Főoldal

Keresés

Találatok száma: 420

    "Egy gazdasági társaság kockázati tőkealapba kíván befektetni tartós jelleggel.
    Hová kell könyvelnie a befektetés: a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy a részesedésekbe?"

    2018. január

    Tovább a válaszhoz


    Ügyfelünk egy projekt társaság, az általa megvásárolt telkeken irodaházakat épít eladási céllal. A Társaságnak munkavállalói nincsenek, a tervezés, a generál kivitelezés, a kivitelezést végző vállalkozás irányítása, ellenőrzése vállalkozói szerződést keretében valósul meg. A finanszírozás anyavállalati kölcsönből történik. Több szituáció fordulhat elő az építés során, illetve az épület használatbavételi engedélyének megszerzése időpontjában.

    1. Az irodaházra már van vevő, így a Társaság már rendelkezik adásvételi szerződéssel, amely akkor teljesül (a kockázat átszállásának, a teljesítésnek az időpontja), amikor az irodaház elkészül,
    2. A használatbavétel időpontjában a Társaság szerződéssel ugyan még nem rendelkezik, de folyamatos tárgyalásokat folytat a potenciális vevőkkel, esetleg már van indikatív ajánlata is, tehát inkább valószínű, hogy létrejön az adás-vétel, mint nem,
    3. A használatba vétel időpontjában a társaság nem rendelkezik szerződéssel, nincs potenciális vevő, ezért az irodaház hasznosítására, üzemeltetésére saját nevében megbízást ad külső vállalkozónak.

    A Társaság könyvvizsgálatát korábban nem mi végeztük, az alábbiakban részletezett számviteli kezelést a korábbi könyvvizsgáló elfogadta.

    Számviteli kezelés:
    A Társaság számviteli politikája az alábbiakat részletezi:
    „A Társaság

    • a tulajdonában lévő építési telkek bekerülési értékét,
    • a telken lévő korábbi épület bontási költségét és
    • az új épületek építési költségét
    • a fenti beszerzésekhez, munkálatokhoz szükséges forrás (anyavállalati hitel) kamatát és realizált és nem realizált árfolyamkülönbözetét a készlet (áru) bekerülési értékének részeként kezeli. A Társaság üzlet politikájának megfelelően az ingatlanok értékesítési célból épülnek, az építkezés befejeztével illetve azt megelőzően az értékesítésük megkezdődik.

    Amennyiben az épületek értékesítése egy éven belül reális, és erre irányulóan folyamatos tárgyalások folynak, vételi ajánlatok érkeznek, a számviteli politikában rögzített módon, áruként kell kezelni őket.

    Az épület értékét át kell minősíteni tárgyi eszközzé, és a számviteli politikában rögzített módon értékcsökkenteni kell a használatba vételi engedély napjával, amennyiben:

    • a kész, használatba vételi engedéllyel rendelkező épület üzembehelyezése megtörténik,
    • megkezdődik a beruházás megtérülése azáltal, hogy az épületbe bérlők költöznek, és ebből a Társaság rendszeres bérleti díj bevételt szerez,
    • nincs előrehaladott tárgyalás egy potenciális befektetővel

    Továbbra is tárgyi eszközként kell kezelni az épületet abban az esetben is, ha időközben a bérbe adott épület eladására ismételten lehetőség nyílik. „

    Összegezve: A Társaság tehát valamennyi vállalkozási szerződést alvállalkozói teljesítményként értékel, ezért a számlákat, ide értve az árfolyam különbözeteket, hitelkamatokat az áru bekerülési értékeként kezeli és költségszámlák használata nélkül közvetlenül a 2-es számlaosztályba könyveli, mint ÁRU. Az épület (irodaház) értékesítésekor pedig a 2-es számlaosztályban gyűjtött összeget az eladott áruk beszerzési értékével szemben vezeti ki, csökkentve ezzel az iparűzési adó alapját.

    Kérdés:
    Helyes-e az eladásra szánt irodaház fent leírt módon történt történő számviteli kezelése?
    Igaz, lakások vonatkozásában, de több számviteli levél, Nagy Gábor Beruházás, felújítás, karbantartás számvitele című könyve, illetve a kúria egy 2009-es határozata szerint is, az ingatlantulajdonos által vállalkozási szerződés keretében épített, és eladásra szánt lakásokat saját termelésű készletként kell kezelni, valamennyi beszerzést igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni az 5-ös számlaosztályban, és legkésőbb a fordulónapon a költségek összegét a saját termelésű készletek közé az állományváltozási számlával szemben kell készletre venni.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli törvény 3.§ (4). bekezdésének 1, (7). bekezdésének 1. pontja valamint a 28. § (2), alapján valóban nem megfelelő a vállalkozók által számlázott tételeknek az áruként való kezelése azonban nem valósul meg a törvény 76. § (2) bekezdése alapján saját teljesítmény létrehozása sem. Értelmezésünk szerint - a fentieken túl - a törvény 3. § (7). bekezdésének 7. pontja alapján a létesítmény építését elsődlegesen beruházásként sem lehet kezelni.
    A fenti jogszabályi helyek alapján a vállalkozó bevonásával megvalósított irodaház építését – kizárásos alapon – saját termelésű készletként kell kezelni, a vállalkozási szerződéseket pedig, mivel azok nem merítik ki a közvetített szolgáltatások fogalmát, az igénybevett szolgáltatások közé kell könyvelni. Véleményünk szerint a használatbavétel időpontjáig felmerült realizált és nem realizált árfolyamkülönbözeteket, valamint a kölcsön kamatát a készlet bekerülési értékében kell figyelembe venni.
    A kezdeti besorolást követően, az az elv, amely megfogalmazásra került a számviteli politikában a készletek tárgyi eszközzé történő átminősítésének szabályozására, véleményünk szerint megfelel a törvény 25.§ (5) bekezdésében foglaltaknak, mivel az ingatlan értékesítési célja nem valósult meg, ezért a használat körülményében változás áll be, amennyiben azt a Társaságnak kell üzemeltetnie, bérlőkkel „feltöltenie”.

    2018. január

    Tovább a válaszhoz


    "A tényleges tulajdonos személyének a pénzmosási szabályok szerinti meghatározásakor pontosan hogyan kell eljárni? A kérdés lényege, hogy amikor a pénzmosási törvény (2017. tv. LIII) szerint keressük a tényleges tulajdonosokat, akkor a közeli hozzátartozók szavazatait (vagy tulajdoni hányadait) össze kell adni és úgy kell a 25%-os küszöbértéket vizsgálni vagy nem. A kérdés azért merült fel bennem, mert a pénzmosási törvény, amikor a tényleges tulajdonost definiálja, akkor a PTK esetén csak 8:2.§ (4) és (2) bekezdéseire utal vissza, de az (5) bekezdésre, amiben a közeli hozzátartozókra vonatkozó szabályozás van nem."

    2018. január

    Tovább a válaszhoz


    Esemény résztvevői: Finanszírozó cég (1) Bérbeadó cég (2) Bérbeadó cég ügyfele (3) Bérbeadási céllal beszerez egy cég(2) pénzügyi lízinggel finanszírozott gépjárművet , ügyfele (3) igényi szerint – szerződött igény . A Finanszírozó cég (1) pénzügyi lízing (nyílt végű) keretében átadja a gépjárművet a Bérbeadó cégnek (2). A Finanszírozó (1) a törlesztés részleteiről számlát állít ki a bérbeadó cég (2) felé , a számla tartalma : • Tőke (legyen 15 egység nettó) • Kamat (legyen 4 egység nettó) (FK81 vagy FK87) --- (összesen 19 egység nettó) A bérbeadó (2) ennek megfelelően számlát állít ki ügyfelének (3) , számla tartalma – szerződött : • Bérleti díj (19 egység nettó)

    Kérdés
    Kérdés: A Bérbeadó (2) cég szempontjából, a fenti esetben a (4 egység) kamat közvetített szolgáltatás(FK81) vagy kamat ráfordítás (FK87)

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Mivel a kamat a bérbeadó költsége, ezért közvetített szolgáltatásnak minősítenénk.
     

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kis könyvvizsgálói társaság nevében kérnék szakmai vélemény. A társaság nem dolgozik asszisztenssel tulajdonképpen a társaságban lévő könyvvizsgáló (k) maguk látják el a feladatokat. A könyvvizsgálói társaság árbevétele ez idáig nem haladta meg a 1,5 M Ft-ot, az árbevételből cca. 95 % könyvvizsgálathoz (jogszabályi kötelezettség alapján, illetve külön megválasztás - nem kötelező könyvvizsgálat a számviteli törvény szerint -).

    A jelenlegi szűkös piaci lehetőség ellenére egy új ügyféllel folynak tárgyalások (nem közérdeklődésnek kitett társaság), aki cca. 1 M Ft-ot hajlandó fizetni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatért.

    Ismereteim szerint a Kamara régi (2017.07.01 előtti) Etikai szabályzatában a 10 M Ft fölötti (nem közérdeklődésnek kitett társaság) árbevételt elérő társaságnál az egy ügyféltől származó bevétel nem haladhatta meg a társaság összes árbevételének 50 %-át. Ha jól értelmezem, akkor 10 M Ft árbevétel alatt ezek az arányok nem érvényesek.

    A 2017.07.01-től érvényes etikai szabályzatot áttanulmányozva az egy ügyféltől származó árbevétel korlátjára nem találtam utalást.

    Kérdés
    A kérdésem tehát, hogy egy ügyféltől származó bevételi vonatkozik-e még az alacsony árbevétellel és asszisztens nélkül működő kis könyvvizsgáló társaságokra? Az egy ügyféltől származó bevételbe csak a könyvvizsgálatból származó bevétel tartozik, vagy az egyéb árbevétel (pl. pénzügyi tanácsadás, adótanácsadás, könyvelési szolgáltatás stb.)?"

    2017. november

    Tovább a válaszhoz


    "A kérdéses ügyben szerepel: „A” Kft. „B” Kft.,”C” Kft., „Z ”természetes személy és „Y” természetes személy. Tulajdon viszonyok: „A” Kft-nek a többségi tulajdonosa „B” Kft. „B” Kft-nek a kisebbségi tulajdonosa „C” Kft. „C” Kft-nek többségi tulajdonosa „Z” természetes személy, kisebbségi tulajdonosa „Y” természetes személy A tulajdoni és a szavazati arányok megegyeznek. Egyéb kapcsolat: „Y” természetes személy „Z” természetes személy felesége. Ügyvezetés: "A" Kft. ügyvezetője "C" Kft. jogi személy ("B" Kft. taggyűlési határozata alapján). "C" Kft. döntése alapján az "A" Kft ügyvezetőjeként meghatározott/kijelölt természetes személy "Z". "Y" nem ügyvezetője az "A" Kft-nek. "B" Kft. ügyvezetőjét - az egyébként kisebbségi (szavazati és tulajdoni) joggal rendelkező - "C" Kft. jelöli, és a "B" Kft. taggyűlése választja. "C" Kft. ügyvezetője "Y" (vagyis "Z" felesége). "Z" nem ügyvezetője a "C" Kft-nek.

    Kérdés
    a) Az "A" és a "C" Kft-k. kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e, vonatkozik-e rájuk transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. b) Amennyiben igen, úgy a "C" és "A" Kft.-k között létrejött szerződés tekintetében milyen módszerrel állapítható meg a szokásos piaci ár?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, ezért nem vonatkozik rájuk a transzferár nyilvántartási kötelezettség. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni, d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg"

    2107. november

    Tovább a válaszhoz


    "Egy KFT-nél vettem át a könyvelési számviteli feladatokat. A KFT tevékenysége baromfi nevelés. A tevékenység részletesebb leírása a következő: A naposcsibéket átvesszük a megbízótól. A naposcsibéket nem vásároljuk meg, csak átvesszük nevelésre. A naposcsibék sosem a mi tulajdonunk. A szerződés szerint megállapodunk, hogy egy baromfi egy napos neveléséért mennyit fizetnek. A szerződésben megállapodunk abban is hogy a nevelés időtartama hány napig tart. A neveléssel kapcsolatos költségeket mi vállaljuk (táp, gyógyszerek, csőrözési költség, körmözés stb). A nevelési idő lejáratakor a felnevelt állatokat visszaszállítják, szerződés szerint a nevelés napjait a napi tartási árral összeszorozva kiszámlázzuk a baromfinevelési díjat. A korábbi számviteli gyakorlat az volt, hogy ha év végén volt nálunk baromfiállomány, akkor az adott állományra gyűjtött költségeket (táp, gyógyszer stb) a készletek között mutatták ki, mint saját termelésű készlet.

    Kérdés
    Az lenne a kérdésem, hogy helyes eljárás az, hogy az év végén nálunk lévő állományra költött kiadásokat a készletek között mutatjuk ki?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Az én véleményem, hogy a fenti esetben az év végén nálunk lévő baromfiállományra költött költségeket nem a készletek között kell kimutatni, hanem az állomány nálunk tartózkodás idejére a szerződés szerinti nevelési díjat, mint árbevételt az aktív időbeli elhatárolással szemben kell szerepeltetni az év végi beszámolóban. Azaz az időarányos árbevételt le kell könyvelni az aktív időbeli elhatárolással szemben. Készletként nem mutatunk ki semmit. Természetesen, akié a baromfi (aki átadta nekünk nevelésre) az fogja kimutatni idegen helyen tárolt készletként a nálunk lévő baromfiállományát a szerződés szerinti időarányos tartási áron."

    2017. december

    Tovább a válaszhoz


    "Kiadó és a nyomda kapcsolata miatt érdeklődöm. Szeretném kikérni a konzultációs szolgálat véleményét, állásfoglalását, hogy a nyomda hogyan vezeti a könyveit az általa előállított könyvekről? Késztermék, áru, vagy szolgáltatásnyújtás?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Szerintem az 1 a jó válasz a késztermék előállítása és értékesítése."

    2017. november

    Tovább a válaszhoz


    "Társaságunk 3 alkalmazottal dolgozik, mind a 3 fő MKVK-nál bejegyzett könyvvizsgáló, a 3-ból 2 fő ügyvezető is. Egy-egy könyvvizsgálói megbízást - az ügyfél nagyságától függően - - vagy 1 fő lát el, asszisztens nélkül és ő + az egyik ügyvezető (ügyvezetőként, nem könyvvizsgálóként!) írja alá a könyvvizsgálói jelentést, - vagy 2 fő lát el, ekkor ennél az ügyfélnél az egyik fő asszisztensként közreműködik, a másik fő az aláíró könyvvizsgáló + ebben az esetben is az egyik ügyvezető (ügyvezetőként, nem könyvvizsgálóként!) is aláírja a könyvvizsgálói jelentést.

    Kérdés
    Társaságunkra melyik MER szabályzat "vonatkozik": az 1 aláíró asszisztensekkel vagy a 2-5 aláíró asszisztensekkel?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A legtöbb szakirodalom 2-5 aláíró esetén a felelősség megosztásáról beszél. Esetünkben erről nincs szó, csak a cégben van több aláíró könyvvizsgáló, de minden egyes könyvvizsgálatért csak 1 fő könyvvizsgáló felel, ő (+ az ügyvezető ügyvezetőként) írja alá a könyvvizsgálói jelentést. Ha többen részt is vesznek egy könyvvizsgálatban, a másik fő ilyenkor csak asszisztensi feladatokat lát el (bár előfordul, hogy egy másik könyvvizsgálatnál pedig ő lesz az aláíró könyvvizsgáló). Ebben az értelemben nem beszélhetünk a felelősség megosztásáról, mivel minden egyes könyvvizsgálatért csak 1 fő felel, ezért az 1 aláírós szabályzatra gondolunk. Ha szó szerint nézzük, akkor valóban 3 fő aláíró van a társaságban, tehát jogos lehet a 2-5 aláírós szabályzat-verzió is."

    2017. november

    Tovább a válaszhoz


    "Az anyavállalatnak 2 leányvállalata van. Most tulajdonosi döntés alapján a 2 leány beolvad az anyavállalatba. Az összefonódás révén egyetlen nagyvállalat lesz. aug. 31-re közbenső mérlegeket kívánnak készíteni, ez lesz a fordulónapja a beolvadásnak. Mind 3 cég egyébként könyvvizsgálatra kötelezett. Összevontan mintegy 16 Mrd az árbevételük.
    Az átalakulást olyan könyvvizsgáló cég kívánja készíteni, aki 2 éven belül oly módon készített vagyonértékelést, hogy ennek eredményeképpen értékhelyesbítés és értékelési tartalék lett elszámolva a 2015. évi éves beszámolóban. A megbízás és a szerződés is kifejezetten erről szólt.

    Kérdés
    1.Kötelező-e a közbenső mérleget auditálni, és ez képezhetné ekkor a vagyonleltár és mérleg tervezetek alapját? Vagy nem szükséges auditálni ezt a közbenső mérleget?
    2.Lehet-e az átalakulást auditáló cég olyan könyvvizsgáló cég, aki 2 éven belül a fenti módon vagyonértékelést végzett a vállalkozásokban?
    3.Továbbá, milyen jelentést kell kiadni abban az esetben, ha ez a könyvvizsgáló cég végezné mégis az átalakulás auditálását. Kell-e egyáltalán a jelentésben erre kitérni?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    1.Adorján tanár úr előadása kissé elbizonytalanított a konferencián. Ha magamra hallgatnék azt mondanám, igen kell könyv vizsgálni ezt a közbenső mérleget.
    A 2. kérdésre már korábban kaptam választ az alábbi számon: [IKT: KSZ-00221/2015] konzultációs kérés Én is igy tartottam helyesnek, és a válaszadónak is az volt a véleménye, hogy nem lehetséges.
    3. Ez a legnehezebb kérdés nekem: szükségesnek tartanám kitérni erre vmilyen formában, bár az egész beszámoló hitelességét megkérdőjelezné kicsit. Mindattól függetlenül, hogy a beszámoló egyébként teljesen rendben van, tökéletes. A vezetői levél elégséges lehet? Az is lehet, hogy túlértékelem ezen problémát, és semmilyen észrevétel, következmény nincs."

    2017. november

    Tovább a válaszhoz