Főoldal

Keresés

Találatok száma: 5

    "1) Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. közfeladat ellátási és vagyonkezelési szerződéssel 160 millió Ft értékű vagyont kapott az alapítójától (tételes átadással, az eszközök bruttó, elszámolt écs. és nettó értéke meghatározott) A szerződés szerint a vagyonra elszámolt éves écs.-t (az écs. %t szintén meghatározott) teljes egészében a vagyon fenntartására kell fordítani.

    Kérdés:
    • az átvett (kapott) vagyont hol kell kimutatni az átvevő társaság könyveiben (eszköz-forrás)?
    • A vagyonra elszámolt écs-t és a fenntartásra elszámolt ráfordításokat hova és milyen címen kell könyvelni?

    Az átvett vagyont az immateriális javak között és a passzív időbeli lehatárolások között mutatom ki , bár ez véleményem szerint nem térítés nélküli átvétel. Külön, tételes analitikát vezetek az eszközök bruttó, écs és nettó értékéről, az éves elszámolt écs-t a passzív időbeli elhatárolással szemben vezetem ki. Véleményem szerint ezen ügylettel kapcsolatban a nonprofit kft.-nek nem keletkezhet sem eredménye, sem vesztesége. A vagyonnal kapcsolatos ráfordításokat vagy idegen ingatlanon végzett beruházásként számolom el, vagy az immateriális javakat növelem vele.

    2) Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. (áfa alany) alapvető bevételi forrása az önkormányzati támogatás. Az Önkormányzat a támogatás fejében kötelező közfeladat ellátását írja elő (pl. más nonprofit Kft. „színház”részére zenekari szolgáltatás saját hangszerekkel). Kérdés:
    Az ellátott feladat teljesítését milyen bizonylattal (számla) kell igazolni? Hogyan kell ezen tevékenységet úgy elszámolni , hogy az Adóhatóság rendben találja áfa tekintetében? A befogadó Kft. nem fizet a szolgáltatásért!! "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Jelentős eszközberuházást kell végeznie a szállodának porcelán étkészletek (tányérok, tálalóedények), üvegáruk, formaruhák, ezüst evőeszközkészletek, szállodai és éttermi textíliák (törölköző, fürdőköpenyek, lepedők, párnahuzatok, terítők, tányéralátétek, szalvéták) –ra vonatkozóan, részben designváltás miatt is.

    Az általunk könyvvizsgált szállodai szolgáltatást nyújtó társaságnál a következő három megoldást kell véleményeznünk. Szerintünk csak a 2.a és 3. pontban foglalt megoldások elfogadhatók, de ezzel kapcsolatban szeretnénk megkérni az Önök szakmai véleményét is. 1. Az eszköz eszközcsoportba történő besorolásának eldöntése a beszerzett eszközök éven belül (2), vagy éven túl (3) kerülnek fizikailag ténylegesen felhasználásra (várható használati idő, nem a gazdasági élettartam, hanem az a szakmailag megalapozott időszak, amely alatt a megvásárolt eszközöket a gazdálkodó ténylegesen használni fogja a szolgáltatás nyújtása során. Gyakorlati megoldás 2. Készletként történő elszámolás Feltétele a készletként történő kimutatásnak, hogy a megvásárolt eszközök várható használati ideje éven belüli. a. a használatba vétel időpontjában azonnali költségként történő elszámolás A fenti anyagok felhasználásra történő kiadásakor nem veszítik el formájukat, nem épülnek be egy más termékbe, szolgáltatásba, elvileg még léteznek (néhány fentebb részletezett cikknél változatlan formában, néhány más cikknél, pedig megkezdődik az elhasználódás pl. textíliák). Elvileg kezelhetők-e ezek a cikkek úgy, hogy leltárkészlet különböző helyeken található pl. központi raktár, tároló szekrények stb. A jövőbeli gazdasági hasznok még továbbra is várhatók az eszköz várható létezésének időtartama alatt ezért indokolt-e a készletként történő kimutatás és csak a tényleges, hiány, selejt megállapításának időpontjában a költségként történő elszámolás (feltételezve a minimum évenként egyszeri leltározást). b. nem a használatba vétel időpontjában, hanem a leltározáskor megállapított készletfogyás (hiány, selejt) alapján történik költségként az elszámolás (minimum évenként elvégzett leltározás alapján – feltételezve, hogy a társaság készleteiről tételes nyilvántartást vezet mind mennyiségben, mind értékben) Ebben az esetben még fizikailag léteznek a készletek, állaguk nem romlott, nem avult. Csak a fizikai megsemmisülés, hiány időpontjában, illetve az állag jelentős romlásának időpontjában, használhatatlanná válás időpontjában keletkezik a költség. 3. Tárgyi eszközként történő kimutatás Gyakorlati megoldás 2.1 amennyiben éven túl használja a megvásárolt eszközöket akkor indokolt a tárgyi eszközként történő kimutatás, vagyis a várható használati időnek megfelelően történő értékcsökkenés elszámolás. Az értékcsökkenthető összeg a bekerülési érték és a maradványérték különbözete. 2.2 a tárgyi eszközként történő kimutatás során alkalmazható a csoportos nyilvántartás a különböző időpontokban beszerzett, előállított, de azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél és a FIFO, vagy az átlagos beszerzési áron történő értékelés 2.3 mivel az ezüst evőeszközkészlet maradványértéke minimum a beszerzési árral azonos (az idő múlásával az ezüst eszköz értéke csak nőni fog) – ezért az ezüst evőeszközkészletre értékcsökkenés elszámolás nem történik, a leltározási szabályzatban rögzített gyakorisággal elvégzett mennyiségi leltár alapján megállapított hiány, selejt kivezetésre kerül az eszköz analitikából

    Szerintünk csak a 2.a és 3. pontban foglalt megoldások elfogadhatók Számviteli törvény: A készletek között kell kimutatni a használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. IAS2 Készletek: A készletek akkor kerülnek a mérlegben megjelenítésre, ha valószínű, hogy a jövőbeli gazdasági hasznok a gazdálkodási egységhez befolynak, és a készleteknek van olyan költsége vagy értéke, amely megbízhatóan mérhető. Alapszabály az egyedi értékelés elve, az egyedi értékelés kötelezettsége alá nem tartozó készletek esetében a készletek bekerülési értéke a FIFO-módszer, vagy a súlyozott átlagos bekerülési érték alkalmazásával is megállapítható. Számviteli törvény: Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések A gazdálkodó egység vezetésének és a számviteli szakembereknek az eszközök pénzügyi kimutatásokban történő megjelenítését megelőzően számos számviteli kérdésben dönteniük kell: A hasznos élettartam és funkció alapján, hogy az eszköz forgó- vagy befektetett eszköznek minősül-e, milyen időpontban mutatható ki a könyvekben és milyen mérlegsoron és csoportban fog megjelenni a pénzügyi kimutatásokban. Tárgyi eszközök esetén mindenképpen meg kell határozni az eszköz bekerülési értékét és az értékcsökkenés módszerét. eszközök általános definíciója: Az eszközök olyan erőforrások, amelyek a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt állnak, múltbeli események eredményeként jöttek létre (beszerzés), és amelyből várhatóan gazdasági haszna származik a gazdálkodó egységnek. ingatlanok, gépek, berendezések fogalma: azok a tárgyiasult eszközök , amelyeket a gazdálkodó egység a termelés, szolgáltatásnyújtás érdekében tart és használ, várhatóan egy perióduson túl. Az értékcsökkenthető összeg az eszköz bekerülési értéke csökkentve annak maradványértékével. Az értékcsökkenés pedig az értékcsökkenthető összeg szisztematikus elosztása az eszköz hasznos élettartama alatt. Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt a gazdálkodó egység várhatóan használni fogja az eszközt (lineáris elszámolásnál) – ez a legritkább esetben esik egybe a gazdasági élettartammal. Az összemérés elvét figyelembe véve az értékcsökkenést olyan ütemben és módon kell elszámolni, ahogyan az eszközből származó bevételek várhatóan befolynak, realizálódnak. "

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy részvénytársaság saját részvényt kíván visszavásárolni. Ehhez közbenső mérleget készít.
    Kérdésem az lenne, hogy a könyvvizsgálónak kell-e záradékkal ellátni a közbeső mérleget és eredménykimutatást ahhoz, hogy a közgyűlés dönthessen a visszavásárlásról."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Magyarországon bejegyzett Kft. (csak magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkezik) osztalékot fizetne - német állampolgár magánszemély tulajdonosai részére.

    A tulajdonosok  egy évben 183 napnál kevesebbet tartozkodnak Magyarországon.
    A kettős adózés elkerülése érdekében hogyan kell eljárni asz osztalék adó megfizetése, illetve az esetleges osztalékelőleg megfizetése szempontjából."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen beszámolót készít az egyesülés? Hogyan számolandó el az egyesülés fenntartási költsége?"
    Tovább a válaszhoz