Főoldal

Keresés

Találatok száma: 16

    "Magyar társaság fióktelepet létesített Szlovákiában. A fióktelep könyveit euroban vezeti, a magyar társaság teljes körűen könyveli a fióktelep bizonylatait forintban, elkülönítve. A magyar társaság éves beszámolója tartalmazza a fióktelep adatait is. A fióktelep Szlovákiában fizeti meg a nyereségadót az ottani szabályok szerint. A magyar társaság a társasági adó alap megállapítása során a fióktelep által elért jövedelemmel csökkenti az adóalapot. Az euros tételek forintban történő könyvelése miatt és az év végi értékelésekből árfolyam-különbözet keletkezik a magyar társaság könyveiben.
    Kérdés
    1. Az árfolyam-különbözet a külföldről származó jövedelem része-e a Tao szerint? 2. Amennyiben a magyar társaság számviteli politikája szerint másképp kell elszámolni egy adott eszköz értékcsökkenését, mint ahogy azt a szlovák fióktelep teszi, melyik szerint kell elszámolni az értékcsökkenést a hazai számviteli nyilvántartásokban? 3. A fióktelep beszámolójának közzétételére ki kötelezett?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Törvényi előírás: Tao tv 28.§ Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 1. Az árfolyam-különbözet része a külföldről származó jövedelemnek, mivel fióktelep nélkül nem lenne árfolyam-különbözet sem 2. A hazai könyvelésben a számviteli politikában foglaltaknak megfelelően kell elszámolni az értékcsökkenést és így eltérő lesz a fióktelep könyvelésében kimutatott értékcsökkenés és nettó érték. 3. A fióktelep beszámolóját külön nem kell közzétenni, a magyar társaság a kiegészítő mellékletben köteles a főbb adatokat bemutatni."

    2017. február

    Tovább a válaszhoz


    A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 3. számú melléklet A) 11. pont előírása, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat tartalmazza: „11. a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;” Ennek az értelmezésében kérjük a segítségét.

    1. A mi értelmezésünk szerint csak azt az értékvesztés részt kell beemelni ezen előírás szerint, amely olyan korábban szerzett befektetés részhez (tőkeemeléshez) kapcsolódik, amit saját tőke-jegyzett tőke arány, vagy veszteség fedezetére szolgáló tőkeemelésre hajtottam végre. Vagyis, ha van egy befektetett pénzügyi eszközöm (Kft üzletrész), amelyre most azért kell elszámolnom értékvesztést, mert saját tőke - jegyzett tőke aránya megkívánja, akkor az emiatt elszámolt értékvesztést nem kell a TAO törvény 3. számú melléklet A) 11. pontja alapján adóalapban beemelni. Csak akkor kellene, ha lenne olyan része a befektetett pénzügyi eszközömnek, amelyet korábban tőkeemeléssel, amiatt szereztem, mert a saját tőke-jegyzett tőke arányát rendezni kellett.
    2. TAO tv. 3. számú melléklet A) 11. pont alkalmazásakor jól értelmezzük azt, hogy nincs jelentősége annak, hogy a részesedés a NAV felé bejelentett részesedés vagy sem?
    3. A be nem jelentett részesedés értékesítésekor a keletkező árfolyam különbözet függetlenül az esetleges korábbi emelő értékvesztés miatt (a TAO tv 3.sz. melléklet A)11. pont miatt), korrekciót nem von maga után a társasági adóban.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Példa: 171. Befektetett pénzügyi eszköz nyitó érték: Alapításkor 10.000 E Ft Tőkeemelés (saját tőke-jegyzett tőke rendezés miatt) 3.000 E Ft Összes befektetett pü eszköz 13.000 E Ft Erre kell az idén értékvesztést elszámolni 4.000 E Ft értékben (T 87 K 179). Ebből 3. számú melléklet A) 11. pontja szerint adóalap növelő lesz 3.000/13.000 *4.000 = 923 E Ft? A 4000 - 923 = 3077 nem lesz adóalap módosító tétel.

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    "Az alapító okiratban foglaltak alapján az egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban látja el feladatait.

    1. Az egyszemélyes kft. a munkaviszonyban álló tagjának nyújthat-e adómentesen lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatást?
    2. Ha az első kérdésre a válasz igen, akkor a munkavállaló tagnál érvényesíthető-e a teljes vételár vagy a teljes építési költség 30 százaléka, legfeljebb 5 millió forint összegben, ha a lakásban házastársával költözik és a tulajdonjog bejegyzésére 50-50 százalékban kerül sor.

    Szerintem nyújthat, mert ha munkaviszonyban áll, akkor munkáltatója is van. Ez akkor is fennáll, ha a munkáltatói jogot gyakorló személy megegyezik a munkavállalóval. 2. Teljes összegben érvényesíthető, mert az Szja tv. 1 sz. mellékletének 2.7. pontja a vételárat nevesíti, nem pedig a tulajdoni hányadot. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft. 2009-2011.években az ügyvezető (tag is) részére évenként néhány alkalmommal - rövid visszafizetési határidővel - kölcsönt nyújtott. A nyújtott hitelek viszonylagosan nem jelentős összegűek. Visszafizetésük néhány hónapon belül megtörtént. Mérlegzáráskor e kölcsönök záróértéke 2009.12.31-én: 0, 2010.12.31-én: 0, 2011.12.31-én 900.000 Ft, aminek visszafizetése 2012.01.30-án megtörtént. A Kft. egyszerűsített beszámolót készít, könyvvizsgálatra nem kötelezett. Mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő január 31. A három évre vonatkozó utólagos könyvvizsgálói felülvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló megállapította, hogy a szv.tv. 89.§.4.b.pontjában foglaltaktól eltérően a Kft. az adott évek kiegészítő mellékleteiben a ügyvezető részére nyújtott kölcsönt nem mutatta be (folyósítást és visszafizetést, egyéb feltételeket)

    Mi a teendő a közzétett beszámoló kiegészítő mellékleteivel? Kell-e valamilyen módon a 2009.,2010., és 2011.évek beszámolóinak kiegészítő mellékleteit a tagi kölcsönre vonatkozó adatokkal kiegészíteni? Kell-e ismételt közzététel?

    Véleményem szerint - mivel a kölcsönök visszafizetése - a mérlegkészítésig megtörtént, a Szv.tv-ben előírt információ elhagyása a Kft. pénzügyi helyzetéről alkotott képet jelentősen nem befolyásolhatja, a beszámolókat (benne a kiegészítő mellékletetet ) felhasználókat gazdasági döntésükhöz emiatt kedvezőtlen helyzetbe nem hozhatja. Ezért szerintem új közzététel nem kell, a 2012.évi beszámoló kiegészítő mellékletében kellene bemutatni az ügyvezető részére nyújtott és visszafizetett kölcsönöket, a 2009-2011.évekre kiterjedően is. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása után igénybe vehető adóalap-csökkentő kedvezmény

    A c szerint, az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú.

    A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao tv. 7.§ (1) z. pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház - kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?

    Véleményem szerint a tényekben felsorolt törvény szövege (jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket) szerint, igénybe veheti a 2011. évi kedvezményeket."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság 2009-2010. évben fejlesztési tartalékot képzett, amellyel csökkentette tárgyévi társasági adóalapját. A társaságból 2011. évben -kedvezményezett átalakulással- kivált egy vagyonkezelő társaság. Az átalakulás során a korábban lekötött, és még fel nem használt fejlesztési tartalékok az átalakulásban résztvevő társaságok között szétosztásra kerültek.

    Melyik adóév végéig lehet az átalakulásban résztvevő cégeknek szankciómentesen felhasználni az egyes években megképzett fejlesztési tartalékokat?

    A kérdésre nem találtam jogilag megerősített megoldást. A PM Jövedelemadók Főosztálya 7251/2009 számú iránymutatása a beolvadás esetére azt írja, hogy a beolvasztó társaságnak az eredeti képzés adóévéhez mérten kell a 4. adóév végéig teljesítenie a felhasználást. Ugyanakkor az Adó újság 2012/6 számában megjelent cikkben a szerző (NAV-os szakember) a beolvasztó cégre egy évvel kevesebb időszakot enged, arra tekintettel -hogy szerinte- a beolvasztó cégnél az átalakulás éve két adóévnek számít. Ugyanerre a következtetésre jut a cikkíró a kiválás esetén is, mind a kiváló, mind a továbbműködő cég kötelezettség teljesítésére is! Én hibásnak érzem a cikkíró logikáját és ténymegállapításait. Szerintem a beolvadás és a kiválás is azonos jogokat keletkeztet a beolvasztó cégnél és annál a cégnél akiből a kiválás történik. Hiszen ez esetben egyik cég sem köteles az évközi átalakulás miatt a könyveit lezárni és beszámolót készíteni, tehát nincs két adóéve. A beolvadó cégnél a kötelezettség a beolvadással megszűnik, a kötelezettség a beolvasztóra hárul. Ugyanez a kötelezettség fogja terhelni a kiváló, a fejlesztési tartalékot továbbvivő céget, mégpedig az eredeti képzést követő 4. adóév végéig. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság bizonyos szolgáltatás közvetítését végzi. A tevékenység jellegéből adódóan az alvállalkozói számlák időben eltolódva, késve érkeznek a céghez. Sőt sok esetben több hónap (akár 1 év) után sem érkezik meg. A könyvelés az árbevétellel egyidejűleg elhatárolja az alvállalkozói költséget passzív elhatárolásra, majd feloldja, ha beérkezik a számla. Sok esetben azonban nem érkezik meg a számla. Az elhatároláson ilyen módon "beragadt" tételek értéke egyre jelentősebb az idő előrehaladtával.

    Mi a teendő azokkal az elhatárolásokkal, amihez nem kapnak számlát? Mikor oldható fel jogszerűen? És hogyan, ha esetleg az összeg évek között átmegy, és akár jelentős is lehet? T 48 -K 815 vagy T 48 - K 98? Vonhat-e maga után önellenőrzést (az elhatárolás jogszerű volt, szerződés szerint járt az alvállalkozónak)?

    Véleményem szerint ha a szerződés szerint jogszerűen védhető, hogy bizonyos határidőn túl már nem fogadják be a számlát, akkor nem kellene az elévülésig (ami egyébként is csak követeléseknél értelmezhető, 5 év) tovább vinni a passzívon az elhatárolást. A szerződésben rögzítenek egy határidőt, ami megadja, hogy mi a végső elszámolás ideje. Azonban nem szankcionálja annak elmaradását. Így szerintem még nem megfelelő arra, hogy ne legyen perelhető a számla befogadhatósága a határidő után. Szerintem ez nem lenne önellenőrizendő tétel, ha visszaoldásra kerülne. Én inkább 815-ön oldanám fel, és nem 98-on. (IPA miatt)"

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság egy másik társaságban részesedést szerez. A megszerzett részesedéssel a tulajdoni hányada meghaladja a 75 %-ot. Az üzletrész vételára lényegesen alacsonyabb a számviteli tv. - ben meghatározott piaci értéknél. Az adásvétel az amnesztiáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel módosított 2010. évi CLIII.törvény 83/A %-a alapján valósult meg. A hivatkozott törvényhely (4/b) pontja szerint a szerződés szerinti ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy megfelel a szokásos piaci árnak, szokásos piaci értéknek. Adó és járulékfizetési kötelezettség nem jelentkezik.

    Ebben az esetben negatív cégértéket nem kell elszámolni? Hogyan történik az elszámolása az üzletrész vásárlásának?"

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "A társasági adólap levezetésével összefüggésben a Tao tv. 8. § (1) bek. j) pontja alkalmazása miatt merült fel a vizsgált társaságnál az alábbi probléma. A saját tőke elemei: a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék összevont állománya az év elején és az év végén negatív, így a saját tőke háromszorosa is negatív. A társaság nagy összegű kölcsönt kapott - nem pénzügyi intézménytől - kamat ellenében, a kamatot a ráfordítások között elszámolta. A kölcsön kamatának a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részével kellene a társasági adó alapját megnövelni.

    Hogyan kell értelmezni a negatív saját tőke miatt a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos kamatot? Az elszámolt kamat 100 %-val kell - e növelni a Tao alapot?"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Magyar vállalkozás (kft.) külföldi (román) fióktelepet működtet, ami a vállalkozás telephelyének minősül. A Tao-tv. 28. §-a, illetve a magyar-román kettős egyezmény előírása szerint a külföldön adóztatható jövedelmet - a telephelynek betudható jövedelem alapján (amelyet a román szabályok szerint, az ottani könyvelés alapján kell meghatározni) – Romániában kell fizetnie a vállalkozásnak. Ezt az adót az Szt. előírása szerint [81. § (2) bekezdésének f) pontja] egyéb ráfordításként kell elszámolni. Minden más költséget (anyagot, igénybe vett szolgáltatást, bért, más adókat) úgy kell szerepeltetnie a vállalkozásnak Magyarországon, a magyar Szt. előírása szerint vezetett nyilvántartásában, mintha nem fióktelepen végezné a tevékenységet. A román adószámmal rendelkező fióktelep a Romániában végzett teljesítésekről áfás számlát bocsát ki. Ebből a bevételből a fióktelep fizeti többek között a fióktelep működési költségeit, a román adóhatóság felé az áfát és nyereségadót.
    Kérdés:
    1.) A román fióktelep által kibocsátott áfás számla összegéből a magyarországi könyvelésben kizárólag a nettó árbevételt képező áfa-nélküli érték kerül elszámolásra (vagy meg kell jelennie a román fióktelep által kibocsátott számlák áfa-összegének is)?

    2.) A magyarországi könyvelésben meg kell-e jelennie a román fióktelep által Romániában nyitott és ott vezetett bankszámla teljes forgalmának? Amennyiben igen, úgy pl. hogyan értelmezhető a magyar könyvelésben a Romániában fizetett áfa? Mi az ellenoldala a Romániában megfizetett –Magyarországon egyéb ráfordításként elszámolandó- jövedelemadónak, amennyiben a román banki forgalom nem jelenhet meg a magyar könyvelésben?

    3.) A fióktelep árbevételi számlái RON-ban készülnek (de a számlán feltüntetésre kerül annak a Romániában jegyzett EURÓ értéke is). A magyar könyvelésben a magyarországi RON-Ft árfolyam értékét kötelező elszámolni, vagy elfogadható a számlán megjelölt EURÓ-Ft árfolyam alapján számolt érték is?

    4.) Hogyan, milyen formában történhet pl. a Magyarországon felmerült, de kizárólag a Román telephely érdekében elszámolt költségek-ráfordítások bizonylatainak, ezek tartalmának a román könyvelés részére történő átadása (és fordítva), ugyanis az eredeti bizonylatok értelemszerűen a felmerülésük helyén maradnak, elegendő-e a bizonylatokról készülő összesítő pénzügyi kimutatások (táblázatok) székhely-telephely közti átadása?"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz