számviteli nyilvántartásaiban el kell-e érték szerint különíteni, figyelemmel arra, hogy a telek értéke után az Sztv. rendelkezései szerint nem lehet értékcsökkenést elszámolni?

    2) kérdés: A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a várható vagyonátruházási illetéket, figyelemmel arra, hogy a lízingbe vevő társaság jövőbeli tulajdonszerzése bizonytalan ?

    Véleményem szerint (az 1. kérdésre vonatkozóan): A műszakilag egybe épült épület ingatlan részektől (iroda/ipari csarnok/raktár) a telek értékét el kell választani, mivel a telek után az Sztv. szerint nem lehet értékcsökkenést elszámolni. Amennyiben a lízingbe adó nem tud nyilatkozni a telek értékéről, úgy ingatlan szakértőtől kell a telek értékére vonatkozó szakértői véleményt beszerezni. Amennyiben lehetséges a többi ingatlan részt is (iroda/csarnok/raktár) célszerű érték szerint külön választani, a számviteli nyilvántartásokban, figyelemmel arra, hogy ha a társaság a jövőben esetleg egyes ingatlanrészeket meg vásárol, esetleg a végleges ingatlanszerzés után egyes részeket értékesít, vagy bérbe ad, akkor a helyes érték kivezetése, illetve a bérbe adott rész écs-elszámolása egzakt módon végezhető el.
    A 2 kérdésre vonatkozó vélemény: A várható vagyonszerzési illetéket T 12 - K 48 könyvelési művelettel a bekerülési érték részeként kell kimutatni, figyelemmel az Sztv. rendelkezéseire."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "A lízingbeadó és a lízingbevevő vállalkozás között 2008-ban - egy tehergépkocsira vonatkozóan - 66 hónapos futamidővel - devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés megkötésére került sor. A lízingbeadó áfa nélküli számlát állított ki az eszköz átadásakor. A szerződésben kikötött maradványértéket az utolsó törlesztő részlet megfizetésével kell megfizetni, ha a lízingbevevő él a vásárlási jogával. 2011-ben a törlesztő részletek elmaradása miatt a lízingbeadó cég a hátralévő tőketartozást lejártnak minősítette és áfás számlát állított ki a hátralévő tőketartozásról a számlázás időpontjában érvényes árfolyamon. A lízingbevevő a számlát lekönyvelte: a könyvekben szereplő lízing miatti kötelezettséget csökkentette, az áfát visszaigényelte, az árfolyamveszteséget elszámolta a szállítói tartozás növelése mellett. 2011. december 31.-i fordulónappal további árfolyamveszteséget számolt el a szállítói tartozás miatt, mert deviza alapú kötelezettségként kezelte. A lízingelt eszköz visszavétele többszöri próbálkozás után azonban csak egy évvel később, 2012-ben történt meg. A lízingbeadó részéről helyesbítő számla kiállítására az eszköz visszavétele miatt a mai napig nem került sor. A lízingbevevő a tehergépkocsit még most is szerepelteti a könyvekben.

    Kérdéseim:

    1. A lízingbeadó a díjfizetés elmaradása miatt minősíthette-e lejártnak a hátralévő tőketartozást, állíthatott-e ki róla áfás számlát?
    2. 2011-ben helyesen könyvelte-e a lízingbevevő a számlázott hátralévő tőketartozást, jogszerűen igényelte-e vissza az áfát, és a fordulónapon az értékelés szempontjából devizás tételnek kell-e tekinteni a szállítói tartozást.
    3. Kötelezhető-e a lízingbeadó az áfa nélküli helyesbítő számla kiállítására?
    4. 2012-ben a helyesbítő számla hiánya miatt az eszköz értéke kimutatható-e a könyvekben?

    1. Véleményem szerint az eszköz visszavételéig (2012) a törlesztő részleteket áfásan kellett volna számlázni, a visszavételkor pedig az eszköz piaci értékéről (megállapodás szerinti értékéről) áfa nélküli helyesbítő számlát kiállítani, ami az eszköz és kötelezettség részbeni kivezetésének bizonylati alapját jelenthetné. A tőketartozás a lízingelt eszköz átadásakor áfa nélküli értéken már számlázásra került . A hátralévő tőketartozás áfás számlája így nem értemezhető. Ezt erősíti bennem az is, hogy az áfa törvény a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásnak minősíti. Az eszköz visszavétele után szolgáltatásnyújtás már nem valósul meg, tehát az áfa sem értelmezhető a visszavételt követő futamidőre. (Szt. 73. § (2) és 50. § (6) bek.) "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Nyílt végű pénzügyi lízing esetén, amennyiben a várható hasznos élettartam eltér a lízing futamidejétől, helyesen jár-e el a könyvelő, amennyiben az értékcsökkenési leírást a várható hasznos élettartam, és nem a lízing futamideje alapján határozza meg? "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt tehergépkocsit. A vásárláskor áfa nélkül végszámla került kiállításra. A tőketörlesztés elszámolására és áfa visszaigénylésére havonta számla alapján került sor. Egy idő után a vállalkozás nem tudta fizetni a törlesztő részt és a lízingcég tovább lízingelte a gépkocsit egy másik vállalkozásnak. A megállapodásban a „Korábbi lízingbevevő”, az „Új lízingbevevő” és a „Lízingbe adó” szerepel azzal összeggel, amellyel a tehergépkocsit vásárló vállalkozás még tartozott.
    A vállalkozásnál hogyan kell kivezetni a tehergépkocsit a tárgyi eszközök közül, mivel csak az a megállapodás áll rendelkezésre, amelyben tovább lízingelésre került a gépkocsi, és lehet-e elengedett kötelezettségnek tekinteni az előírt és ki nem fizetett még hátralévő lízingdíj összeget, amely a megállapodásban foglaltakkal egyező?
    "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "A devizás pénzügyi lízing helyes számviteli elszámolása

    a./ Mivel a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, akkor lehet-e eszközként állományba venni, utána értékcsökkenést elszámolni?

    b./ Ha pedig szolgáltatásnyújtás (bérlet) a nyílt végű pénzügyi lízing, akkor milyen számla-összefüggések alkalmazásával kell a könyvelésben e gazdasági eseményeket elszámolni, mind a tőke törlesztőrészleteit, mind a kamatrészt időbelileg elhatárolni, különös tekintettel az első részlet (20-30%-os önrész) időarányosan magas értékére?

    c./ Ha bérletnek minősül, akkor a tőkerészt lehet-e közvetlen költségnek tekinteni, ha olyan géplízingről van szó, amely gépórában kifejezhető kapcsolatba hozható a gyártott alkatrészek mennyiségével?

    Kérem állásfoglalásukban az egyértelmű tisztázás végett a számlaösszefüggések megadását is.

    Mi a követendő gyakorlat az ilyen esetek minősítésénél és számviteli elszámolásánál?l"

    2008. május

    Tovább a válaszhoz