Főoldal

Keresés

Találatok száma: 9

    "A Tulajdonos Zrt. két Zrt.-ben (továbbiakban: A Zrt. és B Zrt.) egyszemélyes tulajdonos. A Tulajdonos Zrt. az A Zrt.-ben lévő eszközök egy részét a B. Zrt.-be kívánja áttenni a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:45. § (2) a) pontja szerinti beolvadásos kiválás alkalmazásával. A vagyonmérlegekben a - jogelődnél az eszközök csökkenésével egyező összegben az eredménytartalék csökken - jogutódnál az eszközök növekedésével egyező összegben az eredménytartalék nő. A beolvadásos kiválás következtében az A Zrt. és a B Zrt. jegyzett tőkéje nem változott.
    Kérdés
    Kell-e a fenti gazdasági események hatására a Tulajdonos Zrt.-nek A Zrt-ben és B Zrt-ben lévő részesedéseit átértékelni, azaz - az A Zrt.-ben a saját tőke csökkenéssel arányosan a részesedés értékét lehet-e csökkenteni, illetve - a B Zrt.-ben a saját tőke növekedéssel arányosan a részesedés értékét lehet-e növelni?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint, mivel az A Zrt. és a B Zrt. jegyzett tőkéje (a részvények darabszáma, névértéke) nem változott, ezért a Tulajdonos Zrt-nél a részesedéseket átértékelni nem lehet. Az A Zrt. saját tőkéjének csökkenése miatt értékvesztési tesztet kell végezni a Tulajdonos Zrt.-nek ebben a társaságban lévő részesedésére"

    2017. április

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaság 100%-os tulajdonosi részesedést vásárolt egy másik magyarországi gazdasági társaságban. Tekintettel arra, hogy a Társaság által a részesedésért fizetett ellenérték jelentősen magasabb volt, mint a megvásárolt társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) saját tőke értéke, a Társaság goodwillt képzett a vásárláshoz kapcsolódóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) 25. § (8) bekezdése alapján, amely szerint „Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített – a 3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott – többletkifizetés összegét”.

    A Társaság igazgatósága 2012. november 20-án hozta meg határozatát, amelyben a részesedés értékesítéséről döntött. A részesedés értékesítésére végül 2012. december 31-én került sor egy aznap kelt szerződés alapján.

    A Társaság a részesedést befektetési céllal szerezte meg (bejelentett részesedésként), ezért azt a megszerzéstől kezdődően a befektetett pénzügyi eszközök között mutatta ki, a részesedésvásárláshoz kapcsolódó goodwillt pedig az immateriális javak között. Az értékesítésről szóló 2012. november 20-i döntést követően sem sorolta át a Társaság a részesedést a forgóeszközök közé (ahogy a kapcsolódó goodwillt sem). Az értékesítéskor azokat a befektetett eszközök közül vezette ki az egyéb ráfordításokkal szemben.

    Kérdés
    A Társaság helyesen járt el, amikor nem sorolta át a részesedést és a goodwillt a forgóeszközök közé az értékesítésről szóló igazgatósági határozatot követően sem, mert a Számviteli törvény rendelkezései alapján az eszközök besorolásának megváltoztatása jellemzően az év végi zárási teendők egyike. Márpedig a Társaság a 2012. évi könyveinek zárásakor már nem volt a könyveiben a szóban forgó részesedés tekintettel arra, hogy azt 2012. december 31-én értékesítette.
    A fentiekből adódóan a Társaság helyesen járt el számviteli szempontból, amikor a december 31-i értékesítéskor a befektetett eszközök közül vezette ki mind a részesedést, mind a goodwillt.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

    Véleményünk szerint az eszközök évközi átsorolását a Számviteli törvény egy helyen sem írja elő. A Számviteli törvény 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, akkor azok besorolását is meg kell változtatni, a befektetett eszközből át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva (a Számviteli törvény 23. §-ának (5) bekezdése). Az ezekhez a jogszabályhelyekhez kapcsolódó 58/2010. Számviteli kérdésre adott válasz továbbá kimondja, hogy „az eszközök besorolásának minősítése jellemzően az üzleti év zárásának keretében történik”.

    A Számviteli törvény hivatkozott rendelkezései szerint, ha egy társaság már tudja, amikor a mérlegét elkészíti, hogy az adott korábbi befektetett eszközt értékesítésre szánja, akkor forgóeszközként kell kimutatni a beszámolóban. Márpedig beszámolót az adott pénzügyi év zárásaként kell készíteni azzal a céllal, hogy az adott üzleti évben történt gazdasági események gazdasági hatásait hűen (a valós összképet megjelenítve) lehessen bemutatni. Amikor a Társaság a 2012. évre vonatkozó beszámolóját készítette, akkor már nem volt a könyveiben a szóban forgó részesedés, így azt nem kellett kimutatnia a forgóeszközök között. Olyan jogszabályi előírás nincsen, amely azt írná elő, hogy az üzleti év során át kell sorolni az ilyen eszközöket, azaz, ha a döntés az értékesítésről egy üzleti éven belül születik meg és meg is történik az értékesítés még a könyvek zárása előtt.

    A fenti véleményünket támasztja alá közvetetten a Számviteli törvény 84. § (2) bekezdése, amely a következőképpen rendelkezik: „Részesedések értékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet.” Márpedig, ha az értékesítést megelőzően a „befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést” a jogalkotó szándékai szerint minden esetben át kellene sorolni a forgóeszközök közé (mint rövid lejáratú értékpapír), akkor ennek az előírásnak nem lenne egyetlen esetben sem relevanciája. Ebben az esetben teljesen kiüresedne a Számviteli törvényben az összes olyan konkrét elszámolási rendelkezés, amely a befektetett eszközök értékesítésének könyvviteli elszámolását és beszámolóban történő bemutatását írja elő.

    A fentiekből adódóan véleményünk szerint a Társaság helyesen járt el, amikor sem a befektetett pénzügyi eszközök kimutatott részesedését, sem pedig az immateriális javak között kimutatott goodwillt nem sorolta át a forgóeszközök közé az értékesítést megelőzően."

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. 2011. évben visszavásárolta az egyik tulajdonosától az 1 950 000 Ft névértékű üzletrészét, 35 000 000 Ft-os áron. A jogszabályok szerint - a kft.-nek - három éven belül rendelkeznie kell a visszavásárolt üzletrész sorsáról, mely 2014. április hónapban esedékes. Ingatlannal rendelkező kft-ről van szó, így felmerül a illetékfizetési kötelezettség kérdése is. A konkrét esetre vonatkozóan a számviteli elszámolás módja nem egyértelmű, és a Ptk. változása is befolyásolhatja a helyes elszámolást.

    A kft. tulajdonosai a visszavásárolt üzletrész bevonását tervezik, ez esetben mi a helyes számviteli elszámolás? Van-e illetékfizetési kötelezettség? Továbbá a bevonást követően lehetőség van-e a jegyzett tőke adómentes felemelésére?"

    2014. április

    Tovább a válaszhoz


    ""A" társaság 2013. december 30-ai üzletrész-adásvételi szerződés alapján értékesíti "X" társaságban lévő részesedését "B" társaságnak. Szerződés szerint "B" társaság tulajdonosi jogait a szerződés aláírásától gyakorolja, és az üzletrész ellenértékének pénzügyi kiegyenlítésére 120 napon belül kerül sor.

    Fenti szerződéshez kapcsolódóan az alábbi kérdéseim lennének:

    1. Az árfolyam-nyereség 2013-ban keletkezik "A" társaságban, vagy csak a pénzügyi kiegyenlítést követően?
    2. "B" társaság kimutathatja-e "X" társaságban lévő üzletrészét a befektetett eszközei között 2013.12.31-én, vagy szükséges a cégbírósági végzés, és csak az azon szereplő dátummal mutathatja ki részesedései között?
    3. Mi történik akkor, ha az ellenérték kiegyenlítése meghíusul?"

    2014. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy 8.000 E Ft jegyzett tőkéjű „X” Kft-ben a (korábbi) tulajdonos(ok) a saját tőke rendezése érdekében 2008-ban a tulajdoni részesedésük arányában 8.000 E Ft összegű pótbefizetést teljesítettek, majd 2011-ben (a saját tőke további rendezése érdekében) a jegyzett tőke 500 E Ft-ra történő leszállításáról döntöttek. A társaságban a pótbefizetés pénzügyi teljesítésekor az összeg a Lekötött tartalékba könyvelésre (azóta kimutatásra) került. A társaság tulajdonos(ai)ánál a pótbefizetés teljesítésekor az Eredménytartalék csökkentésre került.
    A társaság tulajdonosai értékesítették üzletrészeiket, így a korábban teljesített pótbefizetés (amennyiben a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét) a mindenkori tulajdonosnak jár vissza. Hogyan kell az "új" tulajdonosnál a megvásárolt üzletrészt nyilvántartásba venni?, illetve a pótbefizetés visszafizetésekor hogyan kell azt a nyilvántartásban rögzíteni?
    A Sztv. 37. § (1)/d) pontja értelmében…a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetés visszakapott összegét” az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni. E jogszabályhely nem tartalmaz arra vonatkozóan kitételt, hogy más lenne az eljárás abban az esetben, ha időközben tulajdonos változás történik (tehát más adja, mint aki visszakapja a pótbefizetést). Ebből fakad az alábbi dilemmám, illetve a helyes eljárásra vonatkozó kérdésem, amit az érhetőség érdekében számszaki példával próbálom illusztrálni: „A” (Kft.) tulajdonos „X” Kft-ben 50%-os tulajdonrésszel, jegyzett tőke leszállítását követően 250 E Ft jegyzett tőkével, valamint 4.000 E Ft összegben pótbefizetés jogcímen visszajáró „követeléssel” rendelkezik. (E „követelés” Sztv. szerinti követelésként soha nem kerül a nyilvántartásokba. Átadáskor az eredménytartalék – és pénzeszköz – csökkenéseként, majd visszaadáskor e két tétel növekedéseként kerül rögzítésre.) „A” Kft. ezt az üzletrészt értékesíti „B” Kft-nek 5.000 E Ft-ért. Ezen összegből 4.000 E Ft a korábbi tulajdonos által befizetett 4.000 E Ft pótbefizetés, amit „B” Kft. fog „vissza”kapni, amikor erre „X” Kft. saját tőkéje „lehetőséget ad”. Megoldási lehetőségek: 1. A 250 E Ft-nyi jegyzett-tőkéjű részesedésért a „B” Kft. 5.000 E Ft-ot fizet, ezzel az értékkel kerül be a részesedés a nyilvántartásaiba. Mi történik a „pótbefizetés” visszafizetésekor „B” Kft-nél? Eredménytartalék növekedéseként könyveljük?, függetlenül attól, hogy ez az összeg a „B” Kft. eredménytartalékát nem csökkentette (mivel a pótbefizetés teljesítésekor még nem ő volt a tulajdonos)? ..és „B” Kft-nél az üzletrész nyilvántartási értéke változatlanul 5.000 E Ft marad? 2. A 250 E Ft-nyi jegyzett tőkét megtestesítő részesedést 1.000 E Ft-on mutatjuk ki a befektetett eszközeink között, valamint „Egyéb követelések” (kapcsolt vállalkozással szemben) között nyilvántartásba vesszük a „korábbi tulajdonos” által teljesített pótbefizetést. Ennek kiegyenlítése a „B” Kft Saját tőkéjére (Eredménytartalékára) nincs hatással. Úgy gondolom az 1. megoldás helyes a pótbefizetés „visszafizetése” esetén, de ez esetben a részesedés 5.000 E Ft-on történő nyilvántartási értékét „túlzott”-nak tartom. Ezt értékvesztés elszámolásával lehet ugyan módosítani, de ilyen módon a tényleges gazdasági esemény lekönyvelése sérül. Hiszen „B” Kft. azért fizet 5.000 E Ft-ot a részesedésért, mert látja, hogy pótbefizetés visszafizetésével 4.000 E Ft-os megtérülésre számíthat, enélkül az üzletrészért 1.000 E Ft-ot adott volna."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt, legutoljára 2002-ben. A tőke befizetések Euróban és USD-ben történtek meg, a román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli (feltüntetve a valamikor befizetett más devizákat is), valamint a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években a fordulónapi átértékelés nem történt meg, mivel a kiszámított árfolyam különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. 2011.01.01-től a számviteli törvény 60. §. alapján kötelező a devizás tételek fordulónapi átértékelése. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejes értékét számolta át forintra és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével, mivel a korábban befizetett EUR és USD összegeket a román cégbíróság a befizetés napján érvényes keresztárfolyamon váltotta át lejre, így a jegyzett tőke lej értéke tükrözheti legjobban a korábbi más devizákban befizetett összegeket. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni.
    Helyesen járt-e el a társaság vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejes értékéhez kellett volna hasonlítani?
    Véleményünk szerint helyesen járt el a társaság, a leányvállalat saját tőke értékét csak az értékvesztés elszámolásának indokoltságához kell figyelembe venni."

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság térítés nélkül kapott tulajdoni részesedést megtestesítő befektetett pénzügyi eszközt. Az átadónál kimutatott könyvszerinti érték 35 millió Ft. Az átvevő vizsgálata alapján a kapott részesedés piaci értéke 150 millió Ft.

    Milyen értéken kell az átvevőnél ezt a részesedést kimutatni, és milyen mérlegsorokon, mekkora összeget kell szerepeltetni?

    Véleményem szerint az átvett eszközt 35 millió Ft-on kell a befektetett pénzügyi eszközökben szerepeltetni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (a 98-on keresztül vezetve), majd a könyvszerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet (115 millió Ft) a befektetett pü-i eszközök értékhelyesbítésén és az értékelési tartalékon kell kimutatni.
    Jelenleg ez az ügylet 150 millió Ft-on került nyilvántartásra a befektetett pénzügyi eszközökön és 150 milló Ft-ot könyveltek el (98-on keresztül) a passzív időbeli elhatárolásba.
    "

    2011. március
     

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a tulajdonosi szerkezet megváltoztatása céljából szabad eredménytartalékát üzletrész visszavásárlásra kívánja fordítani. Milyen értékelési eljárást célszerű alkalmazni a visszavásárlási érték illetve az azt követő eladási érték meghatározása szempontjából? Előzetesen szóba került a visszavásárolt üzletrész térítésmentesen történő juttatása is."

    2009. április

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen hatással van a társasági adó alapra a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott teljes részesedés értékvesztésének elszámolása, ha a részesedés felszámolási eljárás miatt szűnik meg?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz