Főoldal

Keresés

Találatok száma: 4

    "Egy Társaság ( X Kft.) könyveiben olyan cégek követeléseit tartja nyílván kötelezettségei között, melyek felszámolási eljárás befejezése után, ill. hivatalból való törléssel jogerősen megszűntek. A Társaság állandó jogi képviselője az alábbi ügyvédi nyilatkozatot adta: „A fentiekben megnevezett cégek követelései megszűntek, mivel ezen társaságokkal szemben lefolytatott felszámolási eljárások anélkül fejeződtek be jogerősen, hogy a felszámolók érvényesítették volna ezen tartozásokat az X Kft-vel szemben, illetve a társaságok már nem létező jogalanyok. Álláspontom szerint a megszűnt, és nem elengedett kötelezettséget az egyéb bevételek között kell kimutatni a következők miatt. A fenti kötelezettségek megszűnése –mivel az Sztv-ben nem került szabályozásra a leírt tényállás- az Sztv 3.§ (4) bekezdés 10. pont f) alpontja alapján vezethető le, ugyanis a behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Mivel a követelések jogosultjai jogutód nélkül megszűntek, így a követelést nem tudják bíróság előtt érvényesíteni, nincs jogalany. Az Sztv 81.§ (3) bekezdés b) pontja értelmében az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét. Az Sztv 77. § (1) bekezdése alapján egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. A megjelölt társaság követelései áruszállításból származtak. Az Sztv 86. § (2) bekezdése értelmében a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Az Sztv 86.§ (4) bekezdés a) pontjában rendkívüli bevételnek csak az elengedett kötelezettség összegét nevesíti. Jelen esetben elengedett kötelezettségről nem beszélhetünk. A kötelezettség elengedése vagy megállapodáshoz vagy a jogosult jognyilatkozatához kötött, mely jelen esetekben nem áll rendelkezésre.

    Az Éves beszámoló auditálása során elfogadható –e a Társaság ügyvédjének jogértelmezése alapján az egyéb (és nem a rendkívüli) bevételek javára történő elszámolás?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Nonprofit Kft. 2010. évi működési költségeire 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az egyik minisztériumtól. A támogatás pénzügyi teljesítése 2010-ben megtörtént. A 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást 2010. évben egyéb bevételként könyvelte le a társaság. A támogatás elszámolása - hiánypótlások miatt - csak a 2010. évi beszámoló elfogadását követően történt meg. Az elszámolás következtében a Nonprofit Kft.-nek 80 millió forint működési kiadásokra fordítható támogatást vissza kell fizetnie részletekben. A visszafizetésről a felek megállapodtak és a visszafizetés 2011.09-2012.08 hónapban esedékes. A Társaság, a megállapodást követően (2012. január) peres úton vitatja a visszafizetés jogosságát. A Társaság 2011-es beszámolójának könyvvizsgálatával lettem megbízva.

    A visszafizetendő 80 millió forint működésre kapott, de nem a támogatási szerződésben foglaltak alapján felhasznált összeg könyvelése hogyan történik?

    Sztv. 81. §.
    Sztv 3 § (1) 5 pontja
    Lehetséges megoldás: Esetleg a 2010. évi beszámoló helyesbítése, a visszafizetendő 80 millió forint előírása kötelezettségként előírása vagy csak a pénzügyi teljesítéskor kell egyéb ráfordításként könyvelni?"

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Cégünk kutatás-fejlesztésre a GOP keretén belül visszafizetési kötelezettség nélküli, nem de minimis támogatásban részesült, melyet rendkívüli bevételként könyveltünk, időben elhatároltunk. Így ez a bevétel rendkívüli eredményt jelent. A támogatáshoz kapcsolódó kutatás- fejlsztési célú költségek az 5-ös számlaosztályban jelennek meg, csakúgy, mint a saját rezsis kutatási költségek, ezért az üzemi tevékenység eredményét csökkentik. Fentiek miatt az üzemi tevénység eredménye és a rendkívüli eredmény nincs szinkronban.
    Helyesen könyveltük-e a GOP támogatást a rendkívüli bevételek között, vagy az egyéb bevételek között kell-e könyvelni, mert akkor a szokásos vállalkozási tevékenység eredménye reális képet adna."

    2011. augusztus
     

    Tovább a válaszhoz


    "Társaságok közötti végleges pénzeszköz átadás esetén van-e illetékfizetési kötelezettség?"

    Frissítve: 2011. március

    Tovább a válaszhoz