Főoldal

Keresés

Találatok száma: 2

    "Ügyfelünk termékforgalmazási keretmegállapodás keretében értékesít termékeket partnerei felé. A szerződés határozott idejű (1 évre szól) és tartalmaz egy visszaszállítási lehetőséget az eladatlan termékekre vonatkozóan a szerződés lejártakor, egy végső elszámolás keretében. A szerződés ide vonatkozó része az alábbi: 1. Forgalmazó záró elszámolás formájában köteles írásban tájékoztatni Eladót a nála eladatlan készletként nyilvántartott termékről. 2. Forgalmazó a záró elszámolás alapján el nem adott, nála készletként nyilvántartott, a vásárolt teljes mennyiség 10%-át meg nem haladó mennyiséget – saját költségén – visszaszállíthatja Eladónak. Eladó a bontott, sérült, megváltozott csomagolású terméket nem köteles visszavásárolni. 3. Eladó a Forgalmazótól befogadott, bontatlan, sérülésmentes, változatlan csomagolású, visszaszállított termékek Forgalmazó által már megfizetett értékét 100%-ban visszafizeti Forgalmazónak. Amennyiben Forgalmazó a visszaszállított termékért még egyáltalán nem fizetett ellenértéket, ebben az esetben Eladó erről helyesbítő számlát állít ki. 4. A visszáruként befogadott, visszaszállított termék ellenértékét Eladó a visszaszállítás napjától számított 14 napon belül utalja vissza Forgalmazónak, illetve jogosult a visszaszállított termék ellenértékét a Forgalmazó esetlegesen fennálló tartozásába beszámítani.
    Kérdés
    Kérdésünk tehát a fentiekkel kapcsolatban az alábbiak: 1. Jól értelmezzük-e, hogy a szerződés szerinti visszaszállítás esetében minden esetben az Eladó állít ki helyesbítő számlát? 2. Jól értelmezzük-e, hogy nem helyes az az elv, amely szerint a Forgalmazó állít ki számlát a visszaszállított termékekről, mivel vele semmilyen megállapodás nem született az alkalmazandó árról?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Álláspontunk a visszaszállított termékekkel kapcsoltban az, hogy Eladó minden esetben helyesbítő számlát állít ki a visszaszállított termékekről, mint visszáruról függetlenül attól, hogy a korábbi számla kiegyenlítésre került-e már vagy sem és nem a Forgalmazó számlázza ki az Eladó részére, mint saját termékének értékesítését. Indokaink a következők: Véleményünk szerint nem beszélhetünk két jogügyletről, hiszen az értékesítés folyománya a visszavétel lehetősége. Már csak azért sem beszélhetünk két jogügyletről, mert nincs a felek között egy olyan megállapodás, amely szerint a Forgalmazó adott feltételekkel és áron értékesíti a termékét. Ha azt feltételeznénk, hogy a két ügylet teljesen elkülönül egymástól, akkor a Forgalmazó miért pont olyan áron értékesíti a termékeiket, amennyiért megvette? A szerződés fenti 3. pontja nem szerencsésen ugyan, mert csak a ki nem fizetett tételekre vonatkoztat, de egyértelműen leírja, hogy helyesbítő számlát állít ki az Eladó. A fenti 4. pontban is egyértelműsítve van, hogy visszáruról van szó és hogyan történik a pénzügyi rendezés az egyes esetekben. Véleményünk szerint számvitelileg is kifogásolható a Forgalmazó által történő számlázás, mert az Eladó által kibocsátott számla nyilvánvalóan tartalmazza az Eladó árrését is, visszaszállítás esetében pedig a készlet, amely változatlan formában kerül vissza, az árréssel növelt áron kerül bevételezésre és az Eladó kimutat egy olyan árbevételt, amelyet valójában nem realizált. A fenti szerződés meghatározza a maximálisan visszaszállítható mennyiséget, de van olyan szerződés is, amikor a teljes készlet visszakerülhet (100%-os visszavételi lehetőség), tehát ha a Forgalmazó extrém esetben él ezzel a lehetőséggel, akkor tulajdonképpen nem történik változás a készletmennyiségben, a készlet egy jóval magasabb értéken kerülne kimutatásra a könyvekben egy nem realizált árbevétellel együtt, holott a raktárban nem változott semmi. Adójogilag (elsősorban ÁFA tekintetében) nincs különbség a két eljárás között."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Multicég felé történő áruértékesítést követően (néha több hónapos csúszással) visszaszállításra kerülnek az áruk, vagy az áruk egy része. Egyre gyakrabban fordul az elő, hogy a vevő a visszaszállított termékeket "visszaszámlázza" az eredetileg kiszámlázott egységáron - nem engedi meg, hogy az eladó állítson ki helyesbítő számlát. Ez esetben viszont az árbevétel nem csökken, az ELÁBÉ pedig növekszik. Ezáltal az iparűzési adó alapját lényegesen befolyásolja az ilyen ügylet, valamint az árbevételben nem realizált tételek jelennek meg.

    A multicég által visszaszámlázott termék könyvelhető-e árbevétel csökkentő tételként?
    A számviteli törvény 73. § (2) d) pontja, hogy árbevétel csökkentő tétel a visszavett termék piaci értéke, de legfeljebb az eredeti eladási ár, a helyesbítő, vagy stornó számla alapján. Tartalmilag értelmezve árbevétel csökkentő tétel, viszont a rendelkezés második felében rögzített "helyesbítő, vagy storno számla alapján" kitételnek nem felel meg. "

    2014. február

    Tovább a válaszhoz