Főoldal

Keresés

Találatok száma: 4

    "Zrt. alapítás: egy tulajdonos, X Kft., apportba ad árukészletet 6 millió forint értékben. (az X. Kft., az újonnan alakuló Zrt.-nek)

    Kérdés
    Erre szeretnék kérni segítségként egy "jelentés" mintát. Ami megfelel az új Ptk. szerinti formának. Az alapító okirathoz szeretnénk csatolni, amit már csak emiatt nem tud a Zrt. leadni"

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfeleim szociális szövetkezet létrehozását tervezik a 2013. évi V. törvény előírásainak megfelelően.
    Kérem segítségüket annak eldöntésében, hogy a új Ptk. előírásai alapján új szövetkezet megalakulásakor kötelező-e könyvvizsgáló választása, vagy csak abban az esetben, ha a számviteli törvény előírásai szerint az szükséges. A 2006. évi V. törvény 2014. március 14-ig hatályos előírásai alapján csak abban az esetben volt kötelező a könyvvizsgáló választása, ha a számviteli tv. vagy a szövetkezet alapszabálya azt előírta. Az új szabályozás azonban a fenti kitételt nem tartalmazza, de egyértelműen nem is rögzíti, hogy a Szövetkezet működése során köteles mindvégig könyvvizsgálót megbízni beszámolójának véleményezésével.
    "

    2015. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaságban egy másik társasággal szemben peres eljárás van folyamatban. A Társaság a vitatott érték 100%-ára céltartalékot képzett. A Társaság az éves beszámolójában, kiegészítő mellékletében a céltartalékot megfelelően bemutatta. Az ellenérdekelt fél, mint a beszámoló felhasználója a beszámolóra hivatkozva a perértéket a Társaság által elismert kötelezettségnek tekinti, hiszen azt a Társaság a beszámoló forrás oldalán szerepelteti.

    Elismertnek tekinthető-e a kötelezettség, ha azt a Társaság céltartalékként bemutatja?

    Álláspontunk szerint nem tekinthető elismert kötelezettségnek a céltartalék, mert a Társaság az óvatosság elve miatt köteles céltartalékot képezni a vitatott, veszteség jellegű tételekre, függetlenül azok jogosságától, vagy a Társaság megítélésétől."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Pénzügyi vállalkozás adósa - amely nem áll felszámolás alatt - helyett a kezességvállaló garantőr teljesíti a garancia-szerződés szerinti hiteltörlesztést (kötelezettségvállalás a hitelösszeg 50%-val egyenlő) a pénzügyi vállalkozás felé.

    Helyesen jár-e el a pénzügyi vállalkozás, ha ebben az esetben is figyelembeveszi a törlesztési sorrendet, még ha a megállapodás a tőkeösszeg 50%-ára szól? Úgy gondoljuk, hogy a mellékletként csatolt válasz teljesen helytálló, azaz ebben az esetben is figyelembe kell venni a törlesztési sorrendet.

    forrás: http://bmkaudit.hu/doc/kerdes-felelet-takszov03.doc

    9.) Garanciával fedezett takarékszövetkezeti hitel esetén, amennyiben a szerződés szerint (garancia szerződés) az csak a tőkét fedezi, akkor a kamat alapjául szolgáló tőkét a kamatszámításnál kell-e csökkenteni vagy teljes összegére számítódik a kamat és a késedelmi kamat. A garancia beváltást úgy kell-e tekinteni, mint a törlesztést és vonatkozik-e rá a törlesztési sorrend? Válasz: Minden a szerződéstől függ. A garancia beváltásának időpontjáig a felszámított kamat meghatározásának alapjául a teljes még nem törlesztett tőkeösszeg szolgál. Ez időpontot követően azonban már törlesztett a garancia beváltás miatt a tőke bizonyos összege. Annak a szabálynak az alkalmazása, hogy az adóstól befolyt összeget ilyen esetben először a felszámított kamat törlesztésének kell tekinteni és ettől eltérő megállapodás semmis, megfontolandó. A garantőrrel, mint harmadik féllel való szerződéses megállapodás, ha úgy rendelkezik, hogy az csak a tőkeösszeget fedezi úgy értelmezendő, hogy a garantőr abszolút összegben csak a tőkeösszegnek megfelelő pénzt fizet, de annak egy részét a hitelintézet a kamat törlesztéseként számolja el. A garantőr nem szólhat bele abba, hogy minek a fedezeteként számolja el a hitelintézet a befolyt összeget. "

    2012. február

    Tovább a válaszhoz