Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Választott könyvvizsgálóként végezzük egy ügyfelünknél a folyamatos könyvvizsgálatot. A szerződés utolsó éve a 2010. évi üzleti év, a szerződés 2011. május hónapban lejár. Az ügyfél a gazdasági válság hatására nagyon nehéz anyagi helyzetben van. A könyvvizsgálati szerződés értelmében havi díjazásban állapodtunk meg. 2010. július hónaptól a kibocsátott számláinkat nem fizette ki. Jelenleg a tartozása 10 havi könyvvizsgálati díj, valamennyi fizetési határidőn túli tartozás.
Kérdésünk, hogy ilyen helyzetben kötelesek vagyunk-e a szerződés szerinti munka teljesítésére, vagy esetleg van lehetőség elállni a szerződéstől a díjazás nem fizetése miatt. "

2011. június

Az alább található részletes anyagban a kérdésére vonatkozóan a B.) fejezetben leírtak adnak eligazítást, azonban felhívom szíves figyelmét, hogy amennyiben a megbízási szerződése tartalmaz kikötéseket a felmondás esetére, úgy a szerződés szerint kell eljárnia.

                                                                                                              

Milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a könyvvizsgálónak, ha az ügyfele tartozik számára a könyvvizsgálói díjjal?

 

A)

Abban az esetben, ha a késedelmi időtartama meghaladja az egy évet. Az etikai szabályzat erről az esetről a következő szabályt tartalmazza.

2. Függetlenség

2.1. (2) A könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során függő helyzetben van, illetve függő helyzetbe kerül különösen, ha

d) ügyfelének (megbízójának) hitelezője vagy adósa – ide nem értve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói, valamint más, a jogszabályok és az etikai szabályzat alapján nem összeférhetetlen megbízással kapcsolatos, az esedékességet követő 1 éven belüli követeléseket – vagy bármelyik fél kezese a másiknak.

Az etikai szabályzat B.2.1. pont (2) bek. d) alpontjának szabálya összhangban van az IFAC Etikai Kódex 290.208. pontjának előírásával, mely szintén a "hosszú ideig kifizetetlen" díjakkal kapcsolatban veti fel az önérdek kockázatát.

Tehát ez esetben a könyvvizsgáló nem adhat ki jelentést, mert függő helyzetbe kerül. Ebben az esetben a könyvvizsgálói jelentés határidőre történő kiadása kapcsán a Kkt. - összhangban az etikai szabályzat B.5.4. pontjával - az alábbi rendelkezését is figyelembe kell venni:

47. § A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a megbízási szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal - ha az akadályozó körülmény később keletkezett, annak bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül - köteles bejelenteni.

Tehát a könyvvizsgálói jelentés kiadásának akadályáról (az etikai szabályzat előírásáról) az ügyfelet az 1 évet meghaladó késedelem esetén külön is tájékoztatni kell.

 

Természetesen az egy évet meghaladó késedelem esetén is élhet a könyvvizsgáló a Ptk. nyújtotta szankciós lehetőségekkel.

 

 

B)

Abban az esetben, ha a késedelmi időtartama nem éri el az egy évet, akkor a Ptk. szerinti szankciókkal léphet fel a könyvvizsgáló. A könyvvizsgálói díj vonatkozásában a könyvvizsgáló a jogosult és az ügyfél a kötelezett. A kötelezett késedelme esetére a Ptk. a következő lehetőségeket adja a jogosultnak.

300. § (1) A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.

Némely ügyfél a díj nemfizetés miatti felmondás esetében azt állítja, hogy a könyvvizsgálónak nem jár díj arra az időszakra, amikor "munkát nem végzett, mivel még nem auditálta a beszámolót". Ez a nézet szerintem téves (a korábbi beszámoló-audit típusú megbízásokból következő reflex) , mivel a választott könyvvizsgáló feladatinak csak egy részét képezi az éves beszámoló auditálása. Ezért, ha például havidíjban állapodtak meg, akkor például a fordulónap előtti időszakra járó díjazás is megilleti a könyvvizsgálót a szerződés megszűnéséig. Ezért a szerződés formailag nem elállás, hanem felmondás miatt szűnhet meg, ahol azonban a könyvvizsgáló (mivel szerződésszegésre hivatkozva mondja fel a szerződést), nem köteles a felmondási időt kitölteni.

 

 

 

301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(5) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

 

301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

(3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.

(4) A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.

(7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól jogszabály csak a jogosult javára térhet el.

(8) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.

Pénztartozás esetén a jogosultat (könyvvizsgáló) megillető késedelmi kamatot a Ptk. részletesen szabályozza. Fontos, hogy a könyvvizsgáló jogosult az ezt meghaladó kárát is érvényesíteni, ha bizonyítja, hogy az az ügyfél szerződésszegő magatartásának következménye.

A fenti jogok érvényesítése jogi útra (jogvita esetén: bíróság) tartozik.

 

Ha a könyvvizsgáló nem él a szerződés felmondásának jogával, akkor nem jogosult megtagadni a teljesítést az egy éven belüli díjtartozás esetén. Tehát a díjtartozás miatt semmiképpen nem tartható vissza a könyvvizsgálói jelentés kiadása, ha a könyvvizsgáló szerződésben áll az ügyféllel. Az kényszerítő eszközként nem használható fel, mert ez esetben a könyvvizsgáló maga is szerződést szegne. Ha azonban így jár el, akkor - adott esetben - egy bírósági eljárásban (viszontkeresetben) hivatkozhat szerződésszegése esetén is a másik fél (ügyfél) felróható (szerződésszegő) magatartására. Azonban nehéz elképzelni olyan esetet, amikor a kölcsönös jogellenes magatartások (késedelmek) esetén a könyvvizsgáló kárai meghaladnák az ügyfél kárait. Ezért pergazdaságossági okból sem javasolható a könyvvizsgálói jelentés visszatartása a könyvvizsgálóknak a díjfizetés előmozdítására, mintegy szankcióként. Ha az ügyfél egyébként fizetőképes, akkor a követelés kamatos behajtása (esetleg követeléskezelő részére történő értékesítése) javasolható, ha az ügyfél fizetőképessége ingatag, akkor a könyvvizsgálói szerződés felmondása a járható út.

 

Amennyiben a könyvvizsgáló peres útra tereli díjkövetelése érvényesítését, akkor már nem lehet választott könyvvizsgálója, mivel a perköltségek vonatkozásában hitelezőjévé válik, valamint nyilvánvaló érdekellenét (IFAC Etikai Kódex 220. fejezet, valamint 290.214. pont) is fennáll.

Címkék: Szerződéskötés és megszüntetésKonzultációs szolgálat