Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A számviteli törvény az adott/kapott támogatások elszámolását MK-ig megtörtént pénzforgalomhoz köti. Indokolt lehet-e egy kettős könyvvitelt vezető alapítványnál a kuratórium döntése értelmében megkötött támogatási megállapodás szerinti összeg, illetve az abból még át nem utalt rész különbözetére Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 14-15. pontjaiban körülírt biztos (jövőbeni) kötelezettség alapján céltartalék képzése. Ha igen, akkor ennek a kötelezettségnek mekkora a terjedelme gazdálkodó illetve magánszemélyek (adók, járulékok) esetében. Feltételezhetően, amennyiben a támogatás gazdasági eseménye Szt. szerint csak utaláskor valósul meg, akkor a nem utalt támogatás nem létező kötelezettség, amire céltartalékot sem képezni. Kérdés persze, hogy ez igaz-e annak a tükrében, hogy támogatási szerződés tartalmazza a még kifizetendő (át nem utalt) összeget."

2015. január

Ha az Szt. szerinti fogalmat vizsgáljuk, akkor általában egy támogatási szerződés mögött semmiféle bizonytalanságot nem látok, ami indokolná a céltartalék képzés szükségességét. Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint akkor kell céltartalékot képezni, ha az esemény a mérleg fordulónapján fennáll, de összegük, vagy esedékességük időpontja még bizonytalan és más módon nem biztosítottak rá fedezetet. A támogatási szerződés aláírásával a felek kifejezték azon szándékukat, miszerint az egyik fél támogatást nyújt a másik félnek, ahol rögzíthettek egyéb feltételeket is. A szerződés aláírásával tehát maga a támogatás akár jogi úton is kikényszeríthetővé válik, ebből adódóan egy konkrét kötelezettségről beszélhetünk a leírás alapján. Bizonytalanság akkor lenne, ha a szerződésben nem rögzítették volna vagy a támogatás mértékét, vagy annak esedékességét, és mondjuk akkor kéne kifizetni a támogatást, ha a jövőben bekövetkezik valamilyen esemény. (Ilyen támogatási szerződéssel még nem találkoztam.) Így a kérdés helyes megoldása nem is számviteli problémán alapul, hanem egy jogi kérdésből következik. Ez a kérdés pedig úgy hangzik, hogy a szerződésen alapuló, ki nem fizetett támogatást el kell-e számolni az eredmény terhére és ki kell-e mutatni a kötelezettséget az év végi mérlegben? Véleményem szerint a szerződés aláírásával beállt a kötelem, innentől kezdve semmiféle bizonytalanság nincs a kérdésben, tehát a céltartalék nem merülhet fel, de van kötelem, amelyet el kell számolni a kötelezettségek között. A bizonytalanságot nem a pénzmozgás bekövetkezése alapján, hanem a kötelem keletkezése alapján kell megítélni. Ez még akkor is igaz, ha az Szt. 81. § (2) c) pontja nem fogalmaz túl egyértelműen, és esetleg e szövegezés alapján úgy tűnik, mintha csak a pénzben kifizetett összeget lehetne elszámolni az eredmény terhére. A tv. szövege ugyanis adott támogatásról szól. Itt tehát valóban van némi ok a bizonytalankodásra, de az Szt-ben sok ilyen probléma van, ahol a definíciók nem túl pontosak.


Szt. hivatkozás:
81. § (2)
c) * a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét;

 

Címkék: Konzultációs szolgálatSzámviteli törvényTámogatás-adomány