Főoldal

Keresés

Találatok száma: 13

    "A leányvállalat 2019. év elején osztalékot hagyott jóvá az anyavállalat számára a 2018. évi beszámoló elfogadásakor. Az anyavállalat ezt az osztalékot követelésként és pénzügyi műveletek bevételeként kimutatta a döntés napjával. Az anyavállalat holding cég, csak részesedéssel rendelkezik, árbevétele és költségei nincsenek. Az osztalék összegét a leányvállalat részben átutalta, részben pedig még nem utalta át az anyavállalatnak. A tulajdonosok döntése alapján az anyavállalat osztalékelőleget kíván fizetni 2019-ben, amely megegyezik a leányvállalattól kapott osztalék összegével.

    Kérdés
    Közbenső mérleg alapján fizethet az anyavállalat osztalékot a tulajdonosainak a fentiek alapján, ha csak osztalék bevétele volt?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli szabályok szerint az anyavállalat közbenső mérleg alapján rendelkezik eredménnyel így fizethet osztalékelőleget a tulajdonosai részére a fennálló szabad pénzeszközeiből."

    2019. február

    Tovább a válaszhoz


    "2016. évtől megváltozott a számviteli törvényben az osztalék kezelése, csak a tárgyévben jóváhagyott osztalékot szabad lekönyvelni.

    Kérdés
    Mit kell kimutatni a cash flow kimutatás fizetett, fizetendő osztalék során 2016-tól?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli törvény szerint: A "13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés” sorban az adott időszak után fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett (fizetendő) kamat összegét kell kimutatni. 2016. évet megelőzően a gyakorlat szerint a tárgyévben jóváhagyott osztalékot szerepeltettük ezen a soron, a saját értelmezésem szerint ez 2016-tól sem változott, tehát csak akkor szerepel adat ezen a soron, ha a társaság tárgyévben hagyott jóvá osztalékot, a 2015. évi osztalék kifizetését nem itt kell szerepeltetni, hanem az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek soron, különben mindkét évben ugyanaz az összeg szerepelne ezen a soron, ha a társaság kifizetné teljesen a 2015. évi osztalékot 2016-ban, és 2016-ra nem állapítana meg osztalékot, ami szerintem zavaró lenne. Vagy alkalmazzuk az IFRS szerinti módszert, és az osztalékkötelezettség állományváltozása szerepeljen ezen a soron?"

    2017. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egyszemélyes kft. 2015. augusztusában osztalékelőleget fizetett ki, az osztalékelőleg fizetés formai és tartalmi feltételeinek betartásával. Majd néhány hónappal később a tulajdonos törzsbetétjét eladta. Nagy valószínűséggel a beszámoló elfogadásakor is teljesülnek majd az osztalék fizetésének feltételei, osztalék fizetésről fognak dönteni.
    Kérdés
    A fenti esetben ki jogosult az osztalékra? Vissza követelhető-e a korábbi tulajdonostól az osztalékelőleg azon az alapon, hogy az osztalékról szóló döntés meghozatalakor már nem ő jogosult a tagsági jogok gyakorlására?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Ptk. 3:185, 3:186"

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli törvény 2016-tól alkalmazandó változásai következtében az osztalék előírásának időszaka és emiatt véleményem szerint a könyvelési tételei is megváltoznak. A vállalkozók a számviteli politika és számlarend módosításával nem várhatnak 2017-ig, így a kérdés már most aktuális.

    A szakértő véleménye szerint mi lenne a helyes könyvelési tétele az osztalék előírásának 2016 után? Célszerű-e egy külön elszámolási számlát alkalmazni, esetleg az eddigi 493. Adózott eredmény elszámolási számlát használni, vagy magán a 41x. Adózott eredmény, esetleg a 413. Eredménytartalék főkönyvi számlán kell elszámolni az osztalék előírását? A nyitást követően az adózott eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba. Ezt követően számoljuk el az osztalékot, vagy ezen lépést megelőzően? Például a tulajdonosi döntés alapján 2017-ben az alábbi tételeket kellene könyvelni: 2016. évi adózott eredmény: 1.000.000 Ft a) eset: eredménytartalékot is bevonunk 1., eredménytartalék bevonása osztalékfizetésre 500.000 Ft 2., fizetendő osztalék 1.500.000 Ft (ET-ba átvezetendő összeg 0 Ft) b) eset: eredménytartalékot nem vonunk be és nem fizetjük ki a teljes adózott eredményt osztalékként 1., fizetendő osztalék 500.000 Ft 2., ET-ba átvezetendő összeg 500.000 Ft

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Mivel a 493. Adózott eredmény elszámolási számlát a tárgyév zárásakor nullára futtatjuk, én nem ezt a számlát alkalmaznám a 2017-ben előírandó, 2016 utáni osztalék elszámolására. Az adózott eredmény tőkeszámlára a 418. főkönyvi számot alkalmaznám. Az alábbi tételeket számolnám el a következő sorrendben: a) eset: 1., ET bevonása osztalékfizetésre T 413. ET - K 494. Osztalékfiz. elsz.szla 500.000,- 2., Adózott eredmény felhasználása osztalékra T 418. AE - K 494. Osztf.elsz.sz. 1.000.000,- 3., fizetendő osztalék előírása T 494. Oszt.elsz.szla - K 47. Rövid lej.köt. 1.500.000,- b) eset: 1., fizetendő osztalék előírása T 418. Adózott eredmény - K 47. Röv.lej.köt. 500.000,- 2., fel nem használt eredmény átvezetése eredménytartalékba T 418. AE - K 413. ET 500.000,- "

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 3. számú melléklet A) 11. pont előírása, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat tartalmazza: „11. a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;” Ennek az értelmezésében kérjük a segítségét.

    1. A mi értelmezésünk szerint csak azt az értékvesztés részt kell beemelni ezen előírás szerint, amely olyan korábban szerzett befektetés részhez (tőkeemeléshez) kapcsolódik, amit saját tőke-jegyzett tőke arány, vagy veszteség fedezetére szolgáló tőkeemelésre hajtottam végre. Vagyis, ha van egy befektetett pénzügyi eszközöm (Kft üzletrész), amelyre most azért kell elszámolnom értékvesztést, mert saját tőke - jegyzett tőke aránya megkívánja, akkor az emiatt elszámolt értékvesztést nem kell a TAO törvény 3. számú melléklet A) 11. pontja alapján adóalapban beemelni. Csak akkor kellene, ha lenne olyan része a befektetett pénzügyi eszközömnek, amelyet korábban tőkeemeléssel, amiatt szereztem, mert a saját tőke-jegyzett tőke arányát rendezni kellett.
    2. TAO tv. 3. számú melléklet A) 11. pont alkalmazásakor jól értelmezzük azt, hogy nincs jelentősége annak, hogy a részesedés a NAV felé bejelentett részesedés vagy sem?
    3. A be nem jelentett részesedés értékesítésekor a keletkező árfolyam különbözet függetlenül az esetleges korábbi emelő értékvesztés miatt (a TAO tv 3.sz. melléklet A)11. pont miatt), korrekciót nem von maga után a társasági adóban.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Példa: 171. Befektetett pénzügyi eszköz nyitó érték: Alapításkor 10.000 E Ft Tőkeemelés (saját tőke-jegyzett tőke rendezés miatt) 3.000 E Ft Összes befektetett pü eszköz 13.000 E Ft Erre kell az idén értékvesztést elszámolni 4.000 E Ft értékben (T 87 K 179). Ebből 3. számú melléklet A) 11. pontja szerint adóalap növelő lesz 3.000/13.000 *4.000 = 923 E Ft? A 4000 - 923 = 3077 nem lesz adóalap módosító tétel.

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    "Gazdasági társaság eltérő üzleti évvel rendelkező kapcsolt vállalkozásától osztalékban fog részesülni. A kapcsolt vállalkozás üzleti éve: 2014. március 1. -- 2015. február 28. A kapcsolt vállalkozásban a beszámoló elfogadásáról és a fizetendő osztalékról a döntés megszületik az osztalékot kapó gazdasági társaság 2014. évi éves beszámolójának mérlegkészítési időpontjáig (2015. április 30).
    A gazdasági társaságnak a 2014. vagy a 2015. üzleti évében kell-e könyvelnie a járó osztalékot?
    A számviteli törvény 84. § (1) szerint: Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált a járó osztalék, az osztalékban részesülő gazdasági társaságnak az osztalékot a 2014. évi üzleti évében kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy a kapcsolt vállalkozás üzleti éve mely időszakra terjed ki.
    "

    2015. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. 2011. évben tőkeleszállítást hajtott végre. A leszállított jegyzett tőkét felvették a tagok. A jegyzett tőkehez kapcsoló eredménytartalékát is csökkentette a társaság, melyet a tagok nem vettek fel, kötelezettségként szerepelteti könyveiben.
    Most az új rendelet előírása szerint, tőkeemelést tervez a kft. és ezt a leszállított tőkét szeretné jegyzett tőkévé alakítani, adózás nélkül?"

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "A mérleg szerinti eredmény meghatározásában szeretném, ha megerősítenék a véleményemet. Úgy gondolom, ha egy vállalkozásnak van ugyan pozitív adózás utáni eredménye, de ennél nagyobb összeget kívánnak osztalékfizetésre fordítani, akkor a mérleg szerinti eredmény negatív lesz. A vállalkozás gazdasági vezetője ezt másképpen gondolja."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "2012.01.01.-től a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül az éves beszámoló alapján is lehet fizetni osztalékelőleget.

    Az előző évre elfogadott beszámoló (2011.évi) alapján –az osztalékfizetés további feltételeinek fennállása esetén- fizetheő-e osztalékelőleg ha az osztalékelőlegfizetésről szóló taggyűlési határozat 2012.06.29.-i de az osztalékelőleg kifizetése 2012.06.30.-i utáni időpontban történik?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Német tulajdonú kft., aminek könyvvizsgálója vagyok, 2012.01.11-i dátummal hozott alapítói határozatot a "2011. évi mérleg szerinti eredmény terhére 100.000 EUR összegű osztalék" kifizetéséről. A 100.000 EUR-nak megfelelő Ft összeget néhány nappal később az alapító részére el is utalták. A beszámoló elfogadására 2012.04.20-án került sor. Véleményem szerint a beszámoló elfogadása előtt csak osztalék előlegről dönthettek volna, közbenső beszámoló alapján, és az én jóváhagyásommal, de legkésőbb a 2011. naptári év végéig. Az osztalékra egyébként az eredmény bőségesen fedezetet nyújt.
    Milyen álláspontot alakítsak ki ezzel a szerintem nyilvánvaló jogszabály ellenes körülménnyel kapcsolatban? Milyen záradékot adjak ki? (A felhasználókat sem akarom megzavarni, hiszen végül is az osztalék az eredmény alapján kifizethető...) Az osztalék kiköthető-e idegen devizában? (A könyveket Ft-ban vezetik.)"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz