Főoldal

Keresés

Találatok száma: 420

    "Az általam könyvvizsgált Kft. felkért, hogy segítsek elkészíteni új számviteli politikájukat és egyéb pénzügyi szabályzataikat.

    Kérdés
    Összeférhetetlen-e a megbízás elvállalása a beszámoló könyvvizsgálatára kapott megbízással?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A 2014. május 17-től érvényes etikai szabályzat "B) A könyvvizsgálói hivatás magatartási szabályai 3. Összeférhetetlenség szabályai része kimondja: "3.1.2. Nem lehet egyéb üzleti kapcsolat – ide nem értve a Kkt. 3. § (2) bekezdésének a) és b) pontjába tartozó tevékenységeket – a könyvvizsgáló és/vagy a könyvvizsgáló cég, valamint az ügyfél (megbízó) és/vagy érdekeltségei között." A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. § (2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is. Véleményem szerint a szabályzatok elkészítése egyfajta szakértői tevékenység, amely nem jelent részvételt a könyvelési folyamatokban, így nem összeférhetetlen a könyvvizsgálói megbízatással."

    2017. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "A vállalkozás uszodai és élményfürdő szolgáltatást nyújt. Városi sportrendezvény alkalmával a résztvevők (magánszemélyek) egy részének ingyenes szolgáltatást nyújt a fürdő. A teljesítés érdekében felmerülő költségek egyértelműen nem állapíthatók meg.

    Kérdés
    A megjelölt ingyenesen nyújtott szolgáltatás számviteli elszámolása és elbírálása az egyes adónemekben.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint az Áfa törvény 14.§ (2) szerint ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtás szerinti áfa kötelezettség érvényesül. Az áfa alapját az egyébként fizetendő jegyek értéke alapján rögzíteném. Az áfát is magában foglaló névérték alapján számolnám az egyes meghatározott juttatás szerinti adóvonzatot (szja és eho).
    A könyvekben a fizetendő áfát az egyéb ráfordítások között (T 86 - K 467), a fizetendő szja-t és eho-t a személyi jellegű kifizetésekkel (T 55 - K 46) szemben rögzíteném."

    2017. szeptember



    Tovább a válaszhoz


    "Egy cégnél („A Kft”) 2016-ban Nav ellenőrzés volt. Az „A Kft ” korábban egy pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. A pályázati pénzből beszerzett eszközöket, gépeket nem az „A Kft” használta, hanem egy másik cég, a „B Kft”. Mivel a pályázati feltétel szerint 3 évig a pályázatot nyerő cégnek kell hasznosítani a pályázati pénzen vásárolt eszközöket, az „A Kft”az eszközök használatáért nem számlázott ki díjat a „B Kft” felé. Az „A Kft” elszámolta az eszközök értékcsökkenési leírását ( T 57 - K 139 ) és a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. (T483-K 96 ). A NAV megállapítása, hogy az „A Kft”-nek azon pályázati eszközök, gépek értékcsökkenését, - amelyeket a „B Kft” használt és az „A Kft” az eszközök gépek használatáért a „B Kft”-nek nem számlázott ki díjat - , el kellett volna határolnia. Ugyancsak az „A Kft” nem számolhatta volna el bevételként a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. NAV a fentiek miatt Társasági adóhiányt állapított meg, amelyet az „A Kft” rendezett. Mivel az összeg jelentős volt, az „A Kft” a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta, a kifogásolt értékcsökkenést ( T 39 K 57 ) és a pályázati bevételből elszámolt összeget is visszakönyvelte (T 96 - K 483)., és 2016-ban az „A Kft” háromoszlopos mérleget készített. 2017-ben a pályázatban kikötött 3 év eltelik, így az „A Kft” visszakönyveli a NAV megállapításai alapján elszámolt időbeli elhatárolásokat, és kiszámlázza „B Kft” részére a „B Kft”által használt eszközök használati díját
    Kérdés
    Kérdés 1.) Az „A Kft” helyesen járt- e el 2016-ban, amikor a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta az értékcsökkenést és a pályázati bevételt és háromoszlopos mérleget készített ? 2.) 2017-ben úgy gondoljuk, hogy az „A Kft” helyesen jár el, amikor a NAV megállapítás alapján elszámolt az elhatárolásokat visszakönyveli? Mielőbbi szíves válaszukat köszönjük.
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Úgy gondolja a cég, hogy helyesen járt el, és 2017-ben is helyesen fog eljárni."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "A Pmt. a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő definíciót adja: 2007. évi CXXXVI tv. 3. § r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, ...továbbá re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
    Kérdés
    Ha az ügyfelünk tulajdonosa nem magánszemély, hanem 100 %-ban egy másik társaság, akkor a fenti re) pont szerint (... természetes személy hiányában a jogi személy ... vezető tisztségviselője) melyik jogi személy vezető tisztségviselőjét kell azonosítani: az ügyfelünk vezető tisztségviselőjét vagy az ügyfelünk tulajdonosának vezető tisztségviselőjét?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint nem az ügyfelünk, hanem az ügyfelünk tulajdonosának vezető tisztségviselőjét kell azonosítani, de a megfogalmazás szerintem nem egyértelmű. Ha magánszemély lenne a tulajdonos, akkor az ra) és rb) pontok szerint a tényleges tulajdonos "az a természetes személy, aki jogi személyben .... befolyással rendelkezik", itt a jogi személy egyértelműen az ügyfelünket jelentené, hiszen benne van a magánszemélynek befolyása. Ezen logika mentén az re) pontban említett "jogi személy" kifejezés is az ügyfelünket kell, hogy jelentse, de ennek nem látom sok értelmét."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk termékforgalmazási keretmegállapodás keretében értékesít termékeket partnerei felé. A szerződés határozott idejű (1 évre szól) és tartalmaz egy visszaszállítási lehetőséget az eladatlan termékekre vonatkozóan a szerződés lejártakor, egy végső elszámolás keretében. A szerződés ide vonatkozó része az alábbi: 1. Forgalmazó záró elszámolás formájában köteles írásban tájékoztatni Eladót a nála eladatlan készletként nyilvántartott termékről. 2. Forgalmazó a záró elszámolás alapján el nem adott, nála készletként nyilvántartott, a vásárolt teljes mennyiség 10%-át meg nem haladó mennyiséget – saját költségén – visszaszállíthatja Eladónak. Eladó a bontott, sérült, megváltozott csomagolású terméket nem köteles visszavásárolni. 3. Eladó a Forgalmazótól befogadott, bontatlan, sérülésmentes, változatlan csomagolású, visszaszállított termékek Forgalmazó által már megfizetett értékét 100%-ban visszafizeti Forgalmazónak. Amennyiben Forgalmazó a visszaszállított termékért még egyáltalán nem fizetett ellenértéket, ebben az esetben Eladó erről helyesbítő számlát állít ki. 4. A visszáruként befogadott, visszaszállított termék ellenértékét Eladó a visszaszállítás napjától számított 14 napon belül utalja vissza Forgalmazónak, illetve jogosult a visszaszállított termék ellenértékét a Forgalmazó esetlegesen fennálló tartozásába beszámítani.
    Kérdés
    Kérdésünk tehát a fentiekkel kapcsolatban az alábbiak: 1. Jól értelmezzük-e, hogy a szerződés szerinti visszaszállítás esetében minden esetben az Eladó állít ki helyesbítő számlát? 2. Jól értelmezzük-e, hogy nem helyes az az elv, amely szerint a Forgalmazó állít ki számlát a visszaszállított termékekről, mivel vele semmilyen megállapodás nem született az alkalmazandó árról?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Álláspontunk a visszaszállított termékekkel kapcsoltban az, hogy Eladó minden esetben helyesbítő számlát állít ki a visszaszállított termékekről, mint visszáruról függetlenül attól, hogy a korábbi számla kiegyenlítésre került-e már vagy sem és nem a Forgalmazó számlázza ki az Eladó részére, mint saját termékének értékesítését. Indokaink a következők: Véleményünk szerint nem beszélhetünk két jogügyletről, hiszen az értékesítés folyománya a visszavétel lehetősége. Már csak azért sem beszélhetünk két jogügyletről, mert nincs a felek között egy olyan megállapodás, amely szerint a Forgalmazó adott feltételekkel és áron értékesíti a termékét. Ha azt feltételeznénk, hogy a két ügylet teljesen elkülönül egymástól, akkor a Forgalmazó miért pont olyan áron értékesíti a termékeiket, amennyiért megvette? A szerződés fenti 3. pontja nem szerencsésen ugyan, mert csak a ki nem fizetett tételekre vonatkoztat, de egyértelműen leírja, hogy helyesbítő számlát állít ki az Eladó. A fenti 4. pontban is egyértelműsítve van, hogy visszáruról van szó és hogyan történik a pénzügyi rendezés az egyes esetekben. Véleményünk szerint számvitelileg is kifogásolható a Forgalmazó által történő számlázás, mert az Eladó által kibocsátott számla nyilvánvalóan tartalmazza az Eladó árrését is, visszaszállítás esetében pedig a készlet, amely változatlan formában kerül vissza, az árréssel növelt áron kerül bevételezésre és az Eladó kimutat egy olyan árbevételt, amelyet valójában nem realizált. A fenti szerződés meghatározza a maximálisan visszaszállítható mennyiséget, de van olyan szerződés is, amikor a teljes készlet visszakerülhet (100%-os visszavételi lehetőség), tehát ha a Forgalmazó extrém esetben él ezzel a lehetőséggel, akkor tulajdonképpen nem történik változás a készletmennyiségben, a készlet egy jóval magasabb értéken kerülne kimutatásra a könyvekben egy nem realizált árbevétellel együtt, holott a raktárban nem változott semmi. Adójogilag (elsősorban ÁFA tekintetében) nincs különbség a két eljárás között."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egy pénzügyi vállalkozás gépjármű kézizálog fedezete mellett ad hitelt (kölcsönt) Semmilyen más tevékenysége nincs. Anya, leány, kapcsolt vállalkozása nincs, mezei hazai cég. Négy fő dolgozik a cégnél, éves bevétele (Kezelési díj, kamat stb.) kb. 60 M Ft. Eddig azt hittük, hogy a vállalkozásnak 2018-tól kötelező lesz az IFRS szerint vezetni a könyveit, beszámolóját az IFRS szerint kell összeállítani. A vonatkozó törvényi hivatkozást viszont most nem találjuk. Az alábbi törvényeket néztük meg: • 2000. évi C. törvény a számvitelről - a 9/A paragrafus feltételes módot használ • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról • 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról • 250/2000 Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • A 2015. évi CLXXVIII. törvény a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. I. 2-től (Természetesen a 2018-as időállapotot néztük)
    Kérdés
    Az említett vállalkozásnak kötelezőn alkalmaznia kell-e az IFRS-t 2018-tól vagy sem? Illetve ha 2018-tól nem kell, akkor más határidő vonatkozik e rá? köszönettel: Kurunczi Imre
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint nem a már felsorolt törvények alapján (még egyszer) • 2000. évi C. törvény a számvitelről - a 9/A paragrafus • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról • 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról • 250/2000 Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • A 2015. évi CLXXVIII. törvény a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. I. 2-től)"

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Korábbi időszakban egy általunk könyvvizsgált 100 %-ban önkormányzati tulajdonú társaság esetében az Önkormányzat apporttal kívánt tőkeemelést végrehajtani. Az apport tárgya két telek volt. A telkek nem kerültek átadásra a társaság részére, mert időközben telekrendezés miatt a két telek megszűnt létezni. A hiba 2016. évben feltárásra került.
    A kérdező által tett utólagos szóbeli kiegészítés:
    Az apporttal történő tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte 2015-ben az új jegyzett tőkét, de az apportot nem tudták átadni/ nem adták át, mert a 2 telek már nem (így) szerepelt a földhivatali nyilvántartásban. Ennek ellenére 2015-ben Telek - Jegyzett tőke szerepelt a mérlegben, melyet a korábbi könyvvizsgáló el is fogadott. A 2016-os év könyvvizsgálatánál szembesült az új könyvvizsgáló a problémával, mely alapján 3 oszlopos beszámolót alkalmazva a telek a tárgyi eszközök közül kiemelésre került és a Jegyzett, de be nem fizetett tőkében került bemutatásra. Ezt a 2016-os beszámolót a tulajdonos önkormányzat elfogadta, azonban most utóbb a polgármester a Jegyzett, de be nem fizetett tőke, mint saját tőke elem soron való kimutatással nem ért egyet.
    Kérdés
    Az apport meghiúsulásának számviteli rendezése tekintetében kérjük szíves állásfoglalásukat!
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A társaság a 2016. évi beszámolójának középső oszlopában mutatta ki a különbözet, az előző évek módosításai között. Az ingatlanok értéke csökkent, vele szemben a saját tőke csökkenés (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) került kimutatásra."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Állásfoglalási kérésünk a Számviteli törvény 43 §-hoz kapcsolódik: (3) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Esetünkben a magyarországi Fióktelepnek, EU tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata van. A Fióktelep működése során elfordul, hogy az anyacég közvetlenül rendezi a Fióktelep kötelezettségeit, de fordított esetre is van példa, amikor a Fióktelep követeléseit a partnerek közvetlenül az anyacég bankszámlájára teljesítik. A Számviteli tv. 43 §-nak (3) megfelelően mutatjuk ki ezeket a követeléseket és kötelezettségeket év közben, de a kérdésünk az év végi teendőkkel kapcsolatos. Ha év végén kompenzáljuk a követeléseket és kötelezettségeket és az egyenleget átvezetjük a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai közé, akkor a Fióktelep könyvelésében kimutatunk egy valótlan eredményt. Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?
    Kérdés
    Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?"

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Az általunk könyvvizsgált Társaság könyvelése külföldön történik a cégcsoport által használt könyvelési rendszerben (Oracle). Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy mind a számviteli könyvelés dátuma, mind az ÁFA teljesítés dátuma helyett a Társaság a számla keltére könyvelte a gazdasági eseményeket a teljes pénzügyi évben. Mind a kimenő, mind a bejövő számlák között vannak termékértékesítés (beszerzés), illetve szolgáltatás (folyamatos és eseti) nyújtás (igénybevétel). 3 hónap tételes felülvizsgálata után arra a következtetésre jutott a Társaság, hogy az egyes elszámolási időszakokban az ÁFA fizetési kötelezettsége nem változna jelentősen, ezért nem fogják módosítani az eddig alkalmazott gyakorlatot sem visszamenőleg, sem pedig a jövőre nézve. A számviteli beszámolóban lévő egyenlegek helyességét a fordulónap előtti és utáni tranzakciók tételes vizsgálata alapján fogják megfelelően bemutatni.
    Kérdés
    Milyen jelentést adhat ki ilyen esetben a könyvvizsgáló?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Ha a Társaság a fordulónap előtti és utáni tételek tételes vizsgálatával és módosításával biztosítani tudja, hogy a beszámolóban bemutatott egyenlegek megfeleljenek a 2000. évi C törvény a számvitelről előírásainak, beleértve az ÁFA-val érintett tételek helyes bemutatását is, de sem az ÁFA tételes és teljes éves önellenőrzése sem az év közbeni gazdasági események számviteli teljesítése nem kerül helyesbítésre véleményem szerint adható minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés. A feltárt hibát/hiányosságot pedig vezetői levél keretében kell kommunikálni a Társaság felé kiemelve, hogy ez milyen kockázatokkal jár."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Bérbeadó társaság 10 éves bérleti szerződést kötött a következők szerint: „A bérleti jogviszony 2017. január 1. naptól kezdődően 6 hónapos bérleti díj mentes időszak után további 10 éves határozott időtartamra szól, azaz 2027. június 30. napjáig szól. … A Felek a bérleti díjat 2017. július 1-től 300 EUR + ÁFA összegben állapítják meg.
    Kérdés
    Hogyan kell elszámolni a könyvekben a 10,5 éves időszakra járó bérleti díjat?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Összes járó bérleti díj: 10*12*300 EUR=36.000 Eur. Egy hónapra jutó bérleti díj: 285,71 EUR (36.000 EUR /126) 2017. évben elszámolandó bevétel: 285,71*12=3.428,52 EUR Számviteli törvény 32. § (1) Aktív időbeli elhatárolások Szakirodalmi anyag: Számviteli levelek Bérleti díj kedvezménnyel Megjelent a Számviteli Levelek 293. számában (2013. október 10.), 6031. kérdésszám alatt Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom? Válasz: A kérdésben leírt következtetéssel egyetértünk, az az időbeli elhatárolás számviteli alapelvből következik. (Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.) A kérdés szerint a bérleti szerződés 36 hónapra vonatkozik. A kérdező társaság a kedvezményt (a csökkentett díjfizetés lehetőségét) azért kapta, mert 3 évre kötötte meg a bérleti szerződést. (Feltételezzük, ha a 3 év lejárata előtt a bérleti jogviszonyt a társaság megszüntetné, akkor a díjkedvezményt utólag meg kellene fizetnie.) A kérdésben leírtak alapján, 100 négyzetméterrel számolva a bérleti díj - 2013-ban 11 400 euró, - 2014-ben 11 400 euró, - 2015-ben 14 400 euró, - együttesen három év alatt 37 200 euró, amelyből az egy évre jutó bérleti díj 12 400 euró. Így 2013-ban a számlázott 11 400 euró költségként elszámolt összegén túlmenően 1000 euró bérleti díjat az igénybe vett szolgáltatások költségei között, a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben el kell számolni. Hasonló módon 2014-ben is. Majd 2015-ben a számlázott 14 400 euró költséget csökkenti a 2013., 2014. években elhatárolt, együttesen 2000 euró költség a passzív időbeli elhatárolások megszüntetésével."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz