Főoldal

Keresés

Találatok száma: 3

    "Tények:

    1. A Kamara a kiadott útmutatóban a Pmt.27§ (1) bekezdésére figyelemmel biztosítja azt a lehetőséget, hogy a könyvvizsgáló szolgáltatók a Pmt 27§ (1) bekezdésében előírt belső kockázatértékelés elkészítését mellőzzék.
      Amennyiben a könyvvizsgáló előzőek alapján belső kockázatértékelést nem készít, az útmutató 2. pontjában hivatkozott kockázatértékelési szempontokat adott ügyfélnél legkésőbb az ügyfél-átvilágítás módjának (normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás) meghatározása során köteles dokumentáltan értékelni.
    2. A könyvvizsgáló szolgáltató a 2. pontban felsorolt esetekben köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, továbbá a képviselőt (a meghatalmazott és képviselő a továbbiakban: képviselő) azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
    3. A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a könyvvizsgáló szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.
      A Kamara által kiadott Pmt. egységes szabályzat 2.2. sz. mellékletében szereplő tulajdonos azonosítására vonatkozó adatlapot a cég képviselője írja alá, és az alábbi nyilatkozatot teszi: „Alulírott hozzájárulok / nem járulok hozzá ahhoz, hogy a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során bemutatott okiratokról a szolgáltató másolatokat készítsen.”

    Kérdés:

    1. A kockázatértékelés elkészítésének mellőzési lehetőségével élő könyvvizsgálónak milyen módon kell dokumentálni az ügyfél-átvilágítás meghatározásának módját?
    2. Több képviselő esetén minden képviselőt azonosítani kell vagy csak azt, aki a szerződést aláírja?
    3. A tulajdonostól kell-e minden esetben személyi okirat másolatot kérni és megőrizni? Ha igen és a tulajdonos személyesen nincs jelen a szerződéskötésnél, szükséges-e közjegyző által hitelesített személyi okirat?
    4. Nem egyértelmű számomra, hogy a cég képviselőjének milyen esetben van lehetősége úgy nyilatkozni, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a bemutatott okiratokról másolat készítésen a könyvvizsgáló? Az sem egyértelmű, hogy itt a cég képviselője, vagy a tulajdonos személyi okiratáról van-e szó?
      Ha a tulajdonos bemutatja a személyi okiratát, kell-e egyéb ellenőrzést végezni? (pl külföldi tulajdonosnál külföldi cégjegyzékben)

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

    1. A Pmt és a Kamara által kiadott szabályzat alapján úgy gondoljuk, hogy ha könyvvizsgáló él a kockázatértékelés mellőzésének lehetőségével, akkor is fel kell mérni a kockázatokat annak eldöntése érdekében, hogy normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítást végez. Ennek dokumentálására nem szükséges a kockázatértékelésre vonatkozó kérdések mindegyikére választ adni, csak azt a tényt kell ledokumentálni, ami alapján eldöntötte a könyvvizsgáló az átvilágítás módját.
    2. Eljárásunk során az összes képviselőt azonosítjuk, de nem vagyunk teljesen biztosak eljárunk helyességében.
    3. Ha a tulajdonos személyesen megjelenik, ellenőrizni kell a személyi okiratát. Ha nem jelenik meg, közjegyző által hitelesített személyi okirat másolatot kell kérni. A cég képviselője csak abban az esetben nyilatkozhat úgy, hogy nem járul hozzá a személyi okirat másoláshoz, ha a tulajdonos megjelenik személyesen és a könyvvizsgáló ellenőrzi a személyi okiratát. Ebben az esteben elegendő az ügyfélazonosító adatlapra ráírni, hogy személyesen ellenőrizte a könyvvizsgáló az okiratot.
      Eljárásunk során lemásoljuk a tulajdonos személyi okiratát, de több esetben magyarázni kell, hogy milyen törvényi hivatkozás alapján. Ezért szeretnénk egyértelmű állásfoglalást kérni erre vonatkozóan.

    Törvényi hivatkozás:
    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény"

    2019. január

    Tovább a válaszhoz


    "A tényleges tulajdonos személyének a pénzmosási szabályok szerinti meghatározásakor pontosan hogyan kell eljárni? A kérdés lényege, hogy amikor a pénzmosási törvény (2017. tv. LIII) szerint keressük a tényleges tulajdonosokat, akkor a közeli hozzátartozók szavazatait (vagy tulajdoni hányadait) össze kell adni és úgy kell a 25%-os küszöbértéket vizsgálni vagy nem. A kérdés azért merült fel bennem, mert a pénzmosási törvény, amikor a tényleges tulajdonost definiálja, akkor a PTK esetén csak 8:2.§ (4) és (2) bekezdéseire utal vissza, de az (5) bekezdésre, amiben a közeli hozzátartozókra vonatkozó szabályozás van nem."

    2018. január

    Tovább a válaszhoz


    "A Pmt. a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő definíciót adja: 2007. évi CXXXVI tv. 3. § r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, ...továbbá re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
    Kérdés
    Ha az ügyfelünk tulajdonosa nem magánszemély, hanem 100 %-ban egy másik társaság, akkor a fenti re) pont szerint (... természetes személy hiányában a jogi személy ... vezető tisztségviselője) melyik jogi személy vezető tisztségviselőjét kell azonosítani: az ügyfelünk vezető tisztségviselőjét vagy az ügyfelünk tulajdonosának vezető tisztségviselőjét?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint nem az ügyfelünk, hanem az ügyfelünk tulajdonosának vezető tisztségviselőjét kell azonosítani, de a megfogalmazás szerintem nem egyértelmű. Ha magánszemély lenne a tulajdonos, akkor az ra) és rb) pontok szerint a tényleges tulajdonos "az a természetes személy, aki jogi személyben .... befolyással rendelkezik", itt a jogi személy egyértelműen az ügyfelünket jelentené, hiszen benne van a magánszemélynek befolyása. Ezen logika mentén az re) pontban említett "jogi személy" kifejezés is az ügyfelünket kell, hogy jelentse, de ennek nem látom sok értelmét."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz