Főoldal

Keresés

Találatok száma: 5

    "Egy társaság a 2014 évi negatív mérleg szerinti eredménye megállapítását követően (veszteség) saját tőkéje is negatív lett. A veszteség fedezésére a beszámolót jóváhagyó taggyűlés/tulajdonos pótbefizetés mellett döntött, melyet pénzügyileg teljesített is.
    A társaság tulajdonosa elképzelése szerint szeretné átrendezni a pótbefizetést jegyzett tőkévé. A „ki nem mondott” végső cél a részesedésének a növelése.
    A téma több kérdést is felvet.

    1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni?
    2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére?
    3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére?
    4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen?
    5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz)
    6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni?

    (A legjelentősebb vevő a társaságnál a tulajdonos, aki közösségi adóalany. Ekkor a számlát a közösségi adóalany részére nyújtott szolgáltatás szabályainak megfelelően kell elkészíteni?)
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A külön-külön feltett kérdésekre összefoglalóan a következő megoldást találom jónak:

    1.  A pótbefizetés semmiképpen nem kerülhet egyenesen a jegyzett tőkébe, a vonatkozó jogszabályok a visszafizetést írják elő.
    2. Ha a visszafizetés nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (Sztv. 38. § (10) bek.) Egyelőre nem látom tisztán, hogy a korábban már kiszámlázott teljesítést – ami a vevőállományban szerepel – ki lehet még egyszer számlázni?
    3. A pótbefizetés visszafizetésének nem előfeltétele, hogy az eredménytartalék pozitív legyen, a pótbefizetés visszafizethető összegének megállapításánál kizárólag a saját tőke és a jegyzett tőke arányát kell vizsgálni.
    4. A tulajdonos által adott kölcsönből történhet tőkeemelés akár ázsióval is, majd ezt követheti a pótbefizetés visszafizetése a saját tőke és a jegyzett tőke viszonyának figyelembe vételével."1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni? – Igen, a pótbefizetés nem vezethető át a jegyzett tőkére.
      2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére? – Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tulajdonos a követelését apportálja a társaságba. Ennek folyamán lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés egy része a tőketartalékba kerüljön, kvázi ázsióval. Ezt követően a számviteli törvény 37. § (1) c) pontja szerint lehetőség van a tőketartalék átvezetésére az eredménytartalékba a veszteség mértékéig.
      3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére? – A pótbefizetés feltétele, hogy a ne legyen tőkehiány a társaságnál. Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek.
      4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen? – A pótbefizetés a veszteségek fedezetére szolgál. Véleményem szerint, ha a saját tőke eléri a törvényben meghatározott szintet, akkor a pótbefizetés visszafizethető.
      5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz) – Igen, van lehetőség a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközzel történő visszafizetésére.
      6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni? – Igen, a számviteli törvény 38. § (10) bekezdése szerint az értékesítés szabályai az irányadók.
      Maradt azonban egy nyitott, vagy félreértett téma számomra. Ezt szó szerint idézem: "Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek. " Ebben a részben a problémát az okozza, hogy ha az eredménytartalék már nem negatív... kitételt nem találtam meg jogi környezetben.

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "X Kft-ben pótbefizetés miatt nyilvántartott 10 M Ft van a lekötött tartalékban. Y Kft jelenleg tulajdonosa X Kft-nek. A pótbefizetést nem Y Kft fizetette az X Kft-be, hanem még a korábbi magánszemély tulajdonos. (egyszemélyes kft volt)
    Amennyiben lehetőség van a pótbefizetés egy részének visszafizetésére, akkor az hogyan könyvelődik Y Kft-nél? (Már nem szükséges az egész pótbefizetés a veszteség pótlásához)
    Jól gondoljuk-e, hogy a Számviteli törvény 37 § (1) alapján T 38 Pénzeszköz - K 413 Eredménytartalék a helyes válasz? Függetlenül attól, hogy nem Y Kft eredménytartalékából került befizetésre korábban a pótbefizetés? 2000. évi C. törvény a számvitelről ... 37. § (1) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: ... d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, .."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk (kft.) az utolsó mérlege alapján az alábbi saját tőke szerkezettel rendelkezik. Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 220.334 Eredménytartalék -368.767 Lekötött tartalék 145.108 MSzE 10.512 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187 A cégben levő lekötött tartalék veszteség miatti tulajdonosi pótbefizetésként került a társaságba. Ezen tőkeszerkezet alapján (a lekötött tartalékra vonatkozó korlátozás miatt) osztalékot a cég nem fizethet. A Kft. egyszemélyi tulajdonosa a társaságot Zrt-vé átalakítani tervezi és ennek során a tőkestruktúrát oly módon tervezi módosítani, hogy a lekötött tartalék és a tőketartalék terhére az eredménytartalék negatívumát pótolják. Ezt követően az új cég tőkeszerkezete az alábbi lenne: Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 7.187 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187

    Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében, hogy a cég a pótbefizetésként bekerült lekötött tartalékot felhasználhatja-e a két másik tartalékkal szemben, avagy ezzel a Sztv. 38. § (4-6)-ba ütközne, amely szerint a pótbefizetés csak a visszafizetéssel szüntethető meg. (Ezen rendelkezések a pótbefizetés eredetű lekötött tartalékot nem engedik meg más tőkeelemek javára elszámolni.)

    Álláspontunk szerint az átalakulás során a cég kilép a számviteli tv. fenti szabályai alól és csak az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, amelyek a tőkeszerkezet módosítása tekintetében ilyen korlátozást már nem tartalmaznak. /138. § (6) és 140. (1-2)/ Kérjük segítségüket a fenti ügy kapcsán."

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Az egyik ügyfelemnek a nagy összegű negatív saját tőke miatt a tőketartalék terhére pótbefizetést kell végre hajtani. Ennek elfogadása megtörtént a taggyűlésen. A társaság ügyvédje szerint még nem kellett áttérniük az új Ptk-ra.
    Az lenne a kérdésem, hogy a pótbefizetéssel, taggyűlési jegyzőkönyvvel együtt kell-e közbenső mérleget is beadni a cégbíróságra, vagy még nem. "

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy 8.000 E Ft jegyzett tőkéjű „X” Kft-ben a (korábbi) tulajdonos(ok) a saját tőke rendezése érdekében 2008-ban a tulajdoni részesedésük arányában 8.000 E Ft összegű pótbefizetést teljesítettek, majd 2011-ben (a saját tőke további rendezése érdekében) a jegyzett tőke 500 E Ft-ra történő leszállításáról döntöttek. A társaságban a pótbefizetés pénzügyi teljesítésekor az összeg a Lekötött tartalékba könyvelésre (azóta kimutatásra) került. A társaság tulajdonos(ai)ánál a pótbefizetés teljesítésekor az Eredménytartalék csökkentésre került.
    A társaság tulajdonosai értékesítették üzletrészeiket, így a korábban teljesített pótbefizetés (amennyiben a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét) a mindenkori tulajdonosnak jár vissza. Hogyan kell az "új" tulajdonosnál a megvásárolt üzletrészt nyilvántartásba venni?, illetve a pótbefizetés visszafizetésekor hogyan kell azt a nyilvántartásban rögzíteni?
    A Sztv. 37. § (1)/d) pontja értelmében…a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetés visszakapott összegét” az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni. E jogszabályhely nem tartalmaz arra vonatkozóan kitételt, hogy más lenne az eljárás abban az esetben, ha időközben tulajdonos változás történik (tehát más adja, mint aki visszakapja a pótbefizetést). Ebből fakad az alábbi dilemmám, illetve a helyes eljárásra vonatkozó kérdésem, amit az érhetőség érdekében számszaki példával próbálom illusztrálni: „A” (Kft.) tulajdonos „X” Kft-ben 50%-os tulajdonrésszel, jegyzett tőke leszállítását követően 250 E Ft jegyzett tőkével, valamint 4.000 E Ft összegben pótbefizetés jogcímen visszajáró „követeléssel” rendelkezik. (E „követelés” Sztv. szerinti követelésként soha nem kerül a nyilvántartásokba. Átadáskor az eredménytartalék – és pénzeszköz – csökkenéseként, majd visszaadáskor e két tétel növekedéseként kerül rögzítésre.) „A” Kft. ezt az üzletrészt értékesíti „B” Kft-nek 5.000 E Ft-ért. Ezen összegből 4.000 E Ft a korábbi tulajdonos által befizetett 4.000 E Ft pótbefizetés, amit „B” Kft. fog „vissza”kapni, amikor erre „X” Kft. saját tőkéje „lehetőséget ad”. Megoldási lehetőségek: 1. A 250 E Ft-nyi jegyzett-tőkéjű részesedésért a „B” Kft. 5.000 E Ft-ot fizet, ezzel az értékkel kerül be a részesedés a nyilvántartásaiba. Mi történik a „pótbefizetés” visszafizetésekor „B” Kft-nél? Eredménytartalék növekedéseként könyveljük?, függetlenül attól, hogy ez az összeg a „B” Kft. eredménytartalékát nem csökkentette (mivel a pótbefizetés teljesítésekor még nem ő volt a tulajdonos)? ..és „B” Kft-nél az üzletrész nyilvántartási értéke változatlanul 5.000 E Ft marad? 2. A 250 E Ft-nyi jegyzett tőkét megtestesítő részesedést 1.000 E Ft-on mutatjuk ki a befektetett eszközeink között, valamint „Egyéb követelések” (kapcsolt vállalkozással szemben) között nyilvántartásba vesszük a „korábbi tulajdonos” által teljesített pótbefizetést. Ennek kiegyenlítése a „B” Kft Saját tőkéjére (Eredménytartalékára) nincs hatással. Úgy gondolom az 1. megoldás helyes a pótbefizetés „visszafizetése” esetén, de ez esetben a részesedés 5.000 E Ft-on történő nyilvántartási értékét „túlzott”-nak tartom. Ezt értékvesztés elszámolásával lehet ugyan módosítani, de ilyen módon a tényleges gazdasági esemény lekönyvelése sérül. Hiszen „B” Kft. azért fizet 5.000 E Ft-ot a részesedésért, mert látja, hogy pótbefizetés visszafizetésével 4.000 E Ft-os megtérülésre számíthat, enélkül az üzletrészért 1.000 E Ft-ot adott volna."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz