Főoldal

Keresés

Találatok száma: 3

    "A mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági társaságok munkájukhoz magánszemélyek tulajdonában lévő földterületeket hosszú távú haszonbérleti szerződéssel bérbe veszik.

    A haszonbérleti szerződés szerint haszonbérleti díjként 30 kg búzát ad aranykoronánként a haszonbérlő évenként. A bérleti díj elszámolására a gazdasági társaság tárgyévi értékesítésű búza átlagára (máshol egy meghatározott időpontban a tőzsdei ár.) Ezen átlagárral kerül elszámolásra a természetben kivitt bérleti díj, de ehhez a terményigényt be kell jelenteni. Amennyiben meghatározott időpontig (pl: október végéig) nem veszi át, akkor a bérleti díjat pénzben fizeti ki – azoknak is akik nem igényelték természetben – a gazdasági társaságok.

    Ezen gazdasági események számviteli, adózási és gyakorlati végrehajtásakor az alábbi variációk szerint járnak el a társaságok:

    A) Természetben kiadott bérleti díj esetében:

    a) Első lépésként (jogügyletként) a bérleti díjat a meghatározott átlagárral – mely szerintük csak általános forgalmi adó néküli ár = nettó ár lehet – elszámolják költségként és előírják a bérbeadó felé kötelezettségként. A második lépésben a bérleti díjként kiadott 30 kg búzát – mely mennyiségben nem csökkenthető, mivel ez rögzített a szerződésben – értékét (átlagár x 30 kg) elszámolják értékesítésként, de mivel a számlában erre felszámításra került az ÁFA, ezt előírják befizetési kötelezettségként. Mivel az ÁFA összegét a társaság nem kívánja, hogy költségként nála megjelenjen, ezért ezt befizetteti a bérbeadóval a pénztárába. Ezek után a számlákat összevezeti a beszámítás szabályai szerint, és az ÁFÁ-t befizeti a költségvetésbe.

    b) Ebben az esetben a természetben kiadott bérleti díj elszámolása annyiban különbözik az a) esetben rögzítettekhez képest, hogy a társaság nem fizetteti be az ÁFÁ-t a bérbeadóval, hanem azt elszámolja költségként (tehát a bérleti díj ÁFÁ-val növelt ár = bruttó ár) és befizeti a költségvetésbe. Így a termékértékesítés bruttó értéke megegyezik az adómentes haszonbérleti ügylet ellenértékével.

    B) Ha a bérbeadó nem veszi át a terményt, vagy nem él az igénybejelentéssel, akkor a társaság pénzben fizeti ki a bérleti díjat:
    Ezen gazdasági esemény elszámolása során a bérleti díjat a meghatározott átlagárral (nettó ár) elszámolják költségként és előírják a bérbeadó felé kötelezettségként. A kötelezettség összegét a pénztárból kiegyenlítik.

    A bérbeadók kifogásolják a gazdasági társaságok gyakorlatát az alábbi esetekben:

    • az A/a) esetben sérelmezik, hogy az ÁFÁ-t befizetteti velük a társaság, pedig ők csak a szerződésben meghatározott búza mennyiséghez jutottak hozzá. Őket nem érdekli, hogy az adótörvény szerint a társaságnak adófizetési kötelezettsége van.
    • a B) eset körébe esők, pedig azt sérelmezik, hogy a megkapott értékért ők nem tudnak ugyanannyi búzát venni (pl: a lakásukhoz közelebb lévő gazdasági társaságtól, ahol a bruttó ár annyi, mint a bérbevevőnél.)

    Kérdés

    1. 1. Az A/a-b) esetek közül melyik a helyes eljárás, mely összhangban van a számviteli törvény előírásaival is.
    2. 2. A B) esetnek összhangban kell-e lennie a természetben kivitt bérleti díj elszámolással figyelemmel a számviteli törvény előírásaira.
    3. 3. A könyvvizsgálói jelentés kiadásakor korlátozó záradékot kell-e kiadni, vagy csak a vezetői levélben kell rögzíteni az esetet, ha a társaság a helytelen gyakorlatát nem helyesbíti a számvitelében, arra a megoldásra, mely összhangban van a számviteli és adó illetve egyéb törvényi előírásokkal.

    Az egész probléma okát abban látom, hogy nem egyértelmű az, hogy a bérleti díj költségkénti elszámolását, milyen értéken kell a társaságoknak számvitelükben rögzíteni.

    A természetben történő bérleti díj kiadás esetén helyes a társaságok gyakorlata abban, hogy a gazdasági esemény két jogügyletet takar (ÁFA tv. 66. §)

    Az egyik jogügylet, mikor a bérleti díj költségként és kötelezettségként kerül elszámolásra. A másik jogügylet, amikor a bérleti díj  fejében oda adott búzát el kell számolni értékesítésként (Számviteli törvény 72. § (4) bek. a) pontja), melyre az ÁFÁ-t fel kell számolni és előírni befizetési kötelezettségként. Ebben az esetben egy adóköteles és egy adómentes ügylet áll egymással szemben, melynek következtében a termékértékesítés bruttó értékének meg kell egyeznie az adómentes haszonbérleti ügylet ellenértékével.

    Ez alapján álláspontom, hogy a társaságok számvitelében a bérleti díj költségként elszámolt értéke megegyezik az értékesítés bruttó értékével (ÁFÁ-val növelt ár = piaci ár). Ez az A/b) esetben rögzítettekkel azonos, s ez által az ÁFA áthárítás is elmarad a bérbeadó felé.

    A pénzben történő kiegyenlítésnek két módja lehetséges.

    Egyik, mikor a szerződésben is Ft érték van meghatározva aranykoronánként a bérleti díj. Esetünkben nem ez van, mert itt a súlyban meghatározott mérték kerül átszámításra Ft-ra, illetve költségkénti elszámolásra. Ez utóbbi esetben, tehát elmarad az értékesítésre történő elszámolás, s ezzel az ÁFA felszámítás sem történik meg (megjegyzés: elméletileg lehetne itt is értékesítés is, ha úgy dokumentálják le az ügyletet, hogy a kiadásra kerülő búza mennyiséget értékesíti, majd visszavásárolja a társaság, s ezután kerül sor a pénzösszeg kifizetésére.) A költségként és kötelezettségként előírt bérleti díj ez esetben lehet nettó ár, de lehet bruttó ár is, mert valójában ez a piaci ár. Logikailag ez utóbbi lenne véleményem szerint szinkronban számvitelileg a természetben elszámolt ügylettel."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy gazdasági társaság (kft.) gyümölcstermesztéssel és gyümölcsértékesítéssel foglalkozik. Ezt a tevékenységét úgynevezett termelői szervezet keretében végzi. A termelői szervezetek létrehozásának feltételeit és működésüket részletesen szabályozza a 67/2009 (VI.) FVM rendelet. A termelői szervezet lényegét a következőkben tudnám összefoglalni: a gazdasági társaság (kft.) alapító tagjai (mg-i őstermelők és cégek) gyümölcstermesztéssel foglalkoznak a saját területükön (ültetvényükön). Az általuk megtermelt gyümölcsöt értékesítik a termelői szervezet részére. A termelői szervezet az így felvásárolt gyümölcsöt, mint saját terméket tovább értékesíti a piacon. Az egységes és nagy árualap miatt azonban jobb tárgyalási pozíciót és árszintet tud elérni a multi áruház láncoknál, mint a kistermelők egyénileg. A termelői szervezet jellemzően két féle támogatást kaphat: 1. Működéshez nyújtott támogatás melynek mértéke az árbevétel bizonyos százaléka. 2. Tárgyi eszköz beszerzéshez nyújtott támogatás melynek mértéke a számlával igazolt bekerülési érték bizonyos százaléka.

    Az igényelt és megkapott támogatás könyvelésére vonatkozik a kérdésem. Hová kell könyvelni? (Egyéb bevétel, passzív időbeli elhatárolás, tőketartalék)

    Véleményem szerint: 1. A működéshez nyújtott támogatást egyéb bevételként kell könyvelni. 2. A tárgyi eszköz beszerzéséhez nyújtott támogatás könyvelésére viszont két lehetőséget látok: a.) Passzív időbeli elhatárolásként könyvelem és innen az eszköz écs arányában évente könyvelem el az egyéb bevétellel szemben. b.) Tőketartalékra könyvelem. Jogszabályi hivatkozások: - 1234/2007/EK rendelet - 543/2011/EU bizottsági rendelet - 9/2010 (VIII.4.) VM rendelet - 24/2010.(III.19.) FVM rendelet"

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor a saját termelésű vetőmagot önköltségi áron veszi figyelembe. Ez az önköltség azonban nagyon magas is lehet pl. a kedvezőtlen időjárás miatt.
    Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor - ha saját termelésű vetőmagot használnak fel, és ennek önköltsége (a kedvezőtlen időjárás miatt) lényegesen meghaladja a vásárolható vetőmag árát - az irreális önköltséget, vagy egy reális, értékvesztés utáni értéket (árat) kell-e figyelembe venni?
    Az eszközök értékének a meghatározásakor azok reális értékét kell megcélozni a mérleg készítésekor. Ha mezei leltár értéke indokolatlanul nagyra nő, az értékvesztés elszámolása indokolt lehet."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz