Főoldal

Keresés

Találatok száma: 3

    "Az általunk könyvvizsgált Társaság könyvelése külföldön történik a cégcsoport által használt könyvelési rendszerben (Oracle). Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy mind a számviteli könyvelés dátuma, mind az ÁFA teljesítés dátuma helyett a Társaság a számla keltére könyvelte a gazdasági eseményeket a teljes pénzügyi évben. Mind a kimenő, mind a bejövő számlák között vannak termékértékesítés (beszerzés), illetve szolgáltatás (folyamatos és eseti) nyújtás (igénybevétel). 3 hónap tételes felülvizsgálata után arra a következtetésre jutott a Társaság, hogy az egyes elszámolási időszakokban az ÁFA fizetési kötelezettsége nem változna jelentősen, ezért nem fogják módosítani az eddig alkalmazott gyakorlatot sem visszamenőleg, sem pedig a jövőre nézve. A számviteli beszámolóban lévő egyenlegek helyességét a fordulónap előtti és utáni tranzakciók tételes vizsgálata alapján fogják megfelelően bemutatni.
    Kérdés
    Milyen jelentést adhat ki ilyen esetben a könyvvizsgáló?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Ha a Társaság a fordulónap előtti és utáni tételek tételes vizsgálatával és módosításával biztosítani tudja, hogy a beszámolóban bemutatott egyenlegek megfeleljenek a 2000. évi C törvény a számvitelről előírásainak, beleértve az ÁFA-val érintett tételek helyes bemutatását is, de sem az ÁFA tételes és teljes éves önellenőrzése sem az év közbeni gazdasági események számviteli teljesítése nem kerül helyesbítésre véleményem szerint adható minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés. A feltárt hibát/hiányosságot pedig vezetői levél keretében kell kommunikálni a Társaság felé kiemelve, hogy ez milyen kockázatokkal jár."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egyre gyakoribb, hogy elektronikus formában küldik a cégek a számlát. Az elektronikus számlák alaki és tartalmi kellékeire ugyanúgy vonatkozik a számviteli törvény, mint a papír alapú számlákra, tehát az elektronikus számlák esetében is el kell végezni a kontírozást, méghozzá úgy, hogy a kontírozási adatok egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva kerüljenek csatolásra (számviteli törvény 167 §). Jelenlegi állásfoglalások szerint kontírozási adatokat a számlán nem lehet feltüntetni, a kontírozási adatok és a számla egyértelmű, elválaszthatatlan módon történő hozzárendeléséről, az utólagos módosítás lehetőségének kizárásáról a kontírozást végzőnek kell gondoskodnia.
    Hogyan lehet eleget tenni a számviteli törvény rendelkezéseinek a számla kontírozására vonatkozóan elektronikus számla esetében? Tényleg nem elfogadható a kinyomtatott számlán történő kontírozás?"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Be nem fejezett könyvvizsgálat árbevétel elszámolását hogyan kell megtenni?"
    Tovább a válaszhoz