Főoldal

Keresés

Találatok száma: 2

    "Tevékenységem során felmerült, hogy mikrogazdálkodó beszámolója esetén mely standardo(ka)t kell figyelembe venni a könyvvizsgálói vélemény kialakításánál a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos standardokban bekövetkezett jelentős változások miatt. A mikrogazdálkodói beszámoló szabályozását a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) kormányrendelet tartalmazza. Az 1. és a 2.sz. mellékletben szereplő mérleg és eredménykimutatás séma megegyezik az egyszerűsített éves beszámolóéval, kiegészítő mellékletet nem kell készíteni.
    Továbbá egy nem közhasznú egyéb szervezet, egy lakásszövetkezet (társasház) a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016.(XII.28.) kormányrendelet szerint készíti a beszámolóját, melynek szintén nem része a kiegészítő melléklet (annak ellenére, hogy a neve egyszerűsített éves beszámoló). Ezen egyéb szervezetekre a Kormányrendelet 30-34.§.-a és a 3. és 4. sz. melléklete vonatkozik. A fentiekhez hasonlóan, a lakásszövetkezet esetében is felmerül a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban megfogalmazott kérdés. Tavaly volt séma a kamara honlapján a társasházakra, de most a megváltozott könyvvizsgálati standardok alapján aktualizált jelentésminták között nem találtam a honlapon a társasházakra vonatkozó jelentésmintát.

    Kérdés
    Milyen típusú könyvvizsgálói jelentést kell alkalmazni egy mikrogazdálkodói- és egy lakásszövetkezeti (társasházi) egyszerűsített éves beszámoló esetében?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Figyelemmel a fentebb hivatkozott jogszabályokra, véleményem szerint a megváltozott (felülvizsgált) ISA 700-as standardban foglaltakat kell alkalmazni mindkét esetben a könyvvizsgálói jelentés kialakításánál."

    2017. május

    Tovább a válaszhoz


    "Nagy zűrzavar érzékelhető a könyvelői szakmában a mikrogazdálkodói beszámolót készítők azon gazdasági eseményei kapcsán, melyek időbeli elhatárolásnak minősülnek, de nem érintenek kettőnél több évet. Az is zavart okoz, hogy egyáltalán mi minősül két üzleti évet érintő eseménynek, mivel ezt az Szt. nem definiálja. Az oktatásokon a fórumok alapján a szakmabeliek különféle álláspontokkal szembesülnek.
    Konkrét kérdések például: 1. 2013. decemberre járó árbevétel, mely csak 2014. januárban kerül kiszámlázásra és pénzügyileg is csak 2014-ben esedékes, melyik évre számolandó el bevételként a mikrogazdálkodónál. 2. Olyan fizetendő bankkamat, mely teljes egészében 2013. évet érinti (elszámolási időszak 2013. évben van, pl. folyószámlahitel decemberi kamata), de csak 2014. januárban került kiközlésre és leemelésre a bankszámláról, melyik évre könyvelendő ráfordításként a mikrogazdálkodónál. 3. 2014. évi előfizetési díj, mely teljes egészében számlázásra és kifizetésre került 2013-ban, és a számla más elszámolási időszakot nem tartalmaz (tehát nincs benne 2013. évi előfizetési díj rész), melyik év eredményét terheli a mikrogazdálkodónál. 4. Költségek ellentételezésére 2013-ban igényelt, de csak 2014-ben, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően elbírált és megkapott támogatást melyik évben számolja el bevételként a mikrogazdálkodó. 5. Hogyan kell az Szt. 16. § (2) bekezdésében foglalt "két vagy több üzleti évet érintenek" kifejezést értelmezni.
    Véleményem szerint: 1. Az összemérés elve alapján 2013-ra kellene elszámolni az árbevételt az időbeli elhatárolásokkal szemben, de mivel a 398/2012. Korm.rendelet 6. §-a szerint az időbeli elhatárolások felsorolásában a járó árbevétel nem szerepel, nem szabad azt 2013. évi bevételként kimutatni, csak 2014. éviként. A 2. esetben a fizetendő kamat 2014. évre számolandó el ráfordításként, mivel a kamatfizetés periódusa nem haladja meg az 1 évet (folyószámlahitel, havi terhelés). 398/2012. Korm.r. 6. § (6) bek. A 3. esetben véleményem szerint 2013. üzleti évre kell elszámolni a költséget, mivel nem terhel a fordulónapot követő két vagy több üzleti évet, csak egyet, így nem kell elhatárolni a rendelet 6. § (3) alapján. A 4. esetben szerintem 2013. évre kell előírni a bevételt a követelésekkel szemben, mivel a fordulónapig igényelt, járó támogatás követelésnek minősül és nem időbeli elhatárolásnak, így az összemérés elve érvényesül. 5. Az Szt. 16. §-ában az időbeli elhatárolás elvénél véleményem szerint úgy kell értelmezni a két vagy több üzleti évet érintő eseményt, mint amelynek bevétel- vagy ráfordításvonzata érint két vagy több üzleti évet. Tény azonban, hogy olyan eseményeket is időbeli elhatárolásként számolunk el az Szt. tételes előírásai alapján, amelyek csak egy év bevételét vagy ráfordítását érintik, kizárólag a pénzügyi teljesítésük került át másik üzleti évre. (Ez okozza véleményem szerint a legtöbb értelmezési zavart.) "

    2014. február

    Tovább a válaszhoz