Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"X Kft-ben pótbefizetés miatt nyilvántartott 10 M Ft van a lekötött tartalékban. Y Kft jelenleg tulajdonosa X Kft-nek. A pótbefizetést nem Y Kft fizetette az X Kft-be, hanem még a korábbi magánszemély tulajdonos. (egyszemélyes kft volt)
Amennyiben lehetőség van a pótbefizetés egy részének visszafizetésére, akkor az hogyan könyvelődik Y Kft-nél? (Már nem szükséges az egész pótbefizetés a veszteség pótlásához)
Jól gondoljuk-e, hogy a Számviteli törvény 37 § (1) alapján T 38 Pénzeszköz - K 413 Eredménytartalék a helyes válasz? Függetlenül attól, hogy nem Y Kft eredménytartalékából került befizetésre korábban a pótbefizetés? 2000. évi C. törvény a számvitelről ... 37. § (1) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: ... d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, .."

2014. december

Igen, helyesen gondolják. A Ptk. 3:183. § (5) bekezdése szerint annak jár vissza a pótbefizetés összege, aki a visszafizetés pillanatában a tagjegyzékben szerepel. Ennek az az egyszerű oka, hogy az üzletrészek adás-vételénél a pótbefizetés összegét, mint saját tőke elemet figyelembe kellett venni az üzletrész eladási-vételi árának kialakításakor. Ebből következően nem kell azonosnak lennie a pótbefizetést teljesítőnek és a pótbefizetést visszakapónak. A számviteli törvény csak az elszámolás módját szabályozza, amikor kimondja, hogy ezt az eredménytartalékból kell finanszírozni a társaságok esetében, ezért amikor ennek visszafizetésére kerül sor, akkor szintén az eredménytartalékot kell növelni a visszakapott összeggel. Ez akkor is igaz, ha az új Ptk. szerint már nem pénzben teljesítik a pótbefizetést, hanem valamilyen más eszközzel. Nyilván nem követelhető meg annak az eszköznek a visszaadása, amelyet eredetileg pótbefizetésként a társaság rendelkezésére bocsátottak, ezért a visszafizetés történhet pénzben és nem pénzben is. A könyvelés azonban ilyenkor is az eredménytartalékkal szemben történik. Az eszközt értékesítésként indokolt könyvelni a pótbefizetés teljesítésekor, ezért az eladás végén a követelést úgy kell rendezni, hogy ennek összegével csökkentik az eredménytartalékot. Aki kapja a pótbefizetést, annak azt a lekötött tartalékba kell helyeznie akkor is, ha az egy eszköz megszerzésével jár együtt. Ilyenkor a megszerzésből származó kötelezettséget úgy szüntetjük meg, hogy átvezetjük a lekötött tartalékba. A visszafizetés természetesen ennek fordítottja. Azt is vegyük figyelembe, hogy a pótbefizetés teljesítését úgy kezeli a számviteli törvény, hogy azt adózott pénzből finanszírozza a befizető. (Az mindegy, hogy pénz, vagy eszköz átadásával!) Ennek következményeként, aki visszakapja, annak a saját tőkéjét kell növelni közvetlenül és ez felel meg a Ptk. szó szerinti szövegének. A számviteli törvény jelenlegi szövege a 37. § (1) bekezdés alapján talán nem követi szó szerint az új Ptk. logikáját, de nem értelmezhető másként a megoldás.

Címkék: Számviteli törvényPótbefizetésKonzultációs szolgálat