Főoldal

Keresés

Találatok száma: 5

    "Egy társaság, aki leányvállalata egy külföldi társaságnak, végelszámolással akar megszűnni. A leányvállalat saját tőkéje negatív és jelentős kötelezettséggel bír.

    Kérdés
    A negatív saját tőke és a jelentős összegű kötelezettség mellett, a leányvállalatnál lehetséges a végelszámolás? Annak ellenére, hogy a konszolidálás során összevont adatok nem mutatnak kizáró okokat.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Szerintem a belföldi társaságnál nem lehetséges a végelszámolás. A vázolt adatok szerint, a belföldi társaságot felszámolási eljárással lehet megszüntetni."

    2018. december

    Tovább a válaszhoz


    "A ZRT végelszámolás alatt áll, eddig minden simán lezajlott, a jogszabályok által előírt módon. Elvben 2018.09.28-án fogom összeállítani a „végelszámolás vége” mérlegbeszámolót, és a vele kapcsolatos bevallásokat. Ehhez viszont tisztáznunk kell a következőket. Az alábbi adatok megközelítő pontosságúak, és kerekített összegek: A részvényesek az időben megtartott közgyűlésen úgy döntöttek, hogy a „jegyzett tőkén” felüli összeget (eredménytartalékban van) a részvények névértéke alapján osztják fel. Van a ZRT- nek 1 millió Ft értékű tőketartalékja, mely 2009. év óta van itt, akkor „jött létre”, beolvadással két vállalkozásból, a jelenlegi Zrt, és a beolvadó és beolvasztó vállalkozások eredménytartalékának egyenlege, amit akkor, az akkori Könyvelő tőketartalékba helyezett, s ezt az akkori könyvvizsgálók és a NAV ellenőrzése elfogadott. Ezt az összeget át kell vezetni az eredménytartalékba, és be kell vonni a felosztható vagyonba? Eszközök már nincsenek a nyilvántartásban, a teljes vagyon készpénzben Kerül felosztásra. A ZRT záró vagyona kb. 121 millió Ft körül várható, ennek megoszlása: Jegyzett tőke: 50 millió Ft Eredménytartalék: 70 millió Ft Tőketartalék: 1 millió Ft Összesen: 121 millió Ft

    Kérdés
    1., kérdés A NAV vizsgálat még hátra van, s különböző kiadásokra 1 millió Ft-ot tervez a ZRT elkülöníteni a 121 Millió Ft- ból.(Bank költség, készpénz kiadások, ügyvédi díj, esetleges NAV bírság, stb.) Ezt hogyan kell könyvelni, és minek a terhére? És ha kevés az elkülönített összeg, azt ki és hogyan fizeti be, illetve, ha marad az elkülönítésből összeg, annak mi lesz a sorsa? 2., kérdés Van 4 részvényes, akiknek jelenleg nem tudjuk a lakcímüket. A részükre jutó vagyonrészt fel nem vett bruttó kötelezettségként kell majd kimutatnunk, és letétbe helyeznünk. Kinél, vagy hol kell ezt letétbe helyezni? 3., kérdés A vagyonfelosztási javaslatban a felosztható vagyon két részből áll: A jegyzett tőke (részvények) névértéken, és a működés során keletkezett eredménytartalék, mely a jegyzett tőkén felüli „nyereség” az egyes magánszemélyek (részvényesek) részére. A vagyonfelosztásban a jegyzett tőke (részvény névértéken) adómentesen kerül kifizetésre, a jegyzett tőkén felüli összeg pedig akóköteles jövedelemként, melyet 15 % SZJA és 14 % EHO terhel. A kérdés: az SZJA összegét és az EHO összegét a ZRT- nek le kell vonnia, és be kell fizetnie a NAV felé, teljeskörűen, vagy csak az SZJA összegét kell levonni és befizetni, s az EHO összegét a részvényesek fogják a „megkapás” tárgyévének SZJA bevallásában bevallani és befizetni.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    1., kérdésre válaszom: A könyvelési tétel: T: eredménytartalék, K: kötelezettségek. Az összeg elszámolását követő rendezésére, hogy ha kevés, vagy ha több, mi lesz a rendezés módja, és ki rendezi, nem találtam választ, hiába néztem végig bármelyik jogszabályt, nem találok erre még utalást sem. 2., kérdésre válaszom: Vagy egy ügyvédi irodában, vagy egy közjegyzőnél, vagy a Cégbíróságon. Nem találtam erre sem megfelelő választ. 3., kérdésre válaszom: Mivel MOST végelszámolásról van szó, a jegyzett tőkén felüli összeg vállalkozásból kivont jövedelemnek számít, s terheli az SZJA és az EHO. Viszont a 2018.0.8.08-án NAV által kiadott tájékoztató (melyet csatolok)felhívja Az adózók figyelmét, hogy ennek elszámolása úgy történik, hogy az SZJA- t a ZRT levonja és befizeti az államkincstárba, de az EHO összegét a magánszemély fogja bevallani és befizetni a tárgyévről készített SZJA bevallásában. "

    2018. november

    Tovább a válaszhoz


    "„A” Zrt-nek 100%-os leányvállalata „B” Kft. „A” Zrt. könyveiben a „B” Kft-ben lévő részesedés eredeti bekerülési értéke: 44.100.000 Ft. A részesedés után a Zrt. 29.106.000 Ft értékvesztést számolt el 2014-ben és 2015-ben, így 2016 év végén a részesedés könyv szerinti értéke: 14.994.000 Ft A Zrt-nek egyúttal 9.200.000 Ft összegű kölcsön követelése is fennáll a Kft-vel szemben 2016.12.31-én. 2016.12.21-én a Zrt., mint a Kft. egyedüli tagja, ázsiós tőkeemelés mellett döntött úgy, hogy a Kft-vel szemben fennálló kölcsönköveteléséből 6.600.000 Ft-ot apportál a Kft-be. A 6.600.000 Ft apportból 10.000 Ft jegyzett tőke emelésként, 6.590.000 Ft pedig tőketartalék növekedésként került meghatározásra. A tőkeemelést a cégbíróság 2017.01.17-én bejegyezte. A tőkeemeléssel egyidejűleg, 2016.12.21-én, a Zrt. elhatározta a Kft. végelszámolás útján történő jogutód nélküli megszűnését. A végelszámolás kezdő időpontja: 2017.01.01.
    Kérdés
    Fentiekkel összefüggésben kérdésem: 1. Jogszerű-e a Zrt. fenti eljárása (számviteli, adózási, cégjogi szempontból)? 2. Ha igen, akkor miként kell értékelni 2016.12.31-én a Zrt-ben lévő részesedést és kölcsön követelést? 3. Ha nem, akkor milyen módon tudja rendezni a Zrt. a kialakult helyzetet? Ebben az esetben miként kell értékelni 2016.12.31-én a Zrt-ben lévő részesedést és kölcsön követelést?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A mellékelt 2012.11.27-i NAV tájékoztató szerint: „Amennyiben az adózónak még vissza- illetve kifizetetlen, tagok által nyújtott kölcsön vagy osztalék kötelezettségük van, azt a végelszámolás zárásáig az alábbi módok valamelyikével rendezni kell: 1) vissza- illetve kifizetik 2) a tagok lemondanak róla, elengedik 3) felszámolást kezdeményeznek. Amennyiben a társaság benyújtja a záró bevallását, azonban sem kifizetés, sem felszámolás kezdeményezés nem történik, vélelmezhető a követelések tagok általi elengedése.” „Más cégek úgy is próbálták a kötelezettségüket rendezni, hogy a tagok kölcsön követeléseivel apportként megemelték a társaság törzstőkéjét. Azonban a tartozásnak ilyen módon történő rendezésére sincs lehetőség. Önmagában a cégbírósági változásbejegyző végzés nem teszi a tőkeemelést adójogi szempontból jogszerűvé, ha maga a tőkeemelés az Art. rendelkezéseibe ütközik. Adózó olyan saját magával szemben fennálló követelést apportált, melynek kielégítésére vagyoni, pénzügyi eszközök hiányában nincs lehetőség és nem is várható, hogy lesz, így az apportált követelés nem bírt olyan vagyoni értékkel, melynek segítségével a társaság eredményes működése helyreállítható lett volna. Az eljárás nem jóhiszemű, hiszen csupán arra irányul, hogy a társaság kötelezettségét oly módon tudja rendezni, mely nem jár pénzügyi teljesítéssel, adójogi vonzattal és így a tartozása eltűnjön, ezáltal meg tudjon szűnni végelszámolással.”

    2017. június

    Tovább a válaszhoz


    "Több társaság ügyvezetője értesítést küldött arról, hogy végelszámolást kívánnak elrendelni és végezzem el szükséges könyvvizsgálatokat. Utolsó megjegyzésként leírták, hogy a könyvvizsgálati díjat halasztott fizetésként fogadjam el. Tudomásomra jutott, hogy egyáltalán nincs szándékukban díjat fizetni.

    Mit tegyek akkor, ha érvényes megbízásom van az adott társaságokkal, de előre tudom, hogy nem fognak fizetni? Visszamondhatom a könyvvizsgálatokat, arra való tekintettel, hogy nem fognak fizetni?

    Kötelező könyvvizsgálat esetén, ha van érvényes megállapodásunk, akkor a végelszámoláskor is kötelező a könyvvizsgálat."

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság, amelynek könyvvizsgálói vagyunk, végelszámolásról dönt.
    A végelszámolási döntéssel párhuzamosan szükséges-e a könyvvizsgálati szerződés módosítása, tekintettel a beszámoló készítési időszakok változására? A végelszámolási időszak könyvvizsgálatáról szóló szerződés megköthető-e a társaság anyavállalatával?"

    2011. május

    Tovább a válaszhoz