Főoldal

Keresés

Találatok száma: 29

    "Egy társaság a 2014 évi negatív mérleg szerinti eredménye megállapítását követően (veszteség) saját tőkéje is negatív lett. A veszteség fedezésére a beszámolót jóváhagyó taggyűlés/tulajdonos pótbefizetés mellett döntött, melyet pénzügyileg teljesített is.
    A társaság tulajdonosa elképzelése szerint szeretné átrendezni a pótbefizetést jegyzett tőkévé. A „ki nem mondott” végső cél a részesedésének a növelése.
    A téma több kérdést is felvet.

    1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni?
    2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére?
    3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére?
    4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen?
    5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz)
    6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni?

    (A legjelentősebb vevő a társaságnál a tulajdonos, aki közösségi adóalany. Ekkor a számlát a közösségi adóalany részére nyújtott szolgáltatás szabályainak megfelelően kell elkészíteni?)
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A külön-külön feltett kérdésekre összefoglalóan a következő megoldást találom jónak:

    1.  A pótbefizetés semmiképpen nem kerülhet egyenesen a jegyzett tőkébe, a vonatkozó jogszabályok a visszafizetést írják elő.
    2. Ha a visszafizetés nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (Sztv. 38. § (10) bek.) Egyelőre nem látom tisztán, hogy a korábban már kiszámlázott teljesítést – ami a vevőállományban szerepel – ki lehet még egyszer számlázni?
    3. A pótbefizetés visszafizetésének nem előfeltétele, hogy az eredménytartalék pozitív legyen, a pótbefizetés visszafizethető összegének megállapításánál kizárólag a saját tőke és a jegyzett tőke arányát kell vizsgálni.
    4. A tulajdonos által adott kölcsönből történhet tőkeemelés akár ázsióval is, majd ezt követheti a pótbefizetés visszafizetése a saját tőke és a jegyzett tőke viszonyának figyelembe vételével."1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni? – Igen, a pótbefizetés nem vezethető át a jegyzett tőkére.
      2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére? – Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tulajdonos a követelését apportálja a társaságba. Ennek folyamán lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés egy része a tőketartalékba kerüljön, kvázi ázsióval. Ezt követően a számviteli törvény 37. § (1) c) pontja szerint lehetőség van a tőketartalék átvezetésére az eredménytartalékba a veszteség mértékéig.
      3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére? – A pótbefizetés feltétele, hogy a ne legyen tőkehiány a társaságnál. Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek.
      4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen? – A pótbefizetés a veszteségek fedezetére szolgál. Véleményem szerint, ha a saját tőke eléri a törvényben meghatározott szintet, akkor a pótbefizetés visszafizethető.
      5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz) – Igen, van lehetőség a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközzel történő visszafizetésére.
      6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni? – Igen, a számviteli törvény 38. § (10) bekezdése szerint az értékesítés szabályai az irányadók.
      Maradt azonban egy nyitott, vagy félreértett téma számomra. Ezt szó szerint idézem: "Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek. " Ebben a részben a problémát az okozza, hogy ha az eredménytartalék már nem negatív... kitételt nem találtam meg jogi környezetben.

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "Az "A" egyszemélyes kft. 2016.01.01-i fordulónappal beolvad "B" egyszemélyes kft-be. Mindkét kft. tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. "A" beolvadó kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, a "B" beolvasztó kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft. A kedvezményes átalakulásnál, beolvadásnál mi a helyes teendő:
    a) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje a beolvasztó "B" kft. eredménytartalékába kerül.
    b) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje jegyzett tőke emeléssel a beolvasztó "B" kft. jegyzett tőkéjét emeli.
    c) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje a pénzeszközzel szemben az "A" Kft tulajdonosa részére kifizetésre kerül.

    Van esetleg más megoldás is?

    A kérdező mindhárom választ helyesnek tartja."

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 3. számú melléklet A) 11. pont előírása, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat tartalmazza: „11. a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;” Ennek az értelmezésében kérjük a segítségét.

    1. A mi értelmezésünk szerint csak azt az értékvesztés részt kell beemelni ezen előírás szerint, amely olyan korábban szerzett befektetés részhez (tőkeemeléshez) kapcsolódik, amit saját tőke-jegyzett tőke arány, vagy veszteség fedezetére szolgáló tőkeemelésre hajtottam végre. Vagyis, ha van egy befektetett pénzügyi eszközöm (Kft üzletrész), amelyre most azért kell elszámolnom értékvesztést, mert saját tőke - jegyzett tőke aránya megkívánja, akkor az emiatt elszámolt értékvesztést nem kell a TAO törvény 3. számú melléklet A) 11. pontja alapján adóalapban beemelni. Csak akkor kellene, ha lenne olyan része a befektetett pénzügyi eszközömnek, amelyet korábban tőkeemeléssel, amiatt szereztem, mert a saját tőke-jegyzett tőke arányát rendezni kellett.
    2. TAO tv. 3. számú melléklet A) 11. pont alkalmazásakor jól értelmezzük azt, hogy nincs jelentősége annak, hogy a részesedés a NAV felé bejelentett részesedés vagy sem?
    3. A be nem jelentett részesedés értékesítésekor a keletkező árfolyam különbözet függetlenül az esetleges korábbi emelő értékvesztés miatt (a TAO tv 3.sz. melléklet A)11. pont miatt), korrekciót nem von maga után a társasági adóban.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Példa: 171. Befektetett pénzügyi eszköz nyitó érték: Alapításkor 10.000 E Ft Tőkeemelés (saját tőke-jegyzett tőke rendezés miatt) 3.000 E Ft Összes befektetett pü eszköz 13.000 E Ft Erre kell az idén értékvesztést elszámolni 4.000 E Ft értékben (T 87 K 179). Ebből 3. számú melléklet A) 11. pontja szerint adóalap növelő lesz 3.000/13.000 *4.000 = 923 E Ft? A 4000 - 923 = 3077 nem lesz adóalap módosító tétel.

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy anyavállalat befektetetett pénzügyi eszközei között tart nyilván tartós részesedést kapcsolt vállalkozásban, konkrétan 3 leányvállalatban 100 %-os tulajdonos.
    A 3 leányból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatban lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Ezen értékelési tartalékkal összevontan felel meg a törvény azon előírásának, hogy a saját tőke legyen nagyobb a jegyzett tőkénél. Az értékelési tartalék nélkül a saját tőke értéke (veszteséges gazdálkodás miatt) már a jegyzett tőke értéke alatt van. Mindezeket figyelembe véve is a 3. leányvállalat piaci értéke is tartósan magasabb, mint amekkora értéket az anyavállalat a könyveiben szerepeltet.
    Az anyavállalat, figyelembe véve a Számviteli Törvény 57-59 §-ait élni kíván az értékhelyesbítés intézményével ezen befektetett eszközcsoporton belül. Tehát a befektetett pénzügyi eszközcsoporton belül a tartós részesedéseket kívánja piaci értéken szerepeltetni mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Az Szt. szerint, ha egy vállalkozás él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor az értékelést egyedi eszközönként külön-külön és minden üzleti év végén el kell végeztetni. Az értékelési tartalék képzése nem kötelező, hanem lehetőség, és megszüntetése is a vállalkozás vezetésének a döntése.
    2004. jan. 1-től az EU jogharmonizáció következtében a valódiság elvének további térnyerése következett be. Ennek kapcsán a pénzügyi instrumentumok egy részénél lehetőség nyílt a valós értéken történő értékelésre. Ezen körből azonban kivették a tartós kapcsolt részesedést. Azaz a törvény tiltja a valós értékelést (amelyért egy eszköz eladható, megvásárolható) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban eszközcsoportra. Ezt csak abban az esetben engedi meg, ha az eszközt kereskedési célúvá sorolják át.
    Konkrét kérdés: Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59 § -ában szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan, és ily módon figyelmen kívül hagyva a valós értékelés tiltását, tekintve, hogy maga az értékhelyesbítés is a valós értéket célozza meg?

    A Saldo válasza az általunk feltett kérdésre: A mérlegben szereplő eszközöket - általában - bekerülési értéken kell értékelni. [2000. évi C. törvény 57-59. §] A törvény 57. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a vállalkozó éljen a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Amennyiben a vállalkozás él ezzel a lehetőséggel, azt a törvényben megjelölt eszköz csoportokra választhatja. A befektetett pénzügyi eszközök piaci értéken történő kimutatása valamennyi tulajdoni részesedést jelentő üzletrészre ki kell, hogy terjedjen. Az én véleményem nem egyezik a Saldo válaszával, figyelemmel a valós értékelés tv-i szabályozására."

    2015. február

    Tovább a válaszhoz


    "Az általam könyvvizsgált befektetési vállalkozás (bróker) egy hosszan elhúzódó engedélyezési folyamatot követően 2014-ben kezdte meg tényleges tevékenységét, de ebben az évben még veszteséges lesz. A tulajdonos (egy külföldi társaság) úgy tervezi, hogy 2014-ben a várható veszteség miatti tőkevesztést - a tőkemegfelelési követelmények teljesíthetősége érdekében - a jegyzett tőke felemelésével kompenzálja. Mivel eddig a fizetőképesség fenntartását tulajdonosi kölcsönnel biztosította, úgy tervezi, hogy a tőkeemelés összegét nem utalja át a társaság működési bankszámlájára (ezt már egyébként sem ellenőrzi a cégbíróság), hanem a tőkeemelés miatt a cége felé keletkezett tartozását a könyvelésben kompenzálja a tulajdonosi kölcsön miatti követelésével. A tulajdonos ezzel a módszerrel meg kívánja takarítani a többszöri pénzutalás költségét. (Átutalás Magyarországra, majd a tulajdonosi kölcsön visszautalása.)
    Jogszerű-e a fenti megoldás? Ebben az esetben tekinthető-e a tőkeemelés pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának? Ha a tőkeemelés mégis így valósulna meg (mert bejegyezné a cégbíróság), mi a könyvvizsgáló feladata, korlátozás nélkül elfogadhatja-e a 2014. évi beszámolót?
    Véleményem szerint a tőkeemelés vázolt megoldása ellentétes a Bszt. 15.§ (1) bekezdésével, mely szerint:" A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható." Éppen ezért, a tervezett megoldás esetén olyan jelentős (felügyeleti ellenőrzési és szankcionálási) kockázat keletkezik, amely veszélyeztetheti a társaság későbbi jogszerű működését, akár az engedélyét is. Ezt a könyvvizsgálónak legalább korlátozó záradékkal kell jeleznie. Jobb megoldásnak gondolom, ha a tulajdonos társaság elengedi a követelését, s az így keletkezett rendkívüli bevétel (eredmény) kompenzálhatja a veszteséget, s így megakadályozhatja a saját tőke csökkenését. (Illetékfizetési kötelezettség sincs az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pont második fordulata szerint.)"

    2015. január

    Tovább a válaszhoz


    "Ingatlan fejlesztéssel foglalkozó társaság könyvvizsgálata során merült fel a kérdés, hogy üres telek piaci értékbecslését hogyan minősítsük a munkánk során. A Társaság által megvásárolt telken irodaházat kíván építeni, amelyre vonatkozóan elkészültek a látványtervek, építészeti tervek, de még nem kezdődött meg a beruházás. A telek Budapest frekventált iroda részén a Váci úton található. Az ingatlan értékbecslést egy nagy nemzetközi társaság végezte, amely minősítését elvégeztük munkánk során, megfelelő referenciákkal rendelkezik, és hiteles. A telek értékbecslésénél a szakértő úgy határozta meg az ingatlan értékét, hogy azt a jövőbeni felépített és kiadásra szánt irodaterület m2 árával vette figyelembe, vagyis a jövőbeni haszon az értékelés alapja. A kalkulált m2 bérleti díj teljesen reális, és az értékelés módszertana is elfogadható, azonban könyvvizsgálati szempontból aggályosnak találom, hogy a kimutatott piaci értéket értékhelyesbítésként/értékelési tartalékkéntkívánja kimutatni a Társaság, ezáltal egy jövőbeni haszon reményének értékével kívánja rendezni a negatív saját tőkét.

    Elfogadhatom a hiteles piaci értékbecslést és ezáltal a saját tőke rendezést a kimutatott értékelési tartalékkal, és adhatok minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentést?

    A számviteli törvény alapján a fordulónapra készített értékbecslés alapján a Társaság kimutathatja a könyv szerinti és piaci érték szerinti érték közötti különbséget."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk (kft.) az utolsó mérlege alapján az alábbi saját tőke szerkezettel rendelkezik. Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 220.334 Eredménytartalék -368.767 Lekötött tartalék 145.108 MSzE 10.512 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187 A cégben levő lekötött tartalék veszteség miatti tulajdonosi pótbefizetésként került a társaságba. Ezen tőkeszerkezet alapján (a lekötött tartalékra vonatkozó korlátozás miatt) osztalékot a cég nem fizethet. A Kft. egyszemélyi tulajdonosa a társaságot Zrt-vé átalakítani tervezi és ennek során a tőkestruktúrát oly módon tervezi módosítani, hogy a lekötött tartalék és a tőketartalék terhére az eredménytartalék negatívumát pótolják. Ezt követően az új cég tőkeszerkezete az alábbi lenne: Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 7.187 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187

    Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében, hogy a cég a pótbefizetésként bekerült lekötött tartalékot felhasználhatja-e a két másik tartalékkal szemben, avagy ezzel a Sztv. 38. § (4-6)-ba ütközne, amely szerint a pótbefizetés csak a visszafizetéssel szüntethető meg. (Ezen rendelkezések a pótbefizetés eredetű lekötött tartalékot nem engedik meg más tőkeelemek javára elszámolni.)

    Álláspontunk szerint az átalakulás során a cég kilép a számviteli tv. fenti szabályai alól és csak az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, amelyek a tőkeszerkezet módosítása tekintetében ilyen korlátozást már nem tartalmaznak. /138. § (6) és 140. (1-2)/ Kérjük segítségüket a fenti ügy kapcsán."

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Átalakulás, beolvadás, két cég vesz részt, a beolvadó és az átvevő, mind a kettő eredménytartaléka negatív, mind a kettő saját tőkéje pozitív és meghaladja a kötelező értéket.
    Átalakulás, beolvadás esetén a saját tőke elemeinek értékelésével kapcsolatos kérdés: a beolvadó társaság eredménytartaléka negatív, ez megengedett a SzT. 138 § (6), a beolvadó társaság az átalakulás során megszűnik. Az átvevő társaság változatlan formában működik tovább, könyveit nem zárja le, új adószámot, stb nem kap. Vonatkozik-e rá a SzT. 140 § (1) bekezdése? Azaz lehet-e a jogutód vagyonát tartalmazó oszlopban negatív eredménytartalék. A saját tőke meghaladja a jegyzett tőkét, ami magasabb, mint a cégformára kötelezően előírt összeg, így egyéb szempontból megfelel a saját tőke összege.
    Számviteli törvény 136-140 § és 141 §"

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Az egyik ügyfelemnek a nagy összegű negatív saját tőke miatt a tőketartalék terhére pótbefizetést kell végre hajtani. Ennek elfogadása megtörtént a taggyűlésen. A társaság ügyvédje szerint még nem kellett áttérniük az új Ptk-ra.
    Az lenne a kérdésem, hogy a pótbefizetéssel, taggyűlési jegyzőkönyvvel együtt kell-e közbenső mérleget is beadni a cégbíróságra, vagy még nem. "

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Adható-e záradék - és ha igen, milyen vélemény adható - a Számviteli törvény szerint készült éves beszámolóra, ha a vállalkozás folytatásának elve nem vagy csak korlátozottan érvényesül?

    Ilyen esetek lehetnek például:
    1., A vállalkozás rossz likviditási helyzete miatt kétségessé válik, hogy tudja-e folytatni működését.
    2., A saját tőke negatívvá válik és nem teszik meg a szükséges intézkedést a helyzet rendezésére, vagy megteszik, de a következő évben ismét veszteségek képződnek.
    3., A jogszabályi környezet változása miatt bizonyossá válik, hogy a vállalkozás nem tudja folytatni működését."

    2014. január

    Tovább a válaszhoz