Főoldal

Keresés

Találatok száma: 1

    "Kérdésem alanyai: ingatlan tulajdonjogával bíró, azt vagyonkezelésbe adó önkormányzat és azt vagyonkezelésbe vevő az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság. Kérdés tárgya: vagyonkezelés számviteli szabályai Az önkormányzat közgyűlési döntés alapján vagyonkezelésbe ad bizonyos vagyoni eszközöket. Ezen tárgyi eszközök bruttó (bekerülési) értékét, eddig elszámolt halmozott értékcsökkenési leírását és nettó értékét, konkrét számokkal, tartalmazza a vagyonkezelési szerződés. Az önkormányzat könyveiben a vagyonkezeléssel járó könyvelési tételeket lekönyveli, ezen eszközeit továbbra is nyilvántartja a főkönyvi könyvelésben és az analitikus nyilvántartásában is. Olyan eszköz is van ezek között, melyekre az önkormányzat még a 249/2000. (XII.24.) Kormány rendelet szerinti leírási szabályokat alkalmazza. A vagyont kezelésbe vevő gazdasági társaság könyveibe bevezeti az átvett eszközöket, ahol a tulajdonos által megadott nettó érték számára a bekerülési értéket jelenti, a vagyonkezelőnél ez az érték lesz az eszközök bruttó értéke, azaz az elszámolandó értékcsökkenés alapja. A vagyonkezelő számviteli politikája szerint megkezdi az értékcsökkenés számítását.
    Kérdés
    1. A két gazdasági szereplő által a könyvekben kimutatott értékcsökkenés összege: 1.1 Eltérő, mert a tulajdonos a korábbi gyakorlatot folytatja, így analitikus nyilvántartásain nem változtat. Egy 3 %-kal leírni kívánt eszköz esetében a leírási idő nem változik meg, azaz 33,3 év. Így a tulajdonos könyveiben nem változik az éves értékcsökkenési leírás összege, annak függvényévben, hogy az adott eszközt vagyonkezelésbe adja-e vagy nem. A vagyonkezelő saját szabályai szerint számolja el az amortizációt, az általa kimutatott bekerülési értékből kiindulva. Ebben az esetben a könyv szerinti (nettó) érték is eltér. 1.2 Egyező, mert a vagyonkezelő a tulajdonosnál (nettó érték), nála bekerülési (bruttó) érték alapján számított értékcsökkenési leírás negyedéves összegéről tájékoztatja az önkormányzatot, aki helyesbíti könyveit, beleértve a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásait is. Helyesbítés helyett átdolgozza az analitikus rendszerét és ezt minden alkalommal megteszi, amikor vagyonkezelésbe adásról, vagy annak megszüntetéséről dönt. Ebben az esetben a könyv szerinti (nettó) érték is egyező. 1.3 Egyező, ugyanazon amortizációs kulcs alkalmazása mellett, mert a tulajdonos folytatja a korábbi gyakorlatot, analitikus nyilvántartásain nem változtat. A vagyonkezelő a tulajdonos által megadott bruttó érték alapján, a halmozott értékcsökkenést figyelembe véve számolja az amortizációt, és annak összegét a nála bekerülési értéket jelentő, a tulajdonosnál nettó érték összegéből vonja le. Ebben az esetben a könyv szerinti (nettó) érték is egyező. 2. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása szoftverek segítségével történik. Helyes-e abban az esetben az értékcsökkenési leírás összege, ha annak számítása az üzembe helyezést követő naptól kezdődik? Esetünkben egyetlen napi értékcsökkenés összege 1,9 millió Ft. 3. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat követelései között milyen összeget köteles kimutatni a visszapótlásra vonatkozóan az 1-3 eset közül helyesnek tartott esetben? Egyezni-e kell-e a tulajdonos által kimutatott követelés összegének a vagyonkezelő által kimutatott kötelezettséggel?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    1.Amortizáció: 1.1. lehetőség. 249/200, 4/2013 Korm. rend. SZT 2.Écs kezdő napja: nem helyes, kezdő nap az aktiválás napja SZT értékcsökkenés 3. Egyezni-e kell

    2016. március

    Tovább a válaszhoz