Főoldal

Keresés

Találatok száma: 6

    "Egy társaság a 2014 évi negatív mérleg szerinti eredménye megállapítását követően (veszteség) saját tőkéje is negatív lett. A veszteség fedezésére a beszámolót jóváhagyó taggyűlés/tulajdonos pótbefizetés mellett döntött, melyet pénzügyileg teljesített is.
    A társaság tulajdonosa elképzelése szerint szeretné átrendezni a pótbefizetést jegyzett tőkévé. A „ki nem mondott” végső cél a részesedésének a növelése.
    A téma több kérdést is felvet.

    1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni?
    2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére?
    3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére?
    4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen?
    5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz)
    6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni?

    (A legjelentősebb vevő a társaságnál a tulajdonos, aki közösségi adóalany. Ekkor a számlát a közösségi adóalany részére nyújtott szolgáltatás szabályainak megfelelően kell elkészíteni?)
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A külön-külön feltett kérdésekre összefoglalóan a következő megoldást találom jónak:

    1.  A pótbefizetés semmiképpen nem kerülhet egyenesen a jegyzett tőkébe, a vonatkozó jogszabályok a visszafizetést írják elő.
    2. Ha a visszafizetés nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (Sztv. 38. § (10) bek.) Egyelőre nem látom tisztán, hogy a korábban már kiszámlázott teljesítést – ami a vevőállományban szerepel – ki lehet még egyszer számlázni?
    3. A pótbefizetés visszafizetésének nem előfeltétele, hogy az eredménytartalék pozitív legyen, a pótbefizetés visszafizethető összegének megállapításánál kizárólag a saját tőke és a jegyzett tőke arányát kell vizsgálni.
    4. A tulajdonos által adott kölcsönből történhet tőkeemelés akár ázsióval is, majd ezt követheti a pótbefizetés visszafizetése a saját tőke és a jegyzett tőke viszonyának figyelembe vételével."1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni? – Igen, a pótbefizetés nem vezethető át a jegyzett tőkére.
      2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére? – Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tulajdonos a követelését apportálja a társaságba. Ennek folyamán lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés egy része a tőketartalékba kerüljön, kvázi ázsióval. Ezt követően a számviteli törvény 37. § (1) c) pontja szerint lehetőség van a tőketartalék átvezetésére az eredménytartalékba a veszteség mértékéig.
      3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére? – A pótbefizetés feltétele, hogy a ne legyen tőkehiány a társaságnál. Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek.
      4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen? – A pótbefizetés a veszteségek fedezetére szolgál. Véleményem szerint, ha a saját tőke eléri a törvényben meghatározott szintet, akkor a pótbefizetés visszafizethető.
      5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz) – Igen, van lehetőség a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközzel történő visszafizetésére.
      6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni? – Igen, a számviteli törvény 38. § (10) bekezdése szerint az értékesítés szabályai az irányadók.
      Maradt azonban egy nyitott, vagy félreértett téma számomra. Ezt szó szerint idézem: "Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek. " Ebben a részben a problémát az okozza, hogy ha az eredménytartalék már nem negatív... kitételt nem találtam meg jogi környezetben.

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "Az általam könyvvizsgált befektetési vállalkozás (bróker) egy hosszan elhúzódó engedélyezési folyamatot követően 2014-ben kezdte meg tényleges tevékenységét, de ebben az évben még veszteséges lesz. A tulajdonos (egy külföldi társaság) úgy tervezi, hogy 2014-ben a várható veszteség miatti tőkevesztést - a tőkemegfelelési követelmények teljesíthetősége érdekében - a jegyzett tőke felemelésével kompenzálja. Mivel eddig a fizetőképesség fenntartását tulajdonosi kölcsönnel biztosította, úgy tervezi, hogy a tőkeemelés összegét nem utalja át a társaság működési bankszámlájára (ezt már egyébként sem ellenőrzi a cégbíróság), hanem a tőkeemelés miatt a cége felé keletkezett tartozását a könyvelésben kompenzálja a tulajdonosi kölcsön miatti követelésével. A tulajdonos ezzel a módszerrel meg kívánja takarítani a többszöri pénzutalás költségét. (Átutalás Magyarországra, majd a tulajdonosi kölcsön visszautalása.)
    Jogszerű-e a fenti megoldás? Ebben az esetben tekinthető-e a tőkeemelés pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának? Ha a tőkeemelés mégis így valósulna meg (mert bejegyezné a cégbíróság), mi a könyvvizsgáló feladata, korlátozás nélkül elfogadhatja-e a 2014. évi beszámolót?
    Véleményem szerint a tőkeemelés vázolt megoldása ellentétes a Bszt. 15.§ (1) bekezdésével, mely szerint:" A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható." Éppen ezért, a tervezett megoldás esetén olyan jelentős (felügyeleti ellenőrzési és szankcionálási) kockázat keletkezik, amely veszélyeztetheti a társaság későbbi jogszerű működését, akár az engedélyét is. Ezt a könyvvizsgálónak legalább korlátozó záradékkal kell jeleznie. Jobb megoldásnak gondolom, ha a tulajdonos társaság elengedi a követelését, s az így keletkezett rendkívüli bevétel (eredmény) kompenzálhatja a veszteséget, s így megakadályozhatja a saját tőke csökkenését. (Illetékfizetési kötelezettség sincs az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pont második fordulata szerint.)"

    2015. január

    Tovább a válaszhoz


    "Azt szeretném megtudni, hogy ha egy vízszolgáltató kft. beolvadása során átértékelést nem tervezünk, de az eszközök egy részéről tudható, hogy a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni az illetékes önkormányzatnak. Javasolhatom-e hogy az átadásra kerülő eszközök értékében képezzenek céltartalékot?"

    2012. szeptember


    Tovább a válaszhoz


    "A Számv.-tv 2/A.§ (3) bekezdése értelmében az Eva-tv. hatálya alól a Számv.-tv hatálya alá visszakerülő bt-re a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A (4) bekezdés előírja, hogy bt-nek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegben az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a törvényi előírásoknak megfelelő összegben , a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegben felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
    Kérdésem, hogy a nyitó mérlegben a saját tőkén belül, az eszközök és kötelezettségek különbözetét a tőketartalékba vagy az eredménytartalékba kell figyelembe venni."

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a jegyzett tőkéjét 50%-al kívánja leszállítani tőkekivonással. Ezáltal az eredménytartalék és a tőketartalék is csökken arányosan. A kérdésem a fejlesztési tartalékként képzett lekötött tartalék arányos része. Úgy gondolom, hogy a lekötött tartalék nem csökkenthető 50 %-al. Viszont a lekötött tartalék is része a saját tőke jegyzett tőkén felüli részének, ezért kérdésként merült fel, hogy esetlegesen ennek az értéke nem fizethető-e ki az eredménytartalékból?

    A másik kérdésem: E társaságnál a jegyzett tőke felemelése korábban az eredménytartalékból történt. Ez a tény befolyásolja-e a tőkeleszállítást valamilyen módon? Úgy gondolom, hogy nem, csak annyiban, hogy a tőkeleszállítás kifizetésénél e jegyzett tőke résznél le kell vonni a 25%-os Szja-t és esetleges 14 %os Eho-t."

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Hogyan kell elszámolni a megigényelt, de ki nem utalt, tőketartalékba helyezendő támogatás összegét?"
    Tovább a válaszhoz