Főoldal

Keresés

Találatok száma: 8

    "Nonprofit gazdasági társaság előtársasági éves beszámolójának könyvvizsgálata a Ctv. szerinti közhasznúsági melléklettel.

    A közhasznú nonprofit gazdasági társaság által készített és törvény szerint kötelezően közzéteendő közhasznúsági melléklet könyvvizsgálatával kapcsolatosan mely standard alkalmazandó. A független könyvvizsgálói jelentés mely részében kell erre kitérni, illetve van-e ehhez alkalmazandó szöveg.

    Véleményem szerint az éves beszámolónak nem része a közhasznúsági melléklet.
    Jelentés egyéb jogi és szabályozási követelményekről fejezet alatt rögzíteni a könyvvizsgálatra vonatkozó megállapítást. A 700 és 800 standardokat vizsgáltam. A megállapítás teljes körűsége miatt érzek bizonytalanságot.
    "

    2013. január


    Tovább a válaszhoz


    "A kérdésben szereplő kórház 2011. első félévében közhasznú nonprofit kft társasági formában működött. A második félévben a kft. tevékenységét, jogait és kötelezettségeit - rendelet alapján - átvette a tulajdonos egyház. 2010.évi bázis adatok: bevétel :4 232 833 E Ft, ebből váll.tev. 1 081 221 E Ft, létszám 850 fő. 2011. második félévi adatok: bevétel: 3 381 366 E Ft, ebből váll. tev. 916 128 E Ft.

    Kérdés, hogy kötelező-e az egyházi jogi személy számára a könyvvizsgálat. Erre vonatkozóan nem találtam konkrét választ sem az egyéb szervezetek beszámoló készítésére vonatkozó jogszabályban, sem a számviteli törvényben. Illetve az egyéb szervezetekre vonatkozó jogszabály szerint ha a váll. tev.-ből származó bevétel eléri a 20%-ot, akkor kell könyvvizsgálat.

    Véleményem szerint - függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységből származó bevétel eléri-e a 20%-ot /jelen esetben igen/ vagy nem, kötelező a könyvvizsgálat, mert a nonprofit kft esetében is kötelező volt , a bevételi adatok nagysága miatt. "

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk egy kórházat üzemeltető Nonprofit Kft, mely 2012. május 1-től állami tulajdonba került, a GYEMSZI irányítása alá. Korábban a helyi önkormányzat tulajdonában volt. A 2011. évi éves beszámolót 2012. április végén fogadta el a helyi önkormányzat. A veszteséges működés eredményeként a 2011. évi beszámolóban a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökkent, jelentősen negatív. A beszámoló elfogadásakor a régi tulajdonos nem döntött a tőkeprobléma megoldásáról a tulajdonosváltás miatt. A tőkeproblémára a könyvvizsgálói jelentés figyelemfelhívó záradékában felhívtuk minden érintett figyelmét. A tulajdonosváltás miatt 2012. április 30-i dátummal közbenső beszámoló készült, mely szerint a tőkeprobléma továbbra is fennáll. Az új tulajdonosnak többször, különféle fórumokon jelezte ügyfelünk és mi is a problémát, információink szerint egy bizottság foglalkozik a témával, azonban konkrét intézkedés nem történt, hivatalos értesítést sem kaptunk. A Gt. 143. § szerint a tőkeproblémát 90 napon belül rendezni kellene. A Gt. 44. § (2) bekezdése értelmében a könyvvizsgálónak értesítenie kell a cégbíróságot, ha a legfőbb szerv nem hozza meg a törvény által előírt döntéseket.

    Jelentsük-e a cégbíróságnak, hogy a saját tőke rendezésére a Gt. által előírt döntéseket nem hozták meg, illetve a megfelelő intézkedéseket nem hajtották végre?

    A törvény szövegének szó szerinti értelmezése szerint a bejelentést meg kell tennünk. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a tulajdonos az állam, az átvétel nem hosszú ideje történt meg és az állami apparátusban lassan hozzák meg a kapcsolódó döntést és nincs rá akkora hatásunk, illetve közvetlen kapcsolatunk, mint korábban a helyi önkormányatra/önkormányzattal. További tényező, hogy ügyfelünk egy kórházat üzemeltet, s nem szívesen lennénk egy esetleges kórházbezárás kiváltója. "

    2012. szeptember



    Tovább a válaszhoz


    "Magyarországi nonprofit kft. 2011. évi működési költségeire vissza nem térítendő támogatást kapott. A támogatás pénzügyi teljesítése 2011-ben év közben, illetve a 2011. év beszámolójának elkészítéséig megtörtént. A működésre kapott támogatások elszámolása a beszámoló elkészítéséig még nem történt meg. A számviteli törvény 77. § (2) bekezdésének d) pontja nem írja elő az elszámolást, csak a pénzügyi teljesítést. Viszont a számviteli törvény 15. § (7) bekezdésének előírása szerint csak elismert bevételt lehet az időszak eredményekor figyelembe venni. Az általam olvasott állásfoglalások egyik esetben az elszámolást szükségesnek tartja a tárgyévi egyéb bevétel elszámolásához, mások pedig csak a pénzügyi teljesítést teszik szükségessé.

    A működésre kapott támogatásokat 2011-ben lehet e egyéb bevételként szerepeltetni, ha annak pénzügyi teljesítése év közben, illetve a beszámoló elkészítéséig megtörtént, de a támogatás elszámolása csak a mérlegkészítést követően történik meg? Amennyiben a társaság az elszámolás hiányában mégis egyéb bevételként mutatja ki a támogatást és a mérlegkészítés utáni elszámolás visszafizetési kötelezettséget állapít meg, akkor a visszafizetés időpontjában kell elszámolni egyéb ráfordításkor az összeget, vagy önellenőrizni kell az adott év beszámolóját. (háromoszlopos beszámoló, ismételt közzététel)

    A válaszhoz felhasználható törvényi hivatkozás: sztv. 15. § (7) bekezdése sztv. 77. § (2) d) pontja 1/2005 számviteli kérdés Számviteli Levelek 217. számában (2010. március 18.), 4510. kérdésszám alatt "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Nonprofit Kft. 2010. évi működési költségeire 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az egyik minisztériumtól. A támogatás pénzügyi teljesítése 2010-ben megtörtént. A 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást 2010. évben egyéb bevételként könyvelte le a társaság. A támogatás elszámolása - hiánypótlások miatt - csak a 2010. évi beszámoló elfogadását követően történt meg. Az elszámolás következtében a Nonprofit Kft.-nek 80 millió forint működési kiadásokra fordítható támogatást vissza kell fizetnie részletekben. A visszafizetésről a felek megállapodtak és a visszafizetés 2011.09-2012.08 hónapban esedékes. A Társaság, a megállapodást követően (2012. január) peres úton vitatja a visszafizetés jogosságát. A Társaság 2011-es beszámolójának könyvvizsgálatával lettem megbízva.

    A visszafizetendő 80 millió forint működésre kapott, de nem a támogatási szerződésben foglaltak alapján felhasznált összeg könyvelése hogyan történik?

    Sztv. 81. §.
    Sztv 3 § (1) 5 pontja
    Lehetséges megoldás: Esetleg a 2010. évi beszámoló helyesbítése, a visszafizetendő 80 millió forint előírása kötelezettségként előírása vagy csak a pénzügyi teljesítéskor kell egyéb ráfordításként könyvelni?"

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan. A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat. Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően. A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.
    A tények alapján a nonprofit közhasznú Kft-k könyvvizsgálata csak az értékhatár túllépés miatt kötelező. Mi a helyzet a közalapítványok könyvvizsgálatával? Egyes közalapítványokat az szja 1%-nak gyűjtésére hoz létre egy önkormányzat. A közalapítványnak sem a bevétele sem az eredménye nem teszi lehetővé, hogy a könyvvizsgálati díjat kifizethessék. Értelmezésem szerint 2009. július 01.-től ezeknél a szervezeteknél sem kötelező a könyvvizsgálat. Kérem segítségüket a fenti problémámban."

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy önkormányzat által alapított közalapítvány 100%-os tulajdonosa egy nonprofit Kft-nek. A nonprofit Kft. saját tõkéje a fordulónapon negatív, ezért úgy ítélem meg, hogy komfort levél bekérése szükséges a tulajdonos közalapítványt képviselõ kuratóriumtól, annak elnöke aláírásával. A probléma az, hogy a bíróságon jelenleg bejegyzett kuratóriumot az önkormányzat leváltotta, és helyettük újat nevezett ki, akik bejegyezése még nem történt meg, hónapok óta húzódik; nem tudni miért! Jelenleg a tulajdonosnak nincs döntésképes testülete, amibõl következik, hogy nincs aki a komfortlevelet aláírja, a beszámolót kuratóriumi ülésen megtárgyalja, a beszámolóról határozatot hozzon, hogy a beszámoló idõben közzétehetõ legyen!
    Az ügyvezetés beszámolót elkészítette, a könyvvizsgálatot elvégeztem (nincs aláírt komfort levél, vagy nyilatkozat az aláírás megtagadásáról); a beszámoló megbízható és valós képet mutat...
    Kérdésem, mikor adhatok ebben az esetben záradékot?
    "

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Kötelező-e a könyvvizsgálat a közhasznú társaságokból átalakult közhasznú non-profit gazdasági társaságoknál?
    Az Adókódex Nonprofit kalauz 2010-es szám 69 oldalán leírtak szerint kötelező a könyvvizsgálat függetlenül az értékhatártól, én azonban nem találtam erre vonatkozóan törvényi előírást."

    2010. július

    Tovább a válaszhoz