Főoldal

Keresés

Találatok száma: 7

    "A Társaság tulajdonosai a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek a 2016-os üzleti évben. 2018-ban a tulajdonos úgy döntött, hogy jelentős összegű tőkeemelést hajt végre, amely kis összegű jegyzett tőke emeléssel és nagy összegű tőketartalék emeléssel járt, a jegyzett tőke változás bejegyzésre került a cégbíróságnál. A tőkeemelés hatására a negatív saját tőke probléma megszűnt, az eredménytartalék nem negatív, és a 2018. évi várható veszteség sem fogja ezt a tényt befolyásolni. A 2016. évben lekötött tartalékként kimutatott összeg még nem került visszafizetésre a mai napig, és a tulajdonosok döntése alapján 2018. év végéig sem fog rá sor kerülni. Ennek következtében a 2018. évi beszámolóban a saját tőke pozitív lesz, azonban a beszámolóban továbbra is kimutatásra kerül lekötött tartalékként a korábban pótbefizetés miatt könyvelt összeg.

    Kérdés
    Könyvvizsgálóként hogyan kell eljárnunk a fenti esetben, milyen könyvvizsgálói jelentést kell adnunk?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A Ptk 3:183. § (1) bekezdése szerint a pótbefizetést a veszteségek fedezésére lehet teljesíteni, továbbá a 3:183. § (5) bekezdése szerint: "A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés idõpontjában a tagjegyzékben szereplõ tagok részére vissza kell fizetni." Az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint: "Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik." A (6) bekezdés szerint „A lekötött tartalék feloldását – a (4) bekezdés szerinti pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.” A fenti hivatkozások alapján a pótbefizetést vissza kell fizetni, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információval, hogy ezt mikor kell megtenni, van-e bármilyen időbeli előírás a visszafizetésre vonatkozóan. Véleményünk szerint a 2018. december 31-i beszámolóról készülő könyvvizsgálói jelentésben minősítéssel nem kell élnünk a fentiek miatt, és figyelemfelhívást sem kell tenni."

    2018. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egyik ügyfelem (továbbiakban Alvállalkozó) építési engedélyköteles munka megvalósítása során építési szolgáltatást teljesít. Alvállalkozó saját szolgáltatásának teljesítéséhez az általa kiadott egyedi tervek alapján Szubvállalkozóval legyártatja az épületfelügyeleti rendszerhez szükséges erősáramú- és automatika szekrényeket (továbbiakban: Elektromos szekrény). Szubvállalkozó szerződés szerint az Elektromos szekrényt az építés helyszínére fuvarozza, ott Alvállalkozónak átadja, oly módon, hogy az Elektromos szekrény tehergépkocsiról történő lerakodására, majd a villamos munkálatok (kábelek bekötése, beüzemelése) elvégzésére Alvállalkozó köteles.
    Felek a közöttük létrejött jogviszonyt vállalkozási jogviszonynak minősítették „Alvállalkozói szerződés” megnevezéssel kötöttek szerződést ÁFA felszámítása mellett.

    Kérdés
    1. A fent leírt esetben Szubvállalkozó az Alvállalkozó részére az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint miként köteles számla kiállítására? A 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fordított adózás szabályai (azon áthárított adót nem szerepeltet) szerint, vagy a termékértékesítésre vonatkozó általános szabályok (áthárított adó szerepel a számlán) szerint?
    2. Változtat-e az adójogi megítélésen, ha Szubvállalkozó szereli be az Elektromos szekrényt?
    3. Amennyiben ÁFA továbbhárítására került sor, akkor a szerződés megnevezésére „Szállítási szerződés”esetleg „Adásvételi szerződés” megfelelőbb lenne-e? Szállítási (Adásvételi) szerződésben szerepelhet-e teljesítési visszatartás, teljesítési kötbér? Kötelező-e Szubvállalkozónál a szállítás időpontjára vonatkozó teljesítési dátumra történő számlakiállítás, vagy teljesítésigazoló alapján akkor, amikor Alvállalkozó is kiállíthatja a rész- ill. végszámlákat Megrendelő felé?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint jelen esetben a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, mert a szerződés megnevezése és tartalma is szolgáltatásnyújtásra vonatkozik.
    Számomra egyértelműbbé tenné a megítélést, ha a telepítést is Szubvállalkozó végezné, mert az esetben egyértelműen szolgáltatásról és nem termékértékesítésről beszélnénk. "

    2017. június

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaság fő tevékenységi köre szoftverfejlesztés, amelyet 2007-es alapítása óta főként állami és EU-s kutatás-fejlesztési támogatásokból finanszíroz. Nyolc sikeresen lezárt fejlesztési projekt után a termékek eljutottak arra a szintre, hogy a társaság sikeresen tovább terjeszkedjen nemzetközi piacokon is, ahol 2012 óta jelen van egy brit és egy török leányvállalattal.
    Az eredményes nemzetközi terjeszkedés érdekében jelenleg tárgyalásokat folytat egy potenciális befektetővel, amely a társaság brit leányvállalatába kíván tőkét befektetni 40%-os tulajdonrészért cserébe.
    A társaság újra kívánja strukturálni működését a befektetés során. Ennek eredményeképpen az aktivált immateriális jószágok jelentős része átkerülne az brit leányvállalat könyveibe vagyoni hozzájárulásként, amelyért cserébe részesedésének értéke megnőne a brit leányvállalatban (a könyv szerinti értéktől eltérő mértékben a létesítő okirat módosításában, illetve alapítói vagy taggyűlési határozatban rögzítettek alapján). Az immateriális jószágok brit leányvállalatnak történő átadásához a támogató szervezet jóváhagyását adta. A támogató szervezet az immateriális eszközök átadhatóságának érdekében ún. teljesítési segédként vonta be a brit leányvállalatot, kiterjesztve ezzel a fenntartási időszak alatt fennálló kötelezettségeket a brit leányvállalatra.

    Tekintettel arra, hogy az immateriális jószágok pályázati támogatásokból valósultak meg (mind a támogató szervezet által elfogadott, jóváhagyott pályázatok, amelyek jelenleg fenntartási időszakban vannak), ezért az aktivált értékkel összefüggésben a Kft. bevételt határolt el a mérlegében, a 2000. évi C. számviteli törvény (a továbbiakban Szvt.) 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint, mivel „a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét”.
    Az elhatárolt bevételeket jelenleg a társaság az immateriális eszközök értékcsökkenésével arányosan oldja fel követve a Szvt. 45. § (2) bekezdésének rendelkezéseit: „A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.”
    Szintén a támogatásokból megvalósult fejlesztési projektekhez kapcsolódóan a Társaság követve a Szvt. 38. § (3) bekezdés c) pontját, miszerint az eredménytartalékból kell átvezetni „az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget”, lekötött tartalékot képzett az aktivált immateriális javak értékével megegyezően.
    A brit leányvállalatra a brit számviteli előírások vonatkoznak. A brit számviteli előírások közül az SSAP 4 standard foglalkozik az állami támogatások számviteli elszámolásaival (amely nincs lekorlátozva országokra, állami támogatások közé a bármely országból érkező támogatások is beletartoznak.).
    Értelmezésünk szerint Az SSAP 4 standard 27-es bekezdése alapján „a bizonyos körülmények esetén felmerülő lehetséges visszafizetési kötelezettségeket csak a visszafizetés valószínűségének arányában lehet bemutatni”. Az átadott immateriális jószágokhoz kapcsolódó támogatások visszafizetésének valószínűsége alacsony, mivel kizárólag a támogató szervezet által elfogadott, ellenőrzött és lezárt pályázatok kapcsolódnak az átadott immateriális jószágokhoz.
    Amennyiben nem lehet egyértelműen kötelezettségként kimutatni a brit leányvállalat mérlegében a teljesítési segédként való bevonás következtében lehetséges kötelezettséget, vizsgálandó, hogy miként biztosítható a megbízható és valós összkép a brit leányvállalat mérlegében.
    Értelmezésünk szerint ezt a kérdéskört szabályozza az FRS 12 standard. Ez a standard tartalmazza a céltartalékok és függő kötelezettségek kimutatására vonatkozó előírásokat, amely az IAS 37 nemzetközi számviteli standardra épül. Mind az FRS 12, mind az IAS 37 szigorú előírásokat tartalmaz a céltartalékok képzésére, illetve a függő kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatására.
    Ezek alapján céltartalékot akkor mutathat ki a gazdálkodó egység az FRS 12 (IAS 37) 14. bekezdése alapján,
    (a) ha olyan múltbéli eseményekre visszavezethető, meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van;
    (b) amelynek rendezése várhatóan gazdasági hasznossággal bíró javak kiáramlását fogja eredményezni;
    (c) és a kötelem (kötelezettség) nagyságára megbízható becslést lehet adni.
    A brit leányvállalat esetében sem a (b), sem a (c) pont nem teljesül, mivel a kapott támogatások visszafizetése nem valószínű, illetve a kötelem nagyságára sem lehet megbízható becslést adni.
    A fentiek alapján értelmezésünk szerint a megbízható és valós összkép érdekében az átvett immateriális jószágokhoz kapcsolódó, a támogató szervezet által a teljesítési segédként való kijelöléséből származó lehetséges kötelezettségeket függő kötelezettségként kell bemutatni, amely olyan lehetséges kötelem, „amely létezése bizonytalan jövőbeni események bekövetkezésétől függ, mely eseményeket nem kizárólag a gazdálkodó egység irányítja” az FRS 12 12. (vagy IAS 37 10.) bekezdése alapján.
    Függő kötelezettségek

    IAS 37.,27 bek. A gazdálkodó egységnek nem szabad megjelenítenie függő kötelezettséget.
    A függő kötelezettség:
    (a) olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több,
    nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy
    (b) olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatták ki, mert:
    I. nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását fogja igényelni; vagy
    II. a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

    29.bek. Ha a gazdálkodó egység egyetemlegesen felelős egy kötelemért, úgy a kötelem azon részét, amelynek várhatóan egyéb felek tesznek eleget, függő kötelezettségként kell kezelni.

    Az FRS 12 (IAS 37) 27. bekezdésének értelmében függő kötelezettséget a gazdálkodó szervezet mérlegében nem mutathat ki, hanem azt a kiegészítő mellékletben kell szerepeltetnie (FRS 12 91. bekezdés).
    45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt
    a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét,

    (2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.

    A Számviteli tv. 45.§ (2) pontja alapján az apportba adás részeként az immateriális javak rendkívüli ráfordításként kivezetésre kerülnek, és a passzív időbeli elhatárolások között szereplő halasztott bevétel rendkívüli bevételként kerül elszámolásra.
    A Számviteli tv. 38. § (9) bekezdése alapján, „a lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.
    Ezalapján a Társaság könyveiben az immateriális jószágokhoz kapcsolódóan képzett lekötött tartalékot az eszközök kivezetésekor az eredménytartalékkal szemben feloldja.

     

    Kérdés
    Helyes-e az értelmezés, miszerint
    - a Kft, - függetlenül attól, hogy a Támogató a kötelezettséget fenntartja - a hazai számviteli törvény előírása alapján a lekötött tartalékot kivezetéskor az eredménytartalékkal szemben visszavezeti?
    - Hogyan értelmezendő a Támogató részéről a “teljesítési segéd” kifejezés? Az egyetemleges felelősség milyen formában kell, hogy megjelenjen a mérlegekben? Mérlegen kívüli tételként?
    - A lekötött tartalék osztalékfizetési korlát. Megszüntetése esetén az eredménytartalék kifizetésre kerülhet. Ezesetben a Támogató érdeke sérül. Figyelembe kell e ezt venni?
    - Amennyiben a kötelezettség-megosztás határon kívülre mutat, és a Támogató részéről szerződéses kapcsolat kizárólag a hazai Társasággal szemben áll fenn, értelmezhető e úgy a kifejezés, hogy a Kft könyveiben a lekötött tartalékot változatlan formában köteles fenntartani?
    - Jól értelmezzük e, hogy a Társaság brit leányvállalatánál az átvett immateriális eszközökhöz kapcsolódó, a támogató szervezet által teljesítési segédként történő bevonás következtében létrejövő lehetséges kötelezettséget a brit leányvállalat nem szerepeltetheti mérlegében, és azt a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatnia?
    - Amennyiben az eszközkivezetéskor a lekötött tartalék feloldásra kerül, milyen más számviteli eszköz marad a kötelezettség kimutatására? Egyáltalán szükséges e bármilyen kötelezettségvállalás szerepeltetése a könyvekben?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A Sztv. alapján a Társaság könyveiben az immateriális jószágokhoz kapcsolódóan képzett lekötött tartalékot az eszközök kivezetésekor az eredménytartalékkal szemben fel kell oldani.
    Azokat a kötelezettségeket, amelyeket az Sztv. szabályai szerint nem lehet szerepeltetni a Kft. mérlegtételei között (de egyébként a vállalkozást terhelő kötelezettségek), mérlegen kívüli tételként kell kimutatni a kiegészítő mellékletben.
    A Társaság brit leányvállalatánál az átvett immateriális eszközökhöz kapcsolódó, a támogató szervezet által teljesítési segédként történő bevonás következtében létrejövő lehetséges kötelezettséget a brit leányvállalat nem szerepeltetheti mérlegében, azt a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatnia."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk (kft.) az utolsó mérlege alapján az alábbi saját tőke szerkezettel rendelkezik. Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 220.334 Eredménytartalék -368.767 Lekötött tartalék 145.108 MSzE 10.512 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187 A cégben levő lekötött tartalék veszteség miatti tulajdonosi pótbefizetésként került a társaságba. Ezen tőkeszerkezet alapján (a lekötött tartalékra vonatkozó korlátozás miatt) osztalékot a cég nem fizethet. A Kft. egyszemélyi tulajdonosa a társaságot Zrt-vé átalakítani tervezi és ennek során a tőkestruktúrát oly módon tervezi módosítani, hogy a lekötött tartalék és a tőketartalék terhére az eredménytartalék negatívumát pótolják. Ezt követően az új cég tőkeszerkezete az alábbi lenne: Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 7.187 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187

    Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében, hogy a cég a pótbefizetésként bekerült lekötött tartalékot felhasználhatja-e a két másik tartalékkal szemben, avagy ezzel a Sztv. 38. § (4-6)-ba ütközne, amely szerint a pótbefizetés csak a visszafizetéssel szüntethető meg. (Ezen rendelkezések a pótbefizetés eredetű lekötött tartalékot nem engedik meg más tőkeelemek javára elszámolni.)

    Álláspontunk szerint az átalakulás során a cég kilép a számviteli tv. fenti szabályai alól és csak az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, amelyek a tőkeszerkezet módosítása tekintetében ilyen korlátozást már nem tartalmaznak. /138. § (6) és 140. (1-2)/ Kérjük segítségüket a fenti ügy kapcsán."

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság 2009-2010. évben fejlesztési tartalékot képzett, amellyel csökkentette tárgyévi társasági adóalapját. A társaságból 2011. évben -kedvezményezett átalakulással- kivált egy vagyonkezelő társaság. Az átalakulás során a korábban lekötött, és még fel nem használt fejlesztési tartalékok az átalakulásban résztvevő társaságok között szétosztásra kerültek.

    Melyik adóév végéig lehet az átalakulásban résztvevő cégeknek szankciómentesen felhasználni az egyes években megképzett fejlesztési tartalékokat?

    A kérdésre nem találtam jogilag megerősített megoldást. A PM Jövedelemadók Főosztálya 7251/2009 számú iránymutatása a beolvadás esetére azt írja, hogy a beolvasztó társaságnak az eredeti képzés adóévéhez mérten kell a 4. adóév végéig teljesítenie a felhasználást. Ugyanakkor az Adó újság 2012/6 számában megjelent cikkben a szerző (NAV-os szakember) a beolvasztó cégre egy évvel kevesebb időszakot enged, arra tekintettel -hogy szerinte- a beolvasztó cégnél az átalakulás éve két adóévnek számít. Ugyanerre a következtetésre jut a cikkíró a kiválás esetén is, mind a kiváló, mind a továbbműködő cég kötelezettség teljesítésére is! Én hibásnak érzem a cikkíró logikáját és ténymegállapításait. Szerintem a beolvadás és a kiválás is azonos jogokat keletkeztet a beolvasztó cégnél és annál a cégnél akiből a kiválás történik. Hiszen ez esetben egyik cég sem köteles az évközi átalakulás miatt a könyveit lezárni és beszámolót készíteni, tehát nincs két adóéve. A beolvadó cégnél a kötelezettség a beolvadással megszűnik, a kötelezettség a beolvasztóra hárul. Ugyanez a kötelezettség fogja terhelni a kiváló, a fejlesztési tartalékot továbbvivő céget, mégpedig az eredeti képzést követő 4. adóév végéig. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    ""A" vállalkozás beolvad "B" vállalkozásba. A beolvadás könyvszerinti értéken történik átértékelés nélkül."A" vállalkozás jegyzett tőkéje 10 egység, tőketartaléka 10 egység, eredménytartaléka -4 egység, lekötött tartaléka 2 egység. A lekötött tartalékot a cég tulajdonosa több évvel ezelőtt pótbefizetés címén nyújtotta a Társaságnak. "B" vállalkozás jegyzett tőkéje 5, tőketartaléka 5, eredménytartaléka 10 egység. Nincsenek egymással szembeni részsesedései, követelése, kötelezettsége. Új tulajdonosok nem lépnek be régiek nem lépnek ki. Az átalakulással létrejövő cég vagyommérleg-tervezetének különbözetek oszlopában nem szerepel semmi. Az átalakulással létrejövő cég vagyonmérleg-tervezetében az egyes saját tőke elemek simán összeadódnak, illetve a rendezés oszlopban ezt a tulajdonosok úgy szeretnék megváltoztatni, hogy a lekötött tartalékot átvezetnék az eredménytartalékba. Így az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérle-tervezetének utolsó oszlopában az alábbi számok szerepelnének: Jegyzett tőke: 10+5=15, tőketartalék 10+5=15, eredménytartalék -4+10+2=8, lekötött tartalék: 0.
    Kérdés
    A) A beolvadás során az átalakulással létrejövő cég vagyonmérleg- tervezetében lehetséges-e a rendezés oszlopban a fenti lekötött tartalékot átvezetni az eredménytartalékba? B) Ha az A) válasz szerint nem lehet, és éppen ezért az átalakulás második döntése alkalmával úgy döntenek a tulajdonosok, hogy a pótbefizetést visszautaltatják, akkor az átalakulással létrejövő cég vagyonmérlegtervezetben lehet-e a lekötött tartalékot a különbözetek oszlopban a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségekhez átvezetni?
    A) Álláspontom szerint lehetséges, mivel a cégek tulajdonosai szabadon átrendezhetik a saját tőkét az átalakulás során, feltéve, hogy az átrendezés után mindem elem pozítív marad, azaz a saját tőke nem kevesebb, mint a jegyzett tőke. B) Álláspontom szerint ezt kell csinálni, hogy a vagyonmérleg-tervezet az átalakulás időpontjában majdan meglévő tőkehelyzetet tükrözze (hiszen addigra már a pótbefizetést visszafizették.) "

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "Kft vesztesége miatt a saját tőke pótlására a tulajdonosok a pótbefizetés mellett döntenek. Kérdésem, hogy a pótbefizetés csak pénzeszközzel ( készpénz vagy átutalás) teljesíthető, vagy kompenzálással is az alábbiak alapján: többségi tulajdonosnak jelentős követelése áll fenn a leányvállalata felé tagi hitel folyósítás, illetve áruszállítás miatt. A pótbefizetést úgy kívánja végrehajtani, hogy pénzmozgás nélkül taggyűlési jegyzőkönyv alapján a leányvállalat a szállító és a saját tőke között kompenzál. (két lépésben oly módon, hogy előírja követelésként a pótbefizetést , majd összevezeti a követelést a szállítóval)
    Kérdésem, hogy elfogadható-e ez az eljárás, vagy csak tényleges pénzmozgással hajtható végre, mivel a pótbefizetés célja a működés fenntartása.
    Megítélésem szerint a pótbefizetést pénzügyileg kell rendezni, pénzmozgással egyidejüleg könyvelendő.
    "

    2011. február
     

    Tovább a válaszhoz