Főoldal

Keresés

Találatok száma: 1

    "Könyvvizsgálói munkám során az alábbi egyedi helyzettel találkoztam, amire megnyugtató megoldást nem találtam. Ügyfelem szerint jogszabály őt nem kötelezi, hogy egyes dokumentumait, illetve akár azok másolatát is kiadja a könyvvizsgáló részére. Ha pedig nem kötelező, akkor elégedjek meg az iratbetekintési joggal. És valóban. A 2007. évi LXXV. törvény 21. § (1) b) értelmében a könyvvizsgálónak betekintési joga van a megbízó könyveibe. Semmilyen jogszabályi felhatalmazást nem találtam arra vonatkozóan, hogy munkám során a könyvvizsgálati dokumentáció összeállításához akár másolatot készíthessek vagy készíttessek. Fentiek értelmében akár egy főkönyvi kivonat, egy szerződés, egy számla vagy egy leltárív lemásolása vagy elektronikus formában való átadása is a megbízó hozzáállásán múlik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 157. § (1) bekezdés értelmében: „A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni.” A másolat készítés és az adatok "elvitele" szintén nem szerepel a törvényben.
    Kérdés
    Ha az ügyfél nem járul hozzá a másolatok készítéséhez vagy az adatok átadásához, akkor mivel lehet alátámasztani az elvégzett vizsgálatokat, hogyan lehet elkészíteni a dokumentációt? Egyáltalán, hogyan képzelhető el a könyvvizsgálat? A kamarai törvényben egyébként szerepel, hogy a minőségellenőr kérhet másolatot az iratokról. Ezért okkal feltételezhető, hogy ha a megbízótól is kérhetnénk másolatot, akkor ez a lehetőség a könyvvizsgáló jogai között is szerepelne. Természetesen rengeteg másolt anyagra van szükség a könyvvizsgálat alátámasztásához, a dokumentáció elkészítéséhez és a feleknek is együtt kell működnie, de ez a vonatkozó törvényekből nem derül ki egyértelműen. Hatókör korlátozásról sem beszélhetünk, hiszen az ügyfél eleget tesz a törvényben foglalt kötelezettségeinek. Törvényi hivatkozás: 2007. évi LXXV. törvény 2000. évi C. törvény"

    2016. március

    Tovább a válaszhoz