Főoldal

Keresés

Találatok száma: 7

    "Ügyfelem 2015. december hónapra vonatkozó szolgáltatásról szóló számlát kapott oly módon, hogy a számla kiállításának dátuma 2016 évi. A teljesítés és a fizetési határidő - határozott idejű elszámolásra való tekintettel - egybeesik és szintén 2016 évi.
    A fenti számlával kapcsolatban kérdés, hogy 2015 évben szállítói kötelezettségként vagy passzív időbeli elhatárolásként könyvelendő-e?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A szállítói kötelezettségként való kimutatást az alábbiakkal tudjuk alátámasztani: A számviteli törvény időbeli elhatárolás elve szerint: “Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.” A számla szerint az elszámolási időszak 2015.december, tehát csak egy időszak, ebből adódóan nem kell elhatárolni. A számviteli törvény szerint “Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.” Tehát elismert és teljesített, nem az hogy számlázott. A passzív elhatárolásként való könyvelést azt támasztaná alá, hogy a szolgáltatás teljesítését az arról kiállított számla befogadásával ismeri el a vevő, így amíg számla nem áll rendelkezésre (és 2015 évben nem állt rendelkezésre), addig elhatárolásként állítjuk be a 2015 évet érinti költséget."

    2016. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság bizonyos szolgáltatás közvetítését végzi. A tevékenység jellegéből adódóan az alvállalkozói számlák időben eltolódva, késve érkeznek a céghez. Sőt sok esetben több hónap (akár 1 év) után sem érkezik meg. A könyvelés az árbevétellel egyidejűleg elhatárolja az alvállalkozói költséget passzív elhatárolásra, majd feloldja, ha beérkezik a számla. Sok esetben azonban nem érkezik meg a számla. Az elhatároláson ilyen módon "beragadt" tételek értéke egyre jelentősebb az idő előrehaladtával.

    Mi a teendő azokkal az elhatárolásokkal, amihez nem kapnak számlát? Mikor oldható fel jogszerűen? És hogyan, ha esetleg az összeg évek között átmegy, és akár jelentős is lehet? T 48 -K 815 vagy T 48 - K 98? Vonhat-e maga után önellenőrzést (az elhatárolás jogszerű volt, szerződés szerint járt az alvállalkozónak)?

    Véleményem szerint ha a szerződés szerint jogszerűen védhető, hogy bizonyos határidőn túl már nem fogadják be a számlát, akkor nem kellene az elévülésig (ami egyébként is csak követeléseknél értelmezhető, 5 év) tovább vinni a passzívon az elhatárolást. A szerződésben rögzítenek egy határidőt, ami megadja, hogy mi a végső elszámolás ideje. Azonban nem szankcionálja annak elmaradását. Így szerintem még nem megfelelő arra, hogy ne legyen perelhető a számla befogadhatósága a határidő után. Szerintem ez nem lenne önellenőrizendő tétel, ha visszaoldásra kerülne. Én inkább 815-ön oldanám fel, és nem 98-on. (IPA miatt)"

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "1) Ügyfelünk az év végi forgalmának fellendítése érdekében sorsolásos nyereményjátékot szervez a 2012.12.31-ig bezárólag a kapott blokkok vesznek részt a sorsolásban, a játék során a vásárlást igazoló blokkok beküldői között értékes tárgynyereményt (személygépkocsi, bankkártyán lévő pénzjutalom) sorsolnak ki 2013-ban (a juttatandó nyeremény összege és a juttatás időpontja is biztos, de a mérlegkészítés időpontja utáni dátum)
    2) A dolgozók részére a 2011-es év terhére jutalomkeret lett megállapítva, amely keret egy részét 2012-ben a dolgozók választásuk szerint étkezési utalvány formájában (illetve egyéb cafeteria juttatások formájában) is felvehették a jutalomkeret költségként a PIE-al szemben el lett számolva a 2011-es év gazdálkodásának terhére, az összemérés elvét alkalmazva

    1. kérdés: helyes-e, ha az összemérés elvét alapulvéve a 2012-ben realizálódott többletbevétellel szemben elhatároljuk költségként a nyeremény összegét, vagy mivel a tárgynyeremény, vagy pénznyeremény átadása 2013-ben lesz, csak 2013. évet terhelő költségként veendő figyelembe? Ha időbeli ehatárolásként nem számolható el, képezhető-e céltartalék a várható fizetési, illetve juttatási kötelezettségre? (igaz, hogy az esedékesség összege és időpontja nem bizonytalan)
    2. kérdés: a passzív időbeli elhatárolások között helytelenül került figyelembe véve a 2011. évre vonatkozó jutalomkeret azon összege, amely nem bérként, hanem béren kívüli juttatás formájában került kifizetésre?
    Véleményem szerint mindkét pontnál az összemérés elvét alkalmazva én jogosnak tartanám az időbeli elhatárolásként történő költségkénti elszámolást, mivel mindkét esetben a megelőző üzleti év eredményében realizálódik a kifizetendő juttatás haszna. (bevétel növekedés és a dolgozók munkájának jutalma). a 2/- ponthoz kapcsolódóan én nem látom indokoltnak, hogy ha a jutalom kifizetése nem pénzben, hanem egyéb formában történik, hogy a kifizetés formája miért befolyásolná azt, hogy az adott költséget mely év eredményében veszem figyelembe."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "A társaság tárgyévi éves beszámolóját a közgyűlés bizottsága első napirendi pontként elfogadja, majd dönt az ügyvezető prémiumának kifizetéséről, melyben engedélyezi az ügyvezető prémiumának kifizetését tárgyévet követően, amennyiben a prémiumkiírás feltételeinek megfelelt.
    Kérdés
    A tárgyévi beszámolóban a prémiumot járulékaival együtt előre el kell-e határolni attól függetlenül, hogy még nem került elfogadásra a beszámoló és nem született döntés a prémium mértékéről?

    Az eddigi gyakorlat értelmében a prémiumot amennyiben a feltételeknek megfelelt, a korábbi években elhatároltuk számításokkal alátámasztva. Azonban kérdésként merül fel, hogy a beszámoló elfogadása után történik csak meg a döntés a prémium kifizetése tekintetében. A prémium elhatárolása a beszámoló elfogadásáig nem lehetséges, ezért az ügyvezető prémiumát járulékaival együtt nem kell elhatárolni."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "A pénzügyi szervezetek a 2011. évben különadó fizetésére kötelezettek. Ezt az adót akkor is teljes egészében ki kell fizetniük, ha valamilyen oknál fogva kikerülnek a törvény hatálya alól. Ügyfelünk a 2011-es év során átalakul, azonban a tevékenységét az átalakulás után is folytatja. Az átalakulás során egy másik társaság olvad be ügyfelünkbe. Az átalakulás során vagyonmérleget kell készíteni, amelynek fordulónapja év közben lesz.
    Indokolt-e a pénzügyi szervezetek különadóját teljes egészében lekönyvelnie a társaságnak az évközi zárás során? Ki kell-e mutatni kötelezettségként a fenti adót annak ellenére, hogy még nem esedékes vagy csak az időarányos részt kell elhatárolni? Amennyiben csak az időarányos rész kerül elhatárolásra, a fennmaradó részre kell-e céltartalékot képezni?
    Véleményünk szerint a fenti adókötelezettséget az esedékesség időpontjában kell kötelezettségként kimutatni. Tekintettel arra, hogy a fenti adó egy teljes évre vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy a még nem esedékes összeg időarányos részét elhatárolni kell."

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Hogy történik az olyan eszközök időbeli elhatárolásának bevételként történő elszámolása,- amelyek támogatott eszközök és a maradványértékük több, mint a támogatás mértéke? Példa: egy társaság egy adott eszköz beszerzéséhez támogatásban részesült 90 %-os mértékben. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került,- az az adott eszköz értékcsökkenésével azonos mértékben kerül bevételként elszámolásra. Az eszköz maradványértéke 20 %.
    Még a passzív időbeli elhatároláson van összeg,- ugyanakkor écs-t már nem számolunk el rá. Mi a jó megoldás ? "

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság térítés nélkül kapott tulajdoni részesedést megtestesítő befektetett pénzügyi eszközt. Az átadónál kimutatott könyvszerinti érték 35 millió Ft. Az átvevő vizsgálata alapján a kapott részesedés piaci értéke 150 millió Ft.

    Milyen értéken kell az átvevőnél ezt a részesedést kimutatni, és milyen mérlegsorokon, mekkora összeget kell szerepeltetni?

    Véleményem szerint az átvett eszközt 35 millió Ft-on kell a befektetett pénzügyi eszközökben szerepeltetni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (a 98-on keresztül vezetve), majd a könyvszerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet (115 millió Ft) a befektetett pü-i eszközök értékhelyesbítésén és az értékelési tartalékon kell kimutatni.
    Jelenleg ez az ügylet 150 millió Ft-on került nyilvántartásra a befektetett pénzügyi eszközökön és 150 milló Ft-ot könyveltek el (98-on keresztül) a passzív időbeli elhatárolásba.
    "

    2011. március
     

    Tovább a válaszhoz