Főoldal

Keresés

Találatok száma: 24

    "A lakossági kéményseprési tevékenység 2016. 06. 01-től ingyenes. Az ezt végző szolgáltató vállalkozások az általuk nyújtott ingyenes szolgáltatás fejében a tervezett munkák ellenértékének megfelelő összegben vissza nem térítendő támogatást kapnak előre utalással a helyi önkormányzaton (Kedvezményezett) keresztül az állami költségvetésből. Az összeggel el kell számolni minden évben az önkormányzaton keresztül az állami költségvetés felé minden év január 31-ig. Szöveges indoklással a sormunka térítésmentes elvégzését igazoló tanúsítványok ellenőrzött és hitelesített összesítőjével az önkormányzat beszámol a támogatási összegnek a támogatói okiratban előírt célnak megfelelő és rendeltetésszerű felhasználásáról. A támogatás felhasználásáról készített elszámolásról szóló belügyminiszteri döntésről írásban értesítik az önkormányzatot. Az elszámolás alapján jogosulatlanul igénybevett támogatásról, támogatásrészről az önkormányzat, mint Kedvezményezett köteles lemondani és azt ügyleti kamattal, illetőleg késedelmi kamattal együtt visszafizetni. Természetesen a visszafizetés ezt megelőzően a vállalkozás részéről az önkormányzat felé történik, majd az tovább utalja a Belügyminisztériumnak. Konkrétan az egyik szolgáltató elkészítette az éves elszámolását, és a 2018. évben megkapott összegből számítása alapján jelentős visszafizetési kötelezettsége származik, mivel a tervezett munkákat nem tudta maradéktalanul elvégezni kapacitás hiány miatt. A 2018. április hónapban kiutalt és 2018. évre egyéb bevételként elszámolt összegből várhatóan 20 millió forint visszafizetése válik indokolttá, ami az éves támogatási bevételének 20 %-át teszi ki.

    Kérdés
    A visszafizetendő támogatási összeg mely időszak ráfordításaként számolandó el? A visszafizetés pénzügyi teljesítése 2019. év első hónapjaiban a mérlegzárást megelőző időszakban történik.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a visszafizetendő összeg a számviteli törvény összemérés elvének követelménye alapján 2018. évi ráfordításként történő elszámolási módot indokol. Így a 2018. évi eredményre gyakorol hatást, és nem rontja a társaság 2019. évi eredményét, hiszen azzal a gazdálkodási időszakkal nem hozható érdemi kapcsolatba."

    2019. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft. a Pénzügyminisztérium GINOP pályázati kiírásában költségfinanszírozó és fejlesztési célú, vissza nem térítendő támogatást nyert meg 2018. év folyamán. 2018. évben előleg jogcímen történt folyósítás a támogatás terhére.

    Kérdés
    A 2000. évi C törvény (Számviteli tv.) 77. § (4) bekezdés b) pontja szerint a "fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét" egyéb bevételkén kell elszámolni. A Számviteli tv. 77. § (3) bekezdés b) pontja) értelmében "a költségek, (ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezetség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét" az egyéb bevételek között kell elszámolni. A Pénzügyminisztérium által 2018. év folyamán megítélt, de 2018. évben csak előlegként folyósított összegeket hogyan kell elszámolni? A Pénzügyminisztérium által megítélt, de még le nem zárult projekthez kapcsolódó támogatásokat hogyan kell elszámolni a fejlesztési célú és a költségfinanszírozó támogatás esetén, a Pénzügyminisztérium jogszabályáltal meghatározott szervezetnek minősül-e?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a kapott előlegeket az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kell kimutatni mindaddig, amíg le nem zárul a projekt. A projekt lezárásával a kapott fejlesztési célú támogatást halasztott bevételként kell elszámolni a kapott előlegek megszüntetésével, majd a támogatási intenzitásnak megfelelő hányadban a támogatott eszközök értékcsökkenésének megfelelő összegben évente a halasztott bevételt fe kell oldani az egyéb bevételekkel szemben (Sztv. 77. § (4) bek. b) és (4a) bek.). A 2018-ban megítélt költségfinanszírozó támogatás teljes összegéből a 2018.12.31-ig az ehhez kapcsolódó költségek támogatási intenzitással arányos részét aktív időbeli elhatárolással egyéb bevételként el kell számolni függetlenül attól, hogy esetleg nem történik meg a mérleg fordulónapjáig az előleggel való elszámolás és a projekt lezárása sem (Sztv. 77. § (3) bek. b) pontja)."

    2019. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy civil szervezet (egyesület) rendszeresen pályázati bevételből valósítja meg programjait. A nyertes pályázat alapján támogatási szerződést kötnek, amelyek finanszírozása vegyes, vagy utólagosan az elszámolás elfogadása után, vagy a szerződés aláírása után történik a támogatási összeg kifizetése. A nyertes pályázat nem működési és nem fejlesztési támogatás, hanem a civil szervezet alapító okirata szerinti program megvalósítását támogatja. Pl: a tudatos vásárlás népszerűsítése, felvilágosító kampány szervezése. A pályázat támogatást ad a program költségeihez, támogatott időszak 2015. 08.01-től 2016. 07.31-ig. Jelen esetben a támogatási szerződést a szervezet aláírta, a szerződés szerinti programot elkezdte, de a támogatási összeg csak a mérleg készítése után folyt be, és a támogatási összeg elszámolási kötelezettsége a program végétől számított 30 nap. A támogatási összeg kiutalásának nem volt feltétele elszámolás, részelszámolás.(pl: támogatott program időtartama 2015.08.01-től 2016.07.31-ig, mérleg készítés 2016.01.31-ig, a támogatási összeg befolyt 2016. június 05-én, az elszámolás határideje 2016.08.31., a támogatási összeg 100 pénz. A elszámolásról nem feltétlenül érkezik értesítés, illetve az is előfordulhat, hogy az elfogadás csak egy év múlva érkezik meg. A szervezet a támogatott programot szerződés szerint elkezdte, kiadásai merültek fel, amelyeket elkülönítetten kezelt és 2015.08.01-től 2015. 12.31-ig ez 80 pénz. A beszámoló elkészítésekor az alábbi időbeli elhatárolást alkalmazták, az Szt.32.§. (1) bek-re hivatkozva: "Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.......valamint az olyan járó árbevételt, kamat és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el." T 39.. Aktív időbeli elhatárolás K. 9.... Pályázati bevételek (egyéb bevétel) 80 pénz. Ezt az eljárást a számviteli politikában rögzítették, előzőleg a szervezetnél könyvvizsgálat nem volt. Az elhatárolás alátámasztása: az aláírt támogatási szerződés, a szerződés szerinti kiadások kigyűjtése volt, azaz a ténylegesen felmerült kiadásokra járó bevétel elhatárolása történt meg. Azaz a szerződés alapján a szervezetnek "járó bevétele" keletkezik, mivel a teljes támogatási összeg kiutalása nem elszámolás elfogadásához kötött, mert az még a program megvalósítása közben, de a mérlegkészítés után érkezik meg. A társaság értelmezése szerint az egyéb bevételek között ki lehet mutatni a fenti aktív időbeli elhatárolással a mérlegkészítésig be nem folyt támogatási összegrészt. Másik vélemény szerint: Megkerestem a számviteli törvény támogatásokra vonatkozó részét ( 77.§ 2/d és utolsó bek. és 3/m), tehát : 77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi műveletek bevételeinek. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: ... d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, ..amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént. (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: m) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét E szerint a felmerült kiadásokat kellett volna elhatárolni úgy, hogy: T. 39.... K 59..... 80 pénz. És majd a teljes pályázati összeg beérkezésekor lehet az elhatárolást feloldani.

    Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a fenti eljárások közül: - melyik a helyes és az elfogadható vagy mindkét eljárás helyes, és ebben az esetben a számviteli politikában leírt eljárást célszerű alkalmazni. A kollégákkal és könyvelő ismerősökkel való konzultálás azt mutatja, hogy a gyakorlatban mindkét megoldást alkalmazzák és a könyvvizsgálói vélemény is megoszlik. Továbbképzések alkalmával is feltettem ezt a kérdést, de egyértelmű választ nem kaptam.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

    A véleményem az, hogy a jelenlegi számviteli tv.-i megfogalmazás szerint csak akkor lehet a járó bevételt elhatárolni, ha az a mérlegkészítésig befolyt vagy az elszámolás megtörtént. A költségek elhatárolását végképp nem találom életszerűnek, hiszen azok az adott időszakban felmerültek a bérköltségek és járulékai az adott időszakban bevallásra kerültek. Ugyanakkor az életben nagyon gyakori a fenti leírt eset és azt gondolom, hogy az összemérés és valódiság számviteli alapelveknek érvényesülni kell akkor is, ha a megkapott támogatás pénzügyi rendezése a mérlegkészítésig nem folyik be vagy az elszámolás nem történik meg. A valóságban a pályázat tényleges elszámolása után 1-2%-nál nagyobb eltérés az elfogadott és tényleges kiadások között nincs és a kiutalt pályázati összeg 98-99%-ban véglegesítésre kerül. A két alapelv érvényesülése akkor teljesül, ha a a járó bevételt elhatárolom azaz a felmerült költségekhez rendelem. A fenti törvényi hivatkozásban szerepel " Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik." Kérem szíves segítségüket ebben, hogy milyen külön jogszabály rendelkezhet erről, mert Én még ilyennel nem találkoztam, valamilyen speciális egyedi támogatás esetén létezik külön jogszabály? Mégegyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy nem fejlesztési célú és nem működési költségre kapott támogatásról van szó."

    2017. február

    Tovább a válaszhoz


    "Agráripari vállalkozás egységes területalapú támogatásáról 2015. évre 2015. november 25. napján érkezett egy végzés ( melyben az MVH 4,6 MFt kifizetését rendelte el ELŐLEGként). Az előleg kiutalása 2015. november 30. napján megtörtént. 2016. január 25. napi keltezéssel érkezett az MVH-tól egy újabb végzés ELSŐ RÉSZLET kifizetéséről, amely a 2015. évi egységes területalapú támogatás első részletfizetéseként 7,2 MFt-ot állapított meg. Az újabb végzésben megállapított első részlet összege 2016. január 29. napján érkezett meg. Az agráripari vállalkozás 2015. évi mérlegkészítésének időpontja: 2016. március 10. napja.
    Kérdés
    A vállalkozás hogyan és mikor ( melyik üzleti év gazdasági eseményeként ) könyvelje a két végzésben [ előleg és első részlet ] foglalt összegeket?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Korábbi évek gyakorlata az volt, hogy az MVH először az előlegről, majd végül a járó területalapú támogatásról bocsájtott ki végzést. Ha a végzés a mérlegkészítés időpontjáig megérkezett, akkor azt elkönyvelte a cég az előző év bevételeként, az előleget pedig kötelezettségként mutatta ki. De most az MVH a második végzést ' első részlet '-ként adta ki.

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli törvény az adott/kapott támogatások elszámolását MK-ig megtörtént pénzforgalomhoz köti. Indokolt lehet-e egy kettős könyvvitelt vezető alapítványnál a kuratórium döntése értelmében megkötött támogatási megállapodás szerinti összeg, illetve az abból még át nem utalt rész különbözetére Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 14-15. pontjaiban körülírt biztos (jövőbeni) kötelezettség alapján céltartalék képzése. Ha igen, akkor ennek a kötelezettségnek mekkora a terjedelme gazdálkodó illetve magánszemélyek (adók, járulékok) esetében. Feltételezhetően, amennyiben a támogatás gazdasági eseménye Szt. szerint csak utaláskor valósul meg, akkor a nem utalt támogatás nem létező kötelezettség, amire céltartalékot sem képezni. Kérdés persze, hogy ez igaz-e annak a tükrében, hogy támogatási szerződés tartalmazza a még kifizetendő (át nem utalt) összeget."

    2015. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv állandó könyvvizsgálója vagyok. Felmerült, hogy megbízást kaphatok támogatások (TÁMOP, TIOP) könyvvizsgálatára ugyanennél a költségvetési szervnél.
    Vállalhattom-e a támogatás könyvvizsgálatát ugyanannál az intézménynél, ahol állandó könyvvizsgáló vagyok? Ha igen, akkor a kamara honlapján található 2011-es módszertani útmutató használható-e? Az útmutatóban található jelentésmintát használhatom-e?
    Véleményem szerint -mivel a jogszabályokban, a standardban illetve a kamara honlapján közzétett 2011.évi útmutatóban sem találtam ellenvéleményt- elvállalható a támogatások könyvvizsgálata ugyanannál az intézménynél."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egyre többször lehet találkozni olyan vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP, stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket a számviteli törvény alapján tárgyi eszközként kellene nyilvántartásba venni és értékcsökkenést kellene elszámolni utánuk. Ha betartják a támogatási szerződésben foglaltakat és anyagköltségként könyvelik ezeket az eszközbeszerzéseket, akkor megkapják a támogatást, de megsértik a számviteli törvény előírásait (és máshogyan alakul az adózás előtti eredmény és a társasági adó összege is), ha betartják a törvényt, akkor pedig a támogatást kell visszafizetni, mert nem teljesítették a támogatási szerződésben vállaltakat.

    Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? Könyvvizsgálóként mit fogadhatok el "helyesnek"? (Az nem igazán megoldás, hogy módosítsuk a támogatási szerződést, mert ilyen esetekben az állam diktál…)

    Mint említettem, valamelyik előírás mindenképpen sérül. Talán azt tudnám leginkább elfogadni, hogy anyagköltségként könyveljük el (hogy megfeleljünk a támogatási szerződésnek), de ezzel az összeggel növeljük a társasági adó alapját (hiszen ha szabályosan jártunk volna el, ez a költség nem merült volna fel). De ez a megoldás sem igazán jó, mert így ennek a támogatásrésznek a társasági adóját "megfizetjük", míg ha szabályosan jártunk volna el, akkor a tárgyi eszköz beszerzések után elszámolt értékcsökkenés elismert költség lenne a társasági adóban. Arról nem is beszélve, hogy az anyagköltségként történő könyvelés esetén a számvitelben kisebb eredményt mutatunk ki, mintha betartottuk volna a számviteli törvény előírásait... "

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaság a GOP-2012-2.2.4 „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtési képességének támogatása” című pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. Az új munkahelyre felvett munkavállalók személyi alapbére és annak járulékai számolhatók el. A projekt időtartama: 2012. szeptembertől 2013. februárig tart (6 hónap).

    A 2012-es és 2013-as évre az összemérés elve alapján elhatárolható-e járó támogatás a támogatási okirat alapján 2012-re, illetve 2013-ra, ha arra az éves beszámoló mérlegkészítéséig nem érkezett meg a támogatási összeg?

    Számviteli törvény: 77. § (2) Egyéb bevételek között kell elszámolni: d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – … kapott támogatás, juttatás összegét. f) amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig rendezték. Az a)-f) pontokban meghatározott egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik. 15. § (7) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve). "

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaság tárgyévben K+F fejlesztést hajtott végre, melyet szellemi termékként aktivált. A felmerült közvetlen költségeket 65%-ban utófinanszírozás keretén belül támogatásból kívánja finanszírozni, mely támogatási elszámolás mérlegkészítésig benyújtásra került, de csak mérlegkészítés után került elfogadásra hiánypótlás miatt. K+F-ként csak a támogatással csökkentett összegben került aktiválásra a szellemi termék. A fejlesztéshez kapcsolódó közvetlen költségek 65%-át támogatásból finanszírozta, mely utófinanszírozás keretén belül mérlegkészítés után folyt csak be. A Tao-ban tárgyévben a támogatással csökkentett értékcsökkenés összegét vette kedvezményként figyelembe.

    A tárgyévben aktivált K+F közvetlen költségeit milyen összegben kell aktiválni, a támogatással csökkentett összegben vagy a teljes közvetlen költség összegében, mivel mérlegkészítésig nem került befogadásra a támogatás? A TAO-ban a tárgyévben a támogatással csökkentett összegben veheti figyelembe az értékcsökkenésnél a K+F kedvezményt vagy az összes közvetlen költség után, mivel mérlegkészítésig nem folyt be a támogatás? A következő évben befolyt támogatás esetén kell-e korrigálni az utólag befolyt támogatás összegével az aktivált K+F összegét, valamint az adókedvezményt ezt hogy befolyásolja? (K+F -t csak a támogatással csökkentett összegben lehetne aktiválni?)

    A (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemitermékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt be."

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    „Egy kft. támogatási szerződést kötött 2008-ban a helyi önkormányzattal. A szerződésben a szerződés tárgyaként „a Pályázati adatlapon és annak mellékleteiben rögzített beruházás” (épület építés) szerepelt.
    A támogatást 5 éven keresztül folyósította az önkormányzat szerződés szerint, évente csökkenő összegben.
    Az első támogatási összeg 2008-ban érkezett és 2009-ben volt aktiválva az épület, amortizáció elszámolás akkor történt először.
    A támogatási szerződésben szerepel egy külön pont, a beruházás megvalósításának számszerűsíthető eredményei:
    „A Kedvezményezett a beruházás megvalósítása során a támogatást az alábbi számszerűsíthető mutatók elérése érdekében jogosult és egyben köteles felhasználni:
    - A beruházás megvalósításának eredményeként a Kedvezményezett által vállalt nettó létszámnövekedés: 2 fő
    - A beruházás megvalósításának eredményeként a Kedvezményezett által vállalt nettó építményadó alapnövekedés 4824 négyzetméter.
    Kedvezményezett a mutatókat a beruházás fizikai befejezésének időpontjára teljesíteni köteles.”
    Külön pontban szerepel a szerződésben: „A Kedvezményezett az utolsó támogatási összeg kifizetésének évét követő 3. naptári év végéig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítja, hogy a támogatással létrehozott termelő kapacitások rendeltetésében és az ingatlannal kapcsolatos tulajdonviszonyban változás nem történik, …támogatott termelő tevékenység nem szűnik meg…, jellege nem változik meg a pályázat céljának nem megfelelő módon.”
    Az előző könyvvizsgáló az egyes években folyósított támogatás teljes összegének a pénzbefolyáskor egyéb bevételként történő elszámolását tartotta, tartja helyesnek. Ebből adódóan szakmai vita kerekedett, amit május 20. előtt le kell zárnunk.
    Jogos-e az a felvetésem, hogy helytelenül történt az eddigi elszámolás?
    Helyes-e az az álláspontom, hogy az egyes években kapott támogatásokat az Sztv. 48. § alapján passzív időbeli elhatárolással halasztott bevételként kellett volna elszámolni és az amortizáció elszámolásának évében - a támogatás teljes összegének a teljes bekerülési értékhez viszonyított arányában számított tárgyévi amortizáció összegét - rendkívüli bevételként elszámolni, mint az adott évet érintő támogatási bevételt?
    Ebből adódóan a korábbi évek téves elszámolásait a 2012. évben, mint nem tárgyévi tételeket helyesbíteni kell."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz