Főoldal

Keresés

Találatok száma: 5

    "Az alapító okiratban foglaltak alapján az egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban látja el feladatait.

    1. Az egyszemélyes kft. a munkaviszonyban álló tagjának nyújthat-e adómentesen lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatást?
    2. Ha az első kérdésre a válasz igen, akkor a munkavállaló tagnál érvényesíthető-e a teljes vételár vagy a teljes építési költség 30 százaléka, legfeljebb 5 millió forint összegben, ha a lakásban házastársával költözik és a tulajdonjog bejegyzésére 50-50 százalékban kerül sor.

    Szerintem nyújthat, mert ha munkaviszonyban áll, akkor munkáltatója is van. Ez akkor is fennáll, ha a munkáltatói jogot gyakorló személy megegyezik a munkavállalóval. 2. Teljes összegben érvényesíthető, mert az Szja tv. 1 sz. mellékletének 2.7. pontja a vételárat nevesíti, nem pedig a tulajdoni hányadot. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft. 2009-2011.években az ügyvezető (tag is) részére évenként néhány alkalmommal - rövid visszafizetési határidővel - kölcsönt nyújtott. A nyújtott hitelek viszonylagosan nem jelentős összegűek. Visszafizetésük néhány hónapon belül megtörtént. Mérlegzáráskor e kölcsönök záróértéke 2009.12.31-én: 0, 2010.12.31-én: 0, 2011.12.31-én 900.000 Ft, aminek visszafizetése 2012.01.30-án megtörtént. A Kft. egyszerűsített beszámolót készít, könyvvizsgálatra nem kötelezett. Mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő január 31. A három évre vonatkozó utólagos könyvvizsgálói felülvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló megállapította, hogy a szv.tv. 89.§.4.b.pontjában foglaltaktól eltérően a Kft. az adott évek kiegészítő mellékleteiben a ügyvezető részére nyújtott kölcsönt nem mutatta be (folyósítást és visszafizetést, egyéb feltételeket)

    Mi a teendő a közzétett beszámoló kiegészítő mellékleteivel? Kell-e valamilyen módon a 2009.,2010., és 2011.évek beszámolóinak kiegészítő mellékleteit a tagi kölcsönre vonatkozó adatokkal kiegészíteni? Kell-e ismételt közzététel?

    Véleményem szerint - mivel a kölcsönök visszafizetése - a mérlegkészítésig megtörtént, a Szv.tv-ben előírt információ elhagyása a Kft. pénzügyi helyzetéről alkotott képet jelentősen nem befolyásolhatja, a beszámolókat (benne a kiegészítő mellékletetet ) felhasználókat gazdasági döntésükhöz emiatt kedvezőtlen helyzetbe nem hozhatja. Ezért szerintem új közzététel nem kell, a 2012.évi beszámoló kiegészítő mellékletében kellene bemutatni az ügyvezető részére nyújtott és visszafizetett kölcsönöket, a 2009-2011.évekre kiterjedően is. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Szerződő: munkáltató biztosított: munkavállaló kedvezményezett elérés esetén: munkáltató kedvezményezett elhalálozás esetén: a biztosított férje biztosítási módozat: kockázati Kiegészítő biztosítások: baleseti halál, baleseti rokkantság, műtéti térítés, kórházi napidíj, azonnali szolgáltatás, TB I-II., TB III. A biztosítás tartama: 10 év, mely meghosszabbítható

    Hogyan kell elszámolni az alábbi folyamatos díjas befektetéshez kötött életbiztosítást illetve keletkezeik-e adó-,járulékfizetési kötelezettség a munkáltató vagy a munkavállaló részéről?

    Az Szja tv. I.melléklete szerint a kockázati (halál esetére szóló életbiztosítás díja adómentes. Adómentes biztosítási díjra tekintettel nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Tao tv. 3. melléklete szerint a biztosítási díj a vállalkozás érdekében felmerült költség, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy gazdasági társaságban korábban a saját tőke terhére tőkeemelés történt, a saját tőke a megemelt jegyzett tőke értékét is meghaladja.
    Az üzletrész tulajdonosa beapportálhatja-e ezt az eredeti jegyzési értéken egy másik társaságba."

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "2007 évben a társaság 40 millió osztalékelőleget fizetett 25 % osztalék utáni SZJA levonásával. 2008 áprilisában a taggyűlés elfogadta az éves beszámolót és az osztalékot 40 millió forintban határozta meg.

    A végleges osztalék viszont csak részben adózik 25 %-kal, van 35 %-os része is. Kérdésem, hogy mivel ilyenkor nincs újabb osztalékkifizetés - osztalékelőleg értéke megegyezik a végleges osztalékkal - , nincs kifizetői levonásra lehetőség, az osztalék utáni SZJA különbözetet a magánszemélynek a 66. § (7) b, pontja szerint az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában vallja be, az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe és a különbözetet is csak a 2008. évi adóbevallásának leadási határidejekor kell megfizetnie, tehát 2009. május 20-ig?

    A 0808M bevallásban nem találtam az osztalékelőleg és az osztalék különbözetének elszámolására szolgáló rublikát.

    Kérdésem még, hogy a 14 % ehot is hasonlóan csak a 2008 évi SZJA bevallásában kell rendeznie a magánszemélynek?"

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz