Főoldal

Keresés

Találatok száma: 13

    "A mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági társaságok munkájukhoz magánszemélyek tulajdonában lévő földterületeket hosszú távú haszonbérleti szerződéssel bérbe veszik.

    A haszonbérleti szerződés szerint haszonbérleti díjként 30 kg búzát ad aranykoronánként a haszonbérlő évenként. A bérleti díj elszámolására a gazdasági társaság tárgyévi értékesítésű búza átlagára (máshol egy meghatározott időpontban a tőzsdei ár.) Ezen átlagárral kerül elszámolásra a természetben kivitt bérleti díj, de ehhez a terményigényt be kell jelenteni. Amennyiben meghatározott időpontig (pl: október végéig) nem veszi át, akkor a bérleti díjat pénzben fizeti ki – azoknak is akik nem igényelték természetben – a gazdasági társaságok.

    Ezen gazdasági események számviteli, adózási és gyakorlati végrehajtásakor az alábbi variációk szerint járnak el a társaságok:

    A) Természetben kiadott bérleti díj esetében:

    a) Első lépésként (jogügyletként) a bérleti díjat a meghatározott átlagárral – mely szerintük csak általános forgalmi adó néküli ár = nettó ár lehet – elszámolják költségként és előírják a bérbeadó felé kötelezettségként. A második lépésben a bérleti díjként kiadott 30 kg búzát – mely mennyiségben nem csökkenthető, mivel ez rögzített a szerződésben – értékét (átlagár x 30 kg) elszámolják értékesítésként, de mivel a számlában erre felszámításra került az ÁFA, ezt előírják befizetési kötelezettségként. Mivel az ÁFA összegét a társaság nem kívánja, hogy költségként nála megjelenjen, ezért ezt befizetteti a bérbeadóval a pénztárába. Ezek után a számlákat összevezeti a beszámítás szabályai szerint, és az ÁFÁ-t befizeti a költségvetésbe.

    b) Ebben az esetben a természetben kiadott bérleti díj elszámolása annyiban különbözik az a) esetben rögzítettekhez képest, hogy a társaság nem fizetteti be az ÁFÁ-t a bérbeadóval, hanem azt elszámolja költségként (tehát a bérleti díj ÁFÁ-val növelt ár = bruttó ár) és befizeti a költségvetésbe. Így a termékértékesítés bruttó értéke megegyezik az adómentes haszonbérleti ügylet ellenértékével.

    B) Ha a bérbeadó nem veszi át a terményt, vagy nem él az igénybejelentéssel, akkor a társaság pénzben fizeti ki a bérleti díjat:
    Ezen gazdasági esemény elszámolása során a bérleti díjat a meghatározott átlagárral (nettó ár) elszámolják költségként és előírják a bérbeadó felé kötelezettségként. A kötelezettség összegét a pénztárból kiegyenlítik.

    A bérbeadók kifogásolják a gazdasági társaságok gyakorlatát az alábbi esetekben:

    • az A/a) esetben sérelmezik, hogy az ÁFÁ-t befizetteti velük a társaság, pedig ők csak a szerződésben meghatározott búza mennyiséghez jutottak hozzá. Őket nem érdekli, hogy az adótörvény szerint a társaságnak adófizetési kötelezettsége van.
    • a B) eset körébe esők, pedig azt sérelmezik, hogy a megkapott értékért ők nem tudnak ugyanannyi búzát venni (pl: a lakásukhoz közelebb lévő gazdasági társaságtól, ahol a bruttó ár annyi, mint a bérbevevőnél.)

    Kérdés

    1. 1. Az A/a-b) esetek közül melyik a helyes eljárás, mely összhangban van a számviteli törvény előírásaival is.
    2. 2. A B) esetnek összhangban kell-e lennie a természetben kivitt bérleti díj elszámolással figyelemmel a számviteli törvény előírásaira.
    3. 3. A könyvvizsgálói jelentés kiadásakor korlátozó záradékot kell-e kiadni, vagy csak a vezetői levélben kell rögzíteni az esetet, ha a társaság a helytelen gyakorlatát nem helyesbíti a számvitelében, arra a megoldásra, mely összhangban van a számviteli és adó illetve egyéb törvényi előírásokkal.

    Az egész probléma okát abban látom, hogy nem egyértelmű az, hogy a bérleti díj költségkénti elszámolását, milyen értéken kell a társaságoknak számvitelükben rögzíteni.

    A természetben történő bérleti díj kiadás esetén helyes a társaságok gyakorlata abban, hogy a gazdasági esemény két jogügyletet takar (ÁFA tv. 66. §)

    Az egyik jogügylet, mikor a bérleti díj költségként és kötelezettségként kerül elszámolásra. A másik jogügylet, amikor a bérleti díj  fejében oda adott búzát el kell számolni értékesítésként (Számviteli törvény 72. § (4) bek. a) pontja), melyre az ÁFÁ-t fel kell számolni és előírni befizetési kötelezettségként. Ebben az esetben egy adóköteles és egy adómentes ügylet áll egymással szemben, melynek következtében a termékértékesítés bruttó értékének meg kell egyeznie az adómentes haszonbérleti ügylet ellenértékével.

    Ez alapján álláspontom, hogy a társaságok számvitelében a bérleti díj költségként elszámolt értéke megegyezik az értékesítés bruttó értékével (ÁFÁ-val növelt ár = piaci ár). Ez az A/b) esetben rögzítettekkel azonos, s ez által az ÁFA áthárítás is elmarad a bérbeadó felé.

    A pénzben történő kiegyenlítésnek két módja lehetséges.

    Egyik, mikor a szerződésben is Ft érték van meghatározva aranykoronánként a bérleti díj. Esetünkben nem ez van, mert itt a súlyban meghatározott mérték kerül átszámításra Ft-ra, illetve költségkénti elszámolásra. Ez utóbbi esetben, tehát elmarad az értékesítésre történő elszámolás, s ezzel az ÁFA felszámítás sem történik meg (megjegyzés: elméletileg lehetne itt is értékesítés is, ha úgy dokumentálják le az ügyletet, hogy a kiadásra kerülő búza mennyiséget értékesíti, majd visszavásárolja a társaság, s ezután kerül sor a pénzösszeg kifizetésére.) A költségként és kötelezettségként előírt bérleti díj ez esetben lehet nettó ár, de lehet bruttó ár is, mert valójában ez a piaci ár. Logikailag ez utóbbi lenne véleményem szerint szinkronban számvitelileg a természetben elszámolt ügylettel."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Kérdéseim a fióktelep illetve a fióktelepet létrehozó (továbbiakban anyavállalat) könyvelésére vonatkoznak. Természetesen csak a magyar vonatkozás érdekel, tehát az az eset, amikor a fióktelep VAGY az anyavállalat a magyar. A kérdésekben illetve a válaszokban felmerülő "anyavállalat elszámolási számla" AESZLA alapvetően kötelezettség jellegű.
    Kérdés
    1. Anyavállalat terméket hoz Magyarországra a fióktelepére, ezen a fióktelep munkát végez, majd 1.a) visszaviszik a terméket az anyához 1.b) másik tagállamban értékesítik a készterméket, közvetlenül a fiókteleptől szállítják a vevőhöz 1.c) Magyarországon értékesítik a készterméket 2. Anyavállalat gépet hoz be a fióktelepnek 2.a) jegyzett tőke javára 2.b) más módon, mintha szállító lenne 3. Fióktelep év végi mérleg szerinti eredményét (MSZE) hogyan kell könyvelni?

    Véleményem szerint:
    1.a) Termékmozgatás címén nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, ezért ezt nem kell számláznia az anyának. A fióknak kell számláznia az anyavállalt felé áfa mentesen bérmunkát. Anyavállalat nem könyvel semmit sem, se a termékmozgatást, se a bérmunkát. Fióktelep csak azért könyvel bevételt a bérmunka számlája alapján, hogy meg tudja mutatni a magyar tevékenység eredményét, ami a TAO alapja lesz. Könyvelés a fióknál: T 4 AESZLA - K 9 árbevétel 1.b) Fióktelep ugyanúgy számláz és könyvel, mint 1.a)-nál, csak a bérmunkát. Anyavállalat adómentes közösségen belüli értékesítést számláz a másik tagállamú vevőre. 1.c) Legjobb lenne, ha a terméket leszámlázná anya a fióktelepnek (közösségen belüli értékesítés), aki a megmunkálás után belföldi értékesítésként számlázná a vevőnek. Elképzelhető más megoldás is, pl. ha az anya számláz a magyar vevőre termékértékesítést? Könyvelés fióknál: T 5 anyag - K 4 AESZLA a termék beszállítást T 3 vevő/pénz - K 9 árbevétel a termék eladás Könyvelés anyánál: T 3 vevő/pénz - 9 árbevétel a termék eladás A termék beszállítást könyvelni nem kell, csak az áfa bevallásban kell rendezni (közösségen belüli értékesítés)

    2.a) alapító okiratban vagy annak módosításában kell rendelkezni róla. Termékmozgatás címén keletkezik áfa fizetés, ezért célszerű számlázni is. Könyvelés fióktelepnél: T 1 eszköz - K 4 JT (áfa fizet, levon) Könyvelés anyánál: nem könyvel semmit, áfát vallja termékmozgatásként. Analitikában elkülöníti az eszközt mint fióktelepnek átadott eszköz.
    3. Alapesetben az anyavállalat minden eredményt elvisz a fiókteleptől, tehát nem lesz MSZE a fióknál, az adózott eredményt át kell könyvelni az AESZLA-ra. Ha "keletkezik" valamilyen irat arról, hogy az anya nem kívánja elvinni az "osztalékot", akkor a fióknál is lehet MSZE ami átkerül az ET-ba. Egyébként az anya bármikor kiviheti az eredményt, tehát akár év közben is elképzelhető, hogy a fióknál lesz: T 4.ET - K 3.bank, vagy T 4.ET - K 4.AESZLA, és utaláskor T 4.AESZLA - K 3.bank. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy felnőttoktatással foglalkozó vállalkozás elnyert egy pályázatot a TÁMOP keretein belül aranykalászos-gazda képzésre 2009. évben. A képző cég tehát egyfelől együttműködési megállapodást kötött a Foglalkoztatási- és Szociális Hivatallal, másfelől minden egyes későbbiekben oktatott diákkal szerződést. A képzés keretein belül több programmodullal is meg kellett ismerkedni a hallgatóknak, melyek oktatásához a vállalkozás nem alkalmazott megfelelő végzettséggel rendelkező szakembereket, ezért vállalkozói szerződést kötött több más vállalkozóval. Az így létrejövő vállalkozói díjakat később a vállalkozás közvetített szolgáltatásnak minősítette, amellyel így csökkentette iparűzési-adóalapját. Fontos kihangsúlyoznom, hogy nem az egész képzés oktatására bízott meg egy vállalkozót a felnőttképző cég, hanem programmodulonként egyet-egyet. Tárgyévben a felnőttképző vállalkozást a helyi Polgármesteri Hivatal adóosztálya ellenőrizte, melynek keretein belül az alábbi megállapítást hozta: „A Htv. 52. § 40. pontja alapján a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlában a közvetítés ténye, vagyi az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.” … Mindezek után a határozat részletesen ismerteti a közvetített szolgáltatás követelményeit, melynek a főbb elemei: - „A szolgáltató tehát az adóalanynak, mint a szolgáltatás megrendelőjének számláz, mivel jogi értelemben vele áll kapcsolatban, az adóalany pedig ezen teljesítményt továbbszámlázza megrendelőjének, a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő félnek.” (Tehát esetünkben a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak nyújt be számlát a képző cég és számlázza tovább a képzésben résztvevőknek). - „A közvetített szolgáltatások elszámolhatóságának konjuktív feltételei a következők: a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége kitűnjön, a kiállított számlából megállapítható legyen a közvetítés ténye, a szolgáltatás közvetítése változatlan formában történjen.” (Esetünkben minden egyes kiállított számlán szerepel a programmodul egyedi ID-száma, a vállalkozói szerződésekben pedig egyértelműen szerepel, hogy melyik tantárgyat oktatja le a vállalkozó). A Polgármesteri Hivatal Adóosztálya véleménye szerint: „A viszonyrendszert, a szerződéseket, számlákat és nyilvántartásokat megvizsgálva az ellenőrzés megállapította, hogy adózó esetében a fenti követelmények nem teljesülnek: - Adózó és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között létrejött együttműködési megállapodás kizárja a tevékenység közvetíthetőségének lehetőségét. - A vállalkozókkal és Vállalkozásokkal kötött szerződés nem tartalmazza a Htv. Serinti közvetített szolgáltatások elszámolásához szükséges feltételeket. - A megrendelt szolgáltatás változatlan formában történő továbbadása, továbbszámlázása nem valósult meg. - Adózó által igénybe vett szoláltatás nem változatlan formában történik. - A bejövő és kimenő számlák egymáshoz rendelése sem volt biztosított. Véleményem szerint a felnőttképző intézet minden törvényi kötelezettségnek eleget tett, így a Polgármesteri Hivatal határozatával nem értek egyet.

    Kérdésem az lenne, hogy Ön szerint ez a gyakorlat, miszerint az elnyert pályázat keretein belül vállalkozói szerződés keretében biztosított oktatás közvetített szolgáltatásnak minősítette a vállalkozás, helytálló-e?

    Véleményem szerint, mivel a közvetített szolgáltatás fogalma szerint annak továbbértékesítése részben vagy egészben is történhet, így ez esetben az alvállalkozói szerződéssel kötött oktatók költsége közvetített szolgáltatásnak minősül."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Két magyar Társaság egymással bizományosi szerződést kötött, miszerint a Megbízó megbízta a Bizományost, hogy saját nevében, de a Megbízó javára és kockázatára engedményezési szerződést kössön követelés megszerzés és annak érvényesítési lehetősége tárgyában. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Bizományos által a követelés jogosultjával megkötendő engedményezési szerződés szerint az engedményest terhelő kötelezettségeket a Bizományos saját nevében köteles teljesíteni.

    A Megbízó limitárat adott meg és a követelés teljes ellenértékét az engedményezési szerződés megkötése után átutalta a Bizományosnak, aki ezt továbbította is a követelés jogosultjának. A bizományosi szerződés szerint a megbízás teljesítését követően a Bizományos a Megbízó eziránti felhívása alapján, a Megbízó által meghatározott időpontban vállalja, hogy a Követelést a Megbízó részére külön engedményezési szerződéssel, a korábbi engedményezési szerződésben kikötött ellenértékkel egyező áron átruházza – amely engedményezést követően válik a Megbízó a Követelés jogosultjává.

    A Felek rögzítik, hogy Bizományosnak az átruházott Követelésre vonatkozóan nem áll fenn kezesi felelőssége, Bizományos az Adós teljesítéséért a felelősségét kizárja. Megbízó a követelés behajtását saját kockázatára végzi (azaz a követelés a behajthatóság szempontjából bizonytalan követelés).

    A Bizományos vállalja, hogy az engedményezéssel egyidejűleg külön íven szövegezett Követelés átruházó nyilatkozatot ad át a Megbízónak, aki a jogátruházó nyilatkozat átvételével szerzi meg a Követelést.

    A közöttük létrejövő engedményezési szerződés megkötéséig a Bizományos a Követelés jogosultjaként a saját nevében jogosult és köteles a követeléssel kapcsolatos jogokat gyakorolni, a Követelés érvényesítése iránt szükséges valamennyi intézkedést megtenni. Ennek során a Bizományos jogosult a Megbízó szerződésben adott megbízása alapján a Követelés kezelése, érvényesítése tekintetében a szükséges nyilatkozatokat saját nevében megtenni.

    Ebben az esetben, amikor a Megbízó kizárólag azért köt bizományosi szerződést követelés megvásárlására, hogy személye ne derüljön ki azon cég számára, aki eredetileg - az ominózus követelés kötelezettje, - de minden jogosultságot megszerez arra, hogy bármikor egyoldalú felhívás alapján ezt a követelést megszerezze, (sőt, ezt már pénzügyileg is teljesítette,)
    1, az Engedményes tartja nyilván a követelést és a Megbízó felé a kötelezettséget mindaddig, amíg közöttük az engedményezés ténylegesen meg nem történik
    2, az Engedményes a „0”-ás számlaosztályban tartja nyílván a követelést,mert e fölött a követelés fölött nincs rendelkezési joga, hiszen a Megbízó utasítására annak pénzén szerezte meg, és felhívásra köteles átadni.

    Véleményem szerint mindaddig, amíg a Megbízó és a Bizományos között nem jön létre az engedményezési szerződés, addig a Bizományos tartja nyílván könyveiben a követelést.

    Ugyanakkor ez a követelés „pántlikázott”, egy esetleges felszámolás esetén bármilyen kötelezettség nem teljesíthető belőle. (Megbízó oldaláról viszont van egy pénzügyileg teljesített követelés, amely részéről bármikor „aktiválható”, érvényesíthető.)"

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Magyar vállalkozás (kft.) külföldi (román) fióktelepet működtet, ami a vállalkozás telephelyének minősül. A Tao-tv. 28. §-a, illetve a magyar-román kettős egyezmény előírása szerint a külföldön adóztatható jövedelmet - a telephelynek betudható jövedelem alapján (amelyet a román szabályok szerint, az ottani könyvelés alapján kell meghatározni) – Romániában kell fizetnie a vállalkozásnak. Ezt az adót az Szt. előírása szerint [81. § (2) bekezdésének f) pontja] egyéb ráfordításként kell elszámolni. Minden más költséget (anyagot, igénybe vett szolgáltatást, bért, más adókat) úgy kell szerepeltetnie a vállalkozásnak Magyarországon, a magyar Szt. előírása szerint vezetett nyilvántartásában, mintha nem fióktelepen végezné a tevékenységet. A román adószámmal rendelkező fióktelep a Romániában végzett teljesítésekről áfás számlát bocsát ki. Ebből a bevételből a fióktelep fizeti többek között a fióktelep működési költségeit, a román adóhatóság felé az áfát és nyereségadót.
    Kérdés:
    1.) A román fióktelep által kibocsátott áfás számla összegéből a magyarországi könyvelésben kizárólag a nettó árbevételt képező áfa-nélküli érték kerül elszámolásra (vagy meg kell jelennie a román fióktelep által kibocsátott számlák áfa-összegének is)?

    2.) A magyarországi könyvelésben meg kell-e jelennie a román fióktelep által Romániában nyitott és ott vezetett bankszámla teljes forgalmának? Amennyiben igen, úgy pl. hogyan értelmezhető a magyar könyvelésben a Romániában fizetett áfa? Mi az ellenoldala a Romániában megfizetett –Magyarországon egyéb ráfordításként elszámolandó- jövedelemadónak, amennyiben a román banki forgalom nem jelenhet meg a magyar könyvelésben?

    3.) A fióktelep árbevételi számlái RON-ban készülnek (de a számlán feltüntetésre kerül annak a Romániában jegyzett EURÓ értéke is). A magyar könyvelésben a magyarországi RON-Ft árfolyam értékét kötelező elszámolni, vagy elfogadható a számlán megjelölt EURÓ-Ft árfolyam alapján számolt érték is?

    4.) Hogyan, milyen formában történhet pl. a Magyarországon felmerült, de kizárólag a Román telephely érdekében elszámolt költségek-ráfordítások bizonylatainak, ezek tartalmának a román könyvelés részére történő átadása (és fordítva), ugyanis az eredeti bizonylatok értelemszerűen a felmerülésük helyén maradnak, elegendő-e a bizonylatokról készülő összesítő pénzügyi kimutatások (táblázatok) székhely-telephely közti átadása?"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "A" Kft "B" "C" és "D" társaságban 100 %-os, "E" társaságban 50 %-os, "F" társaságban 33 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezett, szavazati aránya a befektetésekkel azonos volt. A vállalatcsoport összesített adatai alapján konszolidált beszámoló készítésére volt kötelezett 2008. évben és az előző években. A "C" és "D" társaságban a befektetés minimális msértékű, a társaságok között üzleti kapcsolat nincs, ezért az anyavállalat úgy döntött, hogy 2009.-től mentesíti a két társaságot a bevonás alól. 2009. év közepén a "B" társaságban levő részesedésének 1/3-ad részét értékesítette, a társasági szerződésben úgy döntöttek, hogy a szavazati jogok többségét az úk tulajdonos gyakorolja.

    2009. évre vonatkozóan kell-e konszolidált beszámolót készítenie az anyavállalatnak?

    Véleményem szerint nem kell, mivel anyavállalti minősége csak a két kicsi, jelentéktelen mértékű befektetéssel bíró (együttesen az anyavállalati saját tőkéjének 0,13 %-a) vállalat esetében áll fenn, ahol csak tőkekonszolidációt kellene végeznie.

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    "Számviteli Törvény 145. § (3) szerinti könyvvizsgálatra kaptam megbízást, mely szerint:
    "A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 146-149. § szerint kell forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni."

    A forintról EUR-s könyvelésre áttérő társaság 2009-ben alakult nem volt könyvvizsgálva és nincs is választott könyvvizsgálójuk. Ezért nem tudok könyvvizsgált adatokra támaszkodni.

    Abban kérném a segítségüket, hogy

    (1) kell-e könyvizsgálnom a devizás áttérési mérleg (amit könyvvizsgálni kell) alapjául szolgáló egyszerűsített éves beszámolót és arról is kell-e jelentést kiadni? (nyilvánvalóan ez többlet megbízás lenne a SZT 145-höz képest viszont nem vagyok és nem is leszek választott könyvvizsgálójuk)

    (2) vagy elegendő könyvvizsgálni a devizás áttérési mérleg alapjául szolgáló egyenlegeket és csak arról kell meggyűződni a könyvvizsgálati standardoknak megfelelően, hogy azok hű és valós egyenlegek?

    (3) milyen szövegezésű könyvvizsgálói jelentést kell kiadnom a (2) esetben, ha ott nemcsak arról kell nyilatkozni, hogy az átváltás a SZT. szerint történt meg (mivel az (1) esesetben lenne külön kv. jelentés és az áttérésnél gyakorlatilag csak az átváltásról kellene nyilatkozni ha jól gondolom)

    (4) illetve van-e a Kamarának bármilyen iránymutatása ilyne ügyben?"

    2010. április
     

    Tovább a válaszhoz


    "Az általam könyvvizsgált cég adatai alapján önköltségszámítási szabályzat készítésére lenne kötelezett. Ezt azonban többszöri felvetésem ellenére nem készítették el. Ebben az üzleti évben az eddigiektől eltérően raktárra termelés is történt, így félkész termékek és késztermékek is szerepelnek a leltárban. Értékelésük nem a számviteli törvény az 51. § szerinti közvetlen önköltség. A leletár értékelésénél a közvetlen önköltséget nem utókalkulációval határozták meg, norma szerinti közvetlen önköltséget alkalmaztak. Hivatkoztak a számviteli törvény 51§ (2) pontjára miszerint a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.
    Amennyiben a leltározás szabályosan történt és azon részt vettem, adható-e a helytelen értékelés ellenére hitelesítő záradék."

    2008. október

    Tovább a válaszhoz


    "Kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál hova számoljuk el a széndioxid kvóta értékesítéséből befolyt bevételt? - Árbevétel, egyéb bevétel, vagy rendkívüli bevétel? - Függ-e bevétel elszámolás attól, hogy a kapott kvóta eszközként milyen állományban tartották nyilván?"
    2008. június
    Tovább a válaszhoz


    "Sérti-e a könyvvizsgálói függetlenséget, ha a könyvvizsgált társaság egyéni vállalkozó könyvvizsgálója az ügyfél könyvelését végző társaságnál ügyvezetői feladatokat lát el?"
    Tovább a válaszhoz