Főoldal

Keresés

Találatok száma: 21

    "Van egy „A” anyavállalat, annak egy „B” és egy „C” leányvállalata, a „B” és a „C” között semmilyen egyéb részesedési viszony nincs, csak közös az anyavállalatuk.

    Számviteli szempontból a „B” és a „C” egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e, azaz pl. a „B” társaság mérlegében a „C”-vel szemben fennálló követeléseket – kötelezettségeket a „Követelések kapcsolt vállalkozással szemben” illetve a „Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a kapcsolt vállalkozási viszony csak az anyavállalat-leányvállalat viszonyában értelmezhető és a „testvérvállalatok” egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai? Tágabban értelmezve a kérdést: ha van egy vállalatcsoport, ahol van 1 anyavállalat, 1 leányvállalat, 1 társult és 1 egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás, akkor mind a 4 cég a másik 3-mal szemben fennálló pl. vevőkövetelését a "Követelés kapcsolt vállalkozással szemben" mérlegsoron mutatja ki, vagy csak az anyavállalat mutatja itt ki a másik 3-mal szemben fennálló vevőkövetelését, míg pl. a leány és a társult vállalkozás az egymással szemben fennálló vevőkövetelését a "Vevők" mérlegsoron mutatja ki?

    2001-ben hasonló témában kértem már a segítségüket, akkor azt válaszolták, hogy "az azonos anyavállalat leányvállalatai kapcsolt vállalkozási jogviszonyban vannak". A kérdés azért merült fel újra, mert a szakirodalomban egyre többször az olvasható, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony csak anya-leány, anya-társult viszonyban értelmezhető, leány-leány, illetve leány-társult vállalkozások között nem. Én elfogadhatónak tartom mindkét választ, mivel a törvény megfogalmazásába mindkettő beleérthető."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása után igénybe vehető adóalap-csökkentő kedvezmény

    A c szerint, az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú.

    A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao tv. 7.§ (1) z. pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház - kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?

    Véleményem szerint a tényekben felsorolt törvény szövege (jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket) szerint, igénybe veheti a 2011. évi kedvezményeket."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft 50-50 %-os tulajdoni és szavazati hányaddal rendelkező tulajdonosai közül az egyik tulajdonos nem hajlandó elfogadni az egyébként szabályszerűen elkészített beszámolót.

    Mit lehet ilyenkor tenni, hogy a beszámoló közzétételre kerüljön?"

    Tovább a válaszhoz


    "2012.01.01.-től a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül az éves beszámoló alapján is lehet fizetni osztalékelőleget.

    Az előző évre elfogadott beszámoló (2011.évi) alapján –az osztalékfizetés további feltételeinek fennállása esetén- fizetheő-e osztalékelőleg ha az osztalékelőlegfizetésről szóló taggyűlési határozat 2012.06.29.-i de az osztalékelőleg kifizetése 2012.06.30.-i utáni időpontban történik?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    Társaságunk EVA-s társaságként könyvvizsgálattal és számviteli szolgáltatás végzésével foglalkozik. A tevékenységet szeretnénk 73.11 hirdetésszervezési tevékenységgel bővíteni. A jogszabályok áttekintése alapján nem találok ezzel kapcsolatban tiltó rendelkezést. Érdeklődőm, hogy jól értelmezem-e a kamarai törvényt.

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    "A" Kft "B" "C" és "D" társaságban 100 %-os, "E" társaságban 50 %-os, "F" társaságban 33 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezett, szavazati aránya a befektetésekkel azonos volt. A vállalatcsoport összesített adatai alapján konszolidált beszámoló készítésére volt kötelezett 2008. évben és az előző években. A "C" és "D" társaságban a befektetés minimális msértékű, a társaságok között üzleti kapcsolat nincs, ezért az anyavállalat úgy döntött, hogy 2009.-től mentesíti a két társaságot a bevonás alól. 2009. év közepén a "B" társaságban levő részesedésének 1/3-ad részét értékesítette, a társasági szerződésben úgy döntöttek, hogy a szavazati jogok többségét az úk tulajdonos gyakorolja.

    2009. évre vonatkozóan kell-e konszolidált beszámolót készítenie az anyavállalatnak?

    Véleményem szerint nem kell, mivel anyavállalti minősége csak a két kicsi, jelentéktelen mértékű befektetéssel bíró (együttesen az anyavállalati saját tőkéjének 0,13 %-a) vállalat esetében áll fenn, ahol csak tőkekonszolidációt kellene végeznie.

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    "Állásfoglalásukat szeretném kérni a 2006. évi IV. tv.131. (3) szerinti ügyvezetői nyilatkozattal kapcsolataosan:
    1: Az ügyvezetőnek a mérlegelfogadó taggyűlésen elegendő-e nyilatkoznia, vagy minden egyes -már a kötelezettségek között kimutatott összegből történő - kifizetés alkalmával nyilatkoznia kell ? Elfogadható-e az a gyakorlati megoldás, miszerint a nyilatkozatot a mérlegelfogadó taggyűlési határozatba belefoglalják (az ügyvezető egyben tag is) és ezáltal megvalósul az elektronikus beküldés, vagy mindenképpen külön nyilatkozat megtételére és a cégbíróságnak való elektronikus beküldésre van szükség?
    2. Az osztalékelőlegről való döntéskor is terheli-e az ügyvezetőt a 131.§ (3) szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége?
    Az osztalékelőleggel kapcsolatosan további kérdésem: A közbenső mérleg alapján elhatározott osztalékelőleg fizetése történhet-e több részletben (akár több hónapon keresztül) amennyiben ezt a taggyűlési határozatban rögzítik?"

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy részvénytársaság saját részvényt kíván visszavásárolni. Ehhez közbenső mérleget készít.
    Kérdésem az lenne, hogy a könyvvizsgálónak kell-e záradékkal ellátni a közbeső mérleget és eredménykimutatást ahhoz, hogy a közgyűlés dönthessen a visszavásárlásról."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Saját részvény visszavásárlása
    Zrt. saját részvény visszavásárlásakor korlátként a Számviteli törvény 35 § (7 ) bekezdését kell csak figyelembe venni, vagy a 39 § (5) bekezdését is."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    X Kft tulajdonosa 50-50 %-ban egy házáspár. X Kft rendelkezik egy lakóingatlanal. A tulajdonosok döntése alapján a lakóingatlant a társaságból ajándékozási szerződéssel saját maguknak ajándékozták 50-50 %-ban.
    Kérdés:
    1. Ajándékozhat-e a társaság saját tulajdonosának bármilyen vagyonelemet?
    2. Az elajándékozott ingatlan nyilvántartási értékével meg kell-e emelni a társasági adóalapot?
    3. A társaságnak, mint "kifizetőnek " kell-e a megajándékozott magánszemélyektől valamilyen adót levonni?
    4. A megajándékozott magánszemélyek csak ajándékozási illetéket fizetnek

    2009. február

    Tovább a válaszhoz