Főoldal

Keresés

Találatok száma: 3

    "Pénzügyi vállalkozás adósa - amely nem áll felszámolás alatt - helyett a kezességvállaló garantőr teljesíti a garancia-szerződés szerinti hiteltörlesztést (kötelezettségvállalás a hitelösszeg 50%-val egyenlő) a pénzügyi vállalkozás felé.

    Helyesen jár-e el a pénzügyi vállalkozás, ha ebben az esetben is figyelembeveszi a törlesztési sorrendet, még ha a megállapodás a tőkeösszeg 50%-ára szól? Úgy gondoljuk, hogy a mellékletként csatolt válasz teljesen helytálló, azaz ebben az esetben is figyelembe kell venni a törlesztési sorrendet.

    forrás: http://bmkaudit.hu/doc/kerdes-felelet-takszov03.doc

    9.) Garanciával fedezett takarékszövetkezeti hitel esetén, amennyiben a szerződés szerint (garancia szerződés) az csak a tőkét fedezi, akkor a kamat alapjául szolgáló tőkét a kamatszámításnál kell-e csökkenteni vagy teljes összegére számítódik a kamat és a késedelmi kamat. A garancia beváltást úgy kell-e tekinteni, mint a törlesztést és vonatkozik-e rá a törlesztési sorrend? Válasz: Minden a szerződéstől függ. A garancia beváltásának időpontjáig a felszámított kamat meghatározásának alapjául a teljes még nem törlesztett tőkeösszeg szolgál. Ez időpontot követően azonban már törlesztett a garancia beváltás miatt a tőke bizonyos összege. Annak a szabálynak az alkalmazása, hogy az adóstól befolyt összeget ilyen esetben először a felszámított kamat törlesztésének kell tekinteni és ettől eltérő megállapodás semmis, megfontolandó. A garantőrrel, mint harmadik féllel való szerződéses megállapodás, ha úgy rendelkezik, hogy az csak a tőkeösszeget fedezi úgy értelmezendő, hogy a garantőr abszolút összegben csak a tőkeösszegnek megfelelő pénzt fizet, de annak egy részét a hitelintézet a kamat törlesztéseként számolja el. A garantőr nem szólhat bele abba, hogy minek a fedezeteként számolja el a hitelintézet a befolyt összeget. "

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Felkérést kaptam egy takarékszövetkezet könyvvizsgálatára. Pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgálóként társasági formában végzem tevékenységemet. A társaságban nincs másik könyvvizsgáló munkatárs. A Hpt 133-§-a értelmében egyéni könyvvizsgáló esetében a nettó árbevétel 30 %-át, társaságok esetében a nettó árbevétel 10 %-át nem haladhatja meg az egy - pénzügyi - intézménytől származó bevétel összege.

    Abban az esetben, ha a társaságban egy könyvvizsgáló végzi a pénzügyi intézmény könyvvizsgálatát, melyik értéket kell figyelembe venni a függetlenség számítása során, illetve a törvényi előírás teljesítésének érdekében? A társaságokra vonatkozó 10 %-os vagy az egyéniekre vonatkozó 30%-os bevételi arányt?

    1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról Könyvvizsgálat 133. § (1) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik, b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben, pénzforgalmi intézményben és elektronikuspénz-kibocsátó intézményben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, c) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint d) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell. (3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál a hitelintézetnél - a feladatát. (4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy a) egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket, b) egyidejűleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, c) egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát, d) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. (5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket, b) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát, d) a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Hitelintézet 2001.óta általános kockázati céltartalékot nem képez, a korábban megképzett összeget mérlegében kimutatja. A felhasználásával kapcsolatban kérdezem, hogy mikor köteles a hitelintézet az általános kockázati céltartalékot felhasználni? Pl.megteheti-e azt, hogy ha a követelés fejében átvett eszközre vagy követelésre további értékvesztés elszámolása válik szükségessé, akkor nem használja fel a korábban megképzett általános kockázati céltartalékot, hanem a tárgyévi eredménye terhére számolja el értékvesztést, mivel az eredménye ezt lehetővé teszi és csak akkor használja fel az általános kockázati céltartalékot, ha a tárgyévi eredmény oly mértékben csökkenne, hogy a különböző prudenciális mutatók /szav.tőke, fizetőképességi mutató/ minimális szintjét nem érné el?

    Hitelintézet 2001.óta általános kockázati céltartalékot nem képez, a korábban megképzett összeget mérlegében kimutatja. A felhasználásával kapcsolatban kérdezem, hogy mikor köteles a hitelintézet az általános kockázati céltartalékot felhasználni? Pl.megteheti-e azt, hogy ha a követelés fejében átvett eszközre vagy követelésre további értékvesztés elszámolása válik szükségessé, akkor nem használja fel a korábban megképzett általános kockázati céltartalékot, hanem a tárgyévi eredménye terhére számolja el értékvesztést, mivel az eredménye ezt lehetővé teszi és csak akkor használja fel az általános kockázati céltartalékot, ha a tárgyévi eredmény oly mértékben csökkenne, hogy a különböző prudenciális mutatók /szav.tőke, fizetőképességi mutató/ minimális szintjét nem érné el?"

    2011. november

    Tovább a válaszhoz