Főoldal

Keresés

Találatok száma: 41

    "Egy pénzügyi Zrt. tőkeleszállításáról kíván dönteni. A tőkeleszállítás célja tőkekivonás.

    Kérdés
    A tőkekivonásról szóló döntés közgyűlési határozatához szükséges-e Sztv. szerinti közbenső auditált mérleget készíteni, és ha igen, milyen dátumra. Amennyiben ez a közgyűlési döntés június 30-ig megszületik, felhasználható-e ehhez a döntéshozatalhoz az év végi auditált beszámoló? A tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzését követően kerül sor - törvényi előírásoknak megfelelően - a tagok részére történő kifizetésre. Kérdés, hogy a kifizetéskor szükséges-e újabb (auditált?) mérleg készítése, vagy a döntéshozatalkor felhasznált mérleg (az abban lévő JT, ET, TT) szolgál alapul a kifizetés összegének kiszámításához. Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Mely adatok alapján kell megállapítani a kifizetés összegét? Szükség van-e ehhez újabb könyvvizsgálat mérlegre? Hogy kell figyelembe venni a bejegyzésig képződött eredményt (akár veszteséget) illetve a döntéshozatalhoz használt mérlegben lévő adózott eredményt?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Közbenső mérleg készítése: A számviteli törvény azt írja, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Úgy gondolom, hogy a tőkekivonásról egy Zrt. esetében auditált közbenső mérleg alapján lehet közgyűlési döntést hozni. A Sztv. 21.§.6. bekezdése alapján véleményem szerint az év végi beszámoló június 30-ig erre a célra felhasználható. A Ptk erre vonatkozó részében 3:309-317. pontokban nem találtam külön előírást arra, hogy közbenső mérleg készítése lenne szükséges a döntéshozatalhoz. Kifizetés: erre vonatkozóan csak annyi előírást találtam, hogy a részvényesnek az alaptőke-leszállítás nyilvántartásba történő bejegyzése után szabad kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni. "

    2018. november

    Tovább a válaszhoz


    "A Szakmában megjelent cikk szerint az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett. A Kamarai állásfoglalás szerint viszont az anyavállalati státusz önmagában nem jelent automatikusan könyvvizsgálati kötelezettséget.

    Kérdés
    Az anyavállalatnál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat? Melyik megoldás a helyes?"

    2018. november

    Tovább a válaszhoz


    "Eddig úgy tudtam, hogy könyvvizsgáló cég csak éves beszámolót készíthet. Más kollégák is ezt mondták, de igazából nem tudták megmondani, mi alapján

    Kérdés
    Szeretném megtudni, hogy könyvvizsgáló cég saját magának készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, ha a követelményeknek megfelel.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint igen, mivel az éves beszámolóra való hivatkozás a régi kamarai szabályozásban volt benne, és a mostaniban erre utaló részt nem találtam"

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "IFRS alkalmazó Kft 2018. január 10-én Zrt.-vé alakult, a bejegyzés megtörtént. A Kft.-t ezen a napon átalakulás miatt a cégbíróság törölte. A Zrt. az adószámát 2017. december 27-én kapta meg. Én az átalakuláshoz kapcsolódóan a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket, valamint a végleges vagyonmérleget, vagyonleltárt könyvvizsgálom.

    Kérdés
    A Kft.-nek az átalakulás napjára alkalmaznia kell-e a Számviteli törvény 141. § (3) bekezdést, és az állandó könyvvizsgáló által auditált megszűnő beszámolót közzé kell-e tennie? A Zrt.-nek az adószám dátumához tartozik-e valamilyen bevallási, közzétételi kötelezettsége?
    Ha a Kft. a megszűnő beszámolót nem auditáltatja és nem teszi közzé, annak az én vagyonmérlegre, vagyonleltárra vonatkozó jelentésemre van-e valamilyen hatása? A Kft. állandó könyvvizsgálója és jogászai azon az állásponton vannak, hogy nem kell nekik közzétenni beszámolót az átalakulás, mint megszűnés napjára.

     

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a Kft.-nek közzé kellene tennie a megszűnés miatt az átalakulás napjára az auditált beszámolóját, és zárnia kell az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait. A Zrt. pedig ugyanezen napon a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár adataival nyitja meg a könyvelését. A Zrt.-nek adószám dátumára szerintem csak az ügyvezetőt kell bejelenteni és a 08-as bevallást benyújtani."

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy gazdasági társaság (Társaság) 2017. november 30. fordulónappal kér évközi teljes könyvvizsgálatot, ( bár a megrendelőben közbenső mérleg, közbenső eredmény kimutatás és közbenső kiegészítő melléklet szerepel ) mert eladja a cégét november 30-i állapottal, a decemberi forgalom már az új tulajdonosnál bonyolódik.

    Milyen könyvvizsgálói standardet kell figyelembe venni és milyen jelentés típust kell alkalmazni a 2017. november 30-i fordulónappal készült, de társasági adót nem tartalmazó, beszámolóra, ha ellenvéleményt kell adnom. (Jogerős bírósági határozatra nem képzett céltartalékot a Társaság.)

    A Kúria írásban nem adta ki a határozatot, de szóban elhangzott a tárgyaláson, helybenhagyta az első fokú határozatot. A fizetendő kötelezettség igen jelentős és teljes vagyonvesztéssel jár, a vállalkozás folytatása lehetetlenné válik, de van egy lehetősége a Társaságnak egy másik cég perlésére, ezért tudják a tulajdonosok eladni a Társaságot.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Megítélésem szerint minősített jelentést kell adnom ellenvélemény miatt és az éves beszámolóval azonos standard szerint kell vizsgálnom."

    2018. január

    Tovább a válaszhoz


    Ügyfelünk egy projekt társaság, az általa megvásárolt telkeken irodaházakat épít eladási céllal. A Társaságnak munkavállalói nincsenek, a tervezés, a generál kivitelezés, a kivitelezést végző vállalkozás irányítása, ellenőrzése vállalkozói szerződést keretében valósul meg. A finanszírozás anyavállalati kölcsönből történik. Több szituáció fordulhat elő az építés során, illetve az épület használatbavételi engedélyének megszerzése időpontjában.

    1. Az irodaházra már van vevő, így a Társaság már rendelkezik adásvételi szerződéssel, amely akkor teljesül (a kockázat átszállásának, a teljesítésnek az időpontja), amikor az irodaház elkészül,
    2. A használatbavétel időpontjában a Társaság szerződéssel ugyan még nem rendelkezik, de folyamatos tárgyalásokat folytat a potenciális vevőkkel, esetleg már van indikatív ajánlata is, tehát inkább valószínű, hogy létrejön az adás-vétel, mint nem,
    3. A használatba vétel időpontjában a társaság nem rendelkezik szerződéssel, nincs potenciális vevő, ezért az irodaház hasznosítására, üzemeltetésére saját nevében megbízást ad külső vállalkozónak.

    A Társaság könyvvizsgálatát korábban nem mi végeztük, az alábbiakban részletezett számviteli kezelést a korábbi könyvvizsgáló elfogadta.

    Számviteli kezelés:
    A Társaság számviteli politikája az alábbiakat részletezi:
    „A Társaság

    • a tulajdonában lévő építési telkek bekerülési értékét,
    • a telken lévő korábbi épület bontási költségét és
    • az új épületek építési költségét
    • a fenti beszerzésekhez, munkálatokhoz szükséges forrás (anyavállalati hitel) kamatát és realizált és nem realizált árfolyamkülönbözetét a készlet (áru) bekerülési értékének részeként kezeli. A Társaság üzlet politikájának megfelelően az ingatlanok értékesítési célból épülnek, az építkezés befejeztével illetve azt megelőzően az értékesítésük megkezdődik.

    Amennyiben az épületek értékesítése egy éven belül reális, és erre irányulóan folyamatos tárgyalások folynak, vételi ajánlatok érkeznek, a számviteli politikában rögzített módon, áruként kell kezelni őket.

    Az épület értékét át kell minősíteni tárgyi eszközzé, és a számviteli politikában rögzített módon értékcsökkenteni kell a használatba vételi engedély napjával, amennyiben:

    • a kész, használatba vételi engedéllyel rendelkező épület üzembehelyezése megtörténik,
    • megkezdődik a beruházás megtérülése azáltal, hogy az épületbe bérlők költöznek, és ebből a Társaság rendszeres bérleti díj bevételt szerez,
    • nincs előrehaladott tárgyalás egy potenciális befektetővel

    Továbbra is tárgyi eszközként kell kezelni az épületet abban az esetben is, ha időközben a bérbe adott épület eladására ismételten lehetőség nyílik. „

    Összegezve: A Társaság tehát valamennyi vállalkozási szerződést alvállalkozói teljesítményként értékel, ezért a számlákat, ide értve az árfolyam különbözeteket, hitelkamatokat az áru bekerülési értékeként kezeli és költségszámlák használata nélkül közvetlenül a 2-es számlaosztályba könyveli, mint ÁRU. Az épület (irodaház) értékesítésekor pedig a 2-es számlaosztályban gyűjtött összeget az eladott áruk beszerzési értékével szemben vezeti ki, csökkentve ezzel az iparűzési adó alapját.

    Kérdés:
    Helyes-e az eladásra szánt irodaház fent leírt módon történt történő számviteli kezelése?
    Igaz, lakások vonatkozásában, de több számviteli levél, Nagy Gábor Beruházás, felújítás, karbantartás számvitele című könyve, illetve a kúria egy 2009-es határozata szerint is, az ingatlantulajdonos által vállalkozási szerződés keretében épített, és eladásra szánt lakásokat saját termelésű készletként kell kezelni, valamennyi beszerzést igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni az 5-ös számlaosztályban, és legkésőbb a fordulónapon a költségek összegét a saját termelésű készletek közé az állományváltozási számlával szemben kell készletre venni.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli törvény 3.§ (4). bekezdésének 1, (7). bekezdésének 1. pontja valamint a 28. § (2), alapján valóban nem megfelelő a vállalkozók által számlázott tételeknek az áruként való kezelése azonban nem valósul meg a törvény 76. § (2) bekezdése alapján saját teljesítmény létrehozása sem. Értelmezésünk szerint - a fentieken túl - a törvény 3. § (7). bekezdésének 7. pontja alapján a létesítmény építését elsődlegesen beruházásként sem lehet kezelni.
    A fenti jogszabályi helyek alapján a vállalkozó bevonásával megvalósított irodaház építését – kizárásos alapon – saját termelésű készletként kell kezelni, a vállalkozási szerződéseket pedig, mivel azok nem merítik ki a közvetített szolgáltatások fogalmát, az igénybevett szolgáltatások közé kell könyvelni. Véleményünk szerint a használatbavétel időpontjáig felmerült realizált és nem realizált árfolyamkülönbözeteket, valamint a kölcsön kamatát a készlet bekerülési értékében kell figyelembe venni.
    A kezdeti besorolást követően, az az elv, amely megfogalmazásra került a számviteli politikában a készletek tárgyi eszközzé történő átminősítésének szabályozására, véleményünk szerint megfelel a törvény 25.§ (5) bekezdésében foglaltaknak, mivel az ingatlan értékesítési célja nem valósult meg, ezért a használat körülményében változás áll be, amennyiben azt a Társaságnak kell üzemeltetnie, bérlőkkel „feltöltenie”.

    2018. január

    Tovább a válaszhoz


    "A vállalkozás uszodai és élményfürdő szolgáltatást nyújt. Városi sportrendezvény alkalmával a résztvevők (magánszemélyek) egy részének ingyenes szolgáltatást nyújt a fürdő. A teljesítés érdekében felmerülő költségek egyértelműen nem állapíthatók meg.

    Kérdés
    A megjelölt ingyenesen nyújtott szolgáltatás számviteli elszámolása és elbírálása az egyes adónemekben.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint az Áfa törvény 14.§ (2) szerint ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtás szerinti áfa kötelezettség érvényesül. Az áfa alapját az egyébként fizetendő jegyek értéke alapján rögzíteném. Az áfát is magában foglaló névérték alapján számolnám az egyes meghatározott juttatás szerinti adóvonzatot (szja és eho).
    A könyvekben a fizetendő áfát az egyéb ráfordítások között (T 86 - K 467), a fizetendő szja-t és eho-t a személyi jellegű kifizetésekkel (T 55 - K 46) szemben rögzíteném."

    2017. szeptember



    Tovább a válaszhoz


    "Devizás beszámoló készítéséhez szeretnék segítséget kérni . Nem találtam ezzel kapcsolatban a kamara honlapján írásos anyagot. Ha esetleg mégis van, akkor elfogadom, ha azt küldi el részemre.
    2016. 01. 21-én bejegyzett a cégbíróság egy kft-t 3 MFt-os törzstőkével. A tulajdonosok olaszok. A tevékenység export, import lesz, tulajdonképpen a gazdasági események 90 %-a euróban fog zajlani. A tulajdonosok kérése az volt, hogy devizában legyen a könyvvezetés. Hozzám mint könyvelőhöz január végén jutottak el, amikor kész társasági szerződést kaptam, be is jegyezve a cégbíróságon.
    A társasági szerződésben a jegyzett tőke forintban meghatározott, a befizetés is forintban történt. ( így kaptam “őket”).
    A Számviteli törvény 20 § 4. bekezdése szerint devizában lehet elkészíteni a beszámolót, ha a létesítő okiratban ezt megjelölte.
    A társasági szerződésben forintban meghatározott a jegyzett tőke, és semmi nem utal a devizás beszámoló készítésére.
    Az én véleményem az, hogy 2016-ban forintban lehetséges elkészíteni a beszámolót, majd legkésőbb 2016. végén módosítani kell a társasági szerződést amiben rögzítik a jegyzett tőke összegét devizában, és a beszámoló devizában való elkészítésének tényét is.
    A Számviteli Politikát is ennek megfelelően kell majd módosítani 2016. év végén. Ezekkel a feltételekkel 2017-ben már lehetséges devizában készíteni a beszámolót.
    Kérdésem: jól gondolom-e ?
    Az MNB árfolyamot már most bejelentettük. A beszámoló devizában történő elkészítését nem kell bejelenteni máshová. ( alkalmazni fogjuk az ÁFA tv. szerinti 80-81 § szerinti árfolyamot ) A bevallás pedig 2016-ban 1629-es lesz 2017-ben pedig 1729EUD lesz.
    A jogszabály minden esetben áttérést említ , ennek ellenére nem találtam sem tételes megfogalmazást, sem tiltást arra, hogy alakuló cég már induláskor választhatja a devizában való beszámoló készítését ( a felsorolt feltételekkel) .
    Kérdés: választhatja-e induló cég a devizában történő beszámoló készítését?"

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli törvény 2016-tól alkalmazandó változásai következtében az osztalék előírásának időszaka és emiatt véleményem szerint a könyvelési tételei is megváltoznak. A vállalkozók a számviteli politika és számlarend módosításával nem várhatnak 2017-ig, így a kérdés már most aktuális.

    A szakértő véleménye szerint mi lenne a helyes könyvelési tétele az osztalék előírásának 2016 után? Célszerű-e egy külön elszámolási számlát alkalmazni, esetleg az eddigi 493. Adózott eredmény elszámolási számlát használni, vagy magán a 41x. Adózott eredmény, esetleg a 413. Eredménytartalék főkönyvi számlán kell elszámolni az osztalék előírását? A nyitást követően az adózott eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba. Ezt követően számoljuk el az osztalékot, vagy ezen lépést megelőzően? Például a tulajdonosi döntés alapján 2017-ben az alábbi tételeket kellene könyvelni: 2016. évi adózott eredmény: 1.000.000 Ft a) eset: eredménytartalékot is bevonunk 1., eredménytartalék bevonása osztalékfizetésre 500.000 Ft 2., fizetendő osztalék 1.500.000 Ft (ET-ba átvezetendő összeg 0 Ft) b) eset: eredménytartalékot nem vonunk be és nem fizetjük ki a teljes adózott eredményt osztalékként 1., fizetendő osztalék 500.000 Ft 2., ET-ba átvezetendő összeg 500.000 Ft

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Mivel a 493. Adózott eredmény elszámolási számlát a tárgyév zárásakor nullára futtatjuk, én nem ezt a számlát alkalmaznám a 2017-ben előírandó, 2016 utáni osztalék elszámolására. Az adózott eredmény tőkeszámlára a 418. főkönyvi számot alkalmaznám. Az alábbi tételeket számolnám el a következő sorrendben: a) eset: 1., ET bevonása osztalékfizetésre T 413. ET - K 494. Osztalékfiz. elsz.szla 500.000,- 2., Adózott eredmény felhasználása osztalékra T 418. AE - K 494. Osztf.elsz.sz. 1.000.000,- 3., fizetendő osztalék előírása T 494. Oszt.elsz.szla - K 47. Rövid lej.köt. 1.500.000,- b) eset: 1., fizetendő osztalék előírása T 418. Adózott eredmény - K 47. Röv.lej.köt. 500.000,- 2., fel nem használt eredmény átvezetése eredménytartalékba T 418. AE - K 413. ET 500.000,- "

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    "Az "A" egyszemélyes kft. 2016.01.01-i fordulónappal beolvad "B" egyszemélyes kft-be. Mindkét kft. tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. "A" beolvadó kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, a "B" beolvasztó kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft. A kedvezményes átalakulásnál, beolvadásnál mi a helyes teendő:
    a) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje a beolvasztó "B" kft. eredménytartalékába kerül.
    b) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje jegyzett tőke emeléssel a beolvasztó "B" kft. jegyzett tőkéjét emeli.
    c) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje a pénzeszközzel szemben az "A" Kft tulajdonosa részére kifizetésre kerül.

    Van esetleg más megoldás is?

    A kérdező mindhárom választ helyesnek tartja."

    2016. január

    Tovább a válaszhoz