Főoldal

Keresés

Találatok száma: 7

    "Beolvadási vagyonmérleg-tervezetek könyvvizsgálatát végeztem 2017-ben. A vagyonmérleg tervezetben az átrendezések után a saját tőke csak jegyzett tőke értéket tartalmazott. Az átalakulást a Cégbíróság 2018.05.10-én bejegyezte. A bejegyzés napjára elkészített vagyonmérlegben a saját tőke összege nem éri el a Cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke összegét(veszteség folytán).A veszteség nem volt előre látható, fedezetére lekötött tartalékot nem képeztek. A Sztv.141.&.(5) alapján: "A jegyzett tőkét le kell szállítani az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkéjének - a 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét." A végleges vagyonmérleg elkészítésére előírt 90 napon belül a tulajdonosok a szükséges tőke pótlásról nem tudnak gondoskodni, megoldásként a kötelező tőke leszállítás lehetősége marad.

    Kérdés
    A végleges vagyonmérleg a Cégbírósági bejegyzés időpontjára készül, hogyan lehet illetve kell-e ebben szerepeltetni a Sztv. által előírt tőke leszállítást? Milyen hatással van ez a tény a könyvvizsgálói jelentés kiadására?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A végleges vagyonmérleg nem tartalmazhat negatív saját tőke elemet, ezért a kötelező tőkeleszállításnak már a vagyonmérlegben is meg kell jelennie, annak ellenére, hogy az átalakulás bejegyzésének napján ez még nem állt fenn. Így a Cégbíróság bejegyzés napi jegyzett tőke értéke el fog térni a vagyonmérlegben kimutatottól. Amennyiben nem ezt a megoldást alkalmazza a társaság, úgy a végleges vagyonmérleg az Sztv. előírásának nem fog megfelelni (negatív saját tőke elem miatt). Amennyiben az általam jónak tartott megoldás helyes, úgy a könyvvizsgálói véleményt nem kell korlátozni,minősítés nélküli vélemény adható ki - esetleg figyelem felhívással."

    2018. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság olyan, kiváláshoz kapcsolódó vagyonmérleg-tervezetet kívánt a cégközlönyben közzétenni, amelyben a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében (Szt. 136. § (7) a) negatív eredménytartalék is szerepelt (a saját tőke követelmény egyébként teljesült). A cégközlöny lektorátusa a mellékelt indoklással javításra visszaküldte a közleményt: elővezetett álláspontjuk szerint a továbbműködő társaságra is alkalmazni kell az Szt. 140. §-ban szereplő "átalakulással létrejövő gazdasági társaság" fogalmát, és a kapcsolódó követelményeket, adott esetben a 140. § (1) szakasza szerinti pozitív eredménytartalék előírását. Az állásfoglalás nem említi 138. § (6) bekezdését, mely szerint az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában az eredménytartalék negatív előjelű is lehet.

    Kérdés
    Ha egyéb tőkekövetelmények teljesülnek lehet-e a kiválással érintett, változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében és végleges vagyonmérlegében negatív előjelű eredménytartalék?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Álláspontom szerint ha a cégközlöny lektorának véleményét fogadjuk el, akkor számos olyan (pl. projekt céget, start-up céget) kizárunk az átalakulásból, amely még abban a fejlődési szakaszban van, amikor még nem képződik nyeresége. Ismereteim szerint azontúl, hogy a saját tőke nem lehet kevesebb a jegyzett tőkénél, nincs olyan általános kötelezés, amely kizárná, illetve tiltaná a negatív eredménytartalék átmeneti, vagy tartós meglétét. Véleményem szerint a továbbműködő társaság vagyonmérleg-tervezetére az Szt. 138. § (6) bekezdést, illetve végleges vagyonmérlegére a 141. §-t alkalmazva lehetséges negatív eredménytartalék, még akkor is, ha 141. § (3a) szakasza az alapkérdésben a lektorátus kiinduló álláspontját erősítheti meg."

    2018. február

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk (kft.) az utolsó mérlege alapján az alábbi saját tőke szerkezettel rendelkezik. Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 220.334 Eredménytartalék -368.767 Lekötött tartalék 145.108 MSzE 10.512 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187 A cégben levő lekötött tartalék veszteség miatti tulajdonosi pótbefizetésként került a társaságba. Ezen tőkeszerkezet alapján (a lekötött tartalékra vonatkozó korlátozás miatt) osztalékot a cég nem fizethet. A Kft. egyszemélyi tulajdonosa a társaságot Zrt-vé átalakítani tervezi és ennek során a tőkestruktúrát oly módon tervezi módosítani, hogy a lekötött tartalék és a tőketartalék terhére az eredménytartalék negatívumát pótolják. Ezt követően az új cég tőkeszerkezete az alábbi lenne: Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 7.187 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187

    Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében, hogy a cég a pótbefizetésként bekerült lekötött tartalékot felhasználhatja-e a két másik tartalékkal szemben, avagy ezzel a Sztv. 38. § (4-6)-ba ütközne, amely szerint a pótbefizetés csak a visszafizetéssel szüntethető meg. (Ezen rendelkezések a pótbefizetés eredetű lekötött tartalékot nem engedik meg más tőkeelemek javára elszámolni.)

    Álláspontunk szerint az átalakulás során a cég kilép a számviteli tv. fenti szabályai alól és csak az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, amelyek a tőkeszerkezet módosítása tekintetében ilyen korlátozást már nem tartalmaznak. /138. § (6) és 140. (1-2)/ Kérjük segítségüket a fenti ügy kapcsán."

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Adott egy 3 fős 80 ezer Ft jegyzett tőkéjű társaság, mely kft-vé szeretne átalakulni. Az átalakulást úgy tervezte, hogy a 2012. dec.31-i beszámoló adatait mint terv adatokat kívánja felhasználni. Ehhez független könyvvizsgálóval vette fel a kapcsolatot, és az elfogadó nyilatkozat alapján a szerződést is megkötötték. Az átalakuláshoz az ügyvéd ütemtervet készített, melynek időpontjai 06.14 és 06.28-a. Ez mind rendben is lenne, de az ügyvéd jelezte, hogy belépett egy fő 20 ezer Ft-al a bt-be, így már 100 ezer Ft a törzstőke. Itt kezdődtek a problémák.

    Fenti esetben felhasználható-e terv-adatként a 2012. évi beszámoló, ahol 80 ezer Ft törzstőke szerepel? Lehet-e a változások között hozni az újonnan belépő tagot, vagy a végzés időpontjával megnövelt törzstőke miatt új beszámolót kell készíteni az átalakuláshoz? Tekintettel arra, hogy tudomásom szerint az ügyvéd a változást már beadta kétségessé vált a meglévő beszámoló felhasználhatósága.

    Tudomásom szerint folyamatban lévő ügynek kell tekinteni a tag-változást, és így nem lehet az átalakulást megkezdeni."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság 2011.év folyamán beolvad egy másik társaságba. A végleges vagyonmérlegét és leltárát el is készítette az előírt határidőn belül, független könyvvizsgálói is záradékolta. Majd utólag egy év elteltével arra való hivatkozással hogy az illeték kiszabásánál a beolvadó társaság vagyonleltárában és mérlegében feltüntetett értéhez képest jóval alacsonyabb értéken állapította meg a beolvadó társaság ingatlanainak illetékalapját a NAV, módosították a már leadott közzétett beolvadó társaság és a beolvadás után létrejött társaság végleges vagyonmérlegét és vagyonleltárát A módosítás természetesen arra vonatkozott hogy a beolvadó társaság ingatlanvagyonának értéket jelentősen át (le)értékelték.Ezt a könyvvizsgáló utólag ismételten hitelesítő záradékkel látta el.

    Van erre törvényes lehetőség , hogy ilyen indok alapján utólag egy évvel módosítsa a beolvadó és a beolvadással létrejött társaság a végleges vagyonmérlegét és leltárát? Ha van erre lehetőség ilyen indokok alapján? Kérem adják meg a törvény(ek)ben felsorolt hivatkozási pontokat!

    Szerintem erre nincs lehetőség, mert a tv előírja hogy a (átalakuló) beolvadó társaság vagyonelemeit a piaci érteken kell értékelni. A beolvadás egy hosszú folyamat, amely során készül egy tervezet és egy végeleges vagyonleltár és mérleg. A vagyontárgyakat elvileg kétszer értékelték, ezt az értékelést utólag több mint egy év után nem lehet visszamenőlegesen megváltoztatni. "

    2013. júlus

    Tovább a válaszhoz


    "A pénzügyi szervezetek a 2011. évben különadó fizetésére kötelezettek. Ezt az adót akkor is teljes egészében ki kell fizetniük, ha valamilyen oknál fogva kikerülnek a törvény hatálya alól. Ügyfelünk a 2011-es év során átalakul, azonban a tevékenységét az átalakulás után is folytatja. Az átalakulás során egy másik társaság olvad be ügyfelünkbe. Az átalakulás során vagyonmérleget kell készíteni, amelynek fordulónapja év közben lesz.
    Indokolt-e a pénzügyi szervezetek különadóját teljes egészében lekönyvelnie a társaságnak az évközi zárás során? Ki kell-e mutatni kötelezettségként a fenti adót annak ellenére, hogy még nem esedékes vagy csak az időarányos részt kell elhatárolni? Amennyiben csak az időarányos rész kerül elhatárolásra, a fennmaradó részre kell-e céltartalékot képezni?
    Véleményünk szerint a fenti adókötelezettséget az esedékesség időpontjában kell kötelezettségként kimutatni. Tekintettel arra, hogy a fenti adó egy teljes évre vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy a még nem esedékes összeg időarányos részét elhatárolni kell."

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli törvény 141. § (9) bekezdése szerint a beolvadás kapcsán a beolvadó társaságtól átvett eszközöket a végleges vagyonmérleg szerinti értékben kell állományba venni.(Ez eltérhet a beolvadó társaság által kimutatott könyv szerinti értéktől.) Amennyiben a végleges vagyonmérleg szerinti érték egyezik az átadó cégnél kimutatott könyv szerinti értékkel, van-e lehetőség bruttó értékként a vagyonmérlegben szereplő értéket kimutatni, új maradványértéket és várható hasznos élettartamot meghatározni vagy ugyanúgy kell tovább folytatni, ahogy a jogelőd tette. Mi a teendő, ha eltér egymástól a fenti két érték?"

    2010. február

    Tovább a válaszhoz