Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy anyavállalat befektetetett pénzügyi eszközei között tart nyilván tartós részesedést kapcsolt vállalkozásban, konkrétan 3 leányvállalatban 100 %-os tulajdonos.
A 3 leányból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatban lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Ezen értékelési tartalékkal összevontan felel meg a törvény azon előírásának, hogy a saját tőke legyen nagyobb a jegyzett tőkénél. Az értékelési tartalék nélkül a saját tőke értéke (veszteséges gazdálkodás miatt) már a jegyzett tőke értéke alatt van. Mindezeket figyelembe véve is a 3. leányvállalat piaci értéke is tartósan magasabb, mint amekkora értéket az anyavállalat a könyveiben szerepeltet.
Az anyavállalat, figyelembe véve a Számviteli Törvény 57-59 §-ait élni kíván az értékhelyesbítés intézményével ezen befektetett eszközcsoporton belül. Tehát a befektetett pénzügyi eszközcsoporton belül a tartós részesedéseket kívánja piaci értéken szerepeltetni mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Az Szt. szerint, ha egy vállalkozás él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor az értékelést egyedi eszközönként külön-külön és minden üzleti év végén el kell végeztetni. Az értékelési tartalék képzése nem kötelező, hanem lehetőség, és megszüntetése is a vállalkozás vezetésének a döntése.
2004. jan. 1-től az EU jogharmonizáció következtében a valódiság elvének további térnyerése következett be. Ennek kapcsán a pénzügyi instrumentumok egy részénél lehetőség nyílt a valós értéken történő értékelésre. Ezen körből azonban kivették a tartós kapcsolt részesedést. Azaz a törvény tiltja a valós értékelést (amelyért egy eszköz eladható, megvásárolható) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban eszközcsoportra. Ezt csak abban az esetben engedi meg, ha az eszközt kereskedési célúvá sorolják át.
Konkrét kérdés: Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59 § -ában szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan, és ily módon figyelmen kívül hagyva a valós értékelés tiltását, tekintve, hogy maga az értékhelyesbítés is a valós értéket célozza meg?

A Saldo válasza az általunk feltett kérdésre: A mérlegben szereplő eszközöket - általában - bekerülési értéken kell értékelni. [2000. évi C. törvény 57-59. §] A törvény 57. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a vállalkozó éljen a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Amennyiben a vállalkozás él ezzel a lehetőséggel, azt a törvényben megjelölt eszköz csoportokra választhatja. A befektetett pénzügyi eszközök piaci értéken történő kimutatása valamennyi tulajdoni részesedést jelentő üzletrészre ki kell, hogy terjedjen. Az én véleményem nem egyezik a Saldo válaszával, figyelemmel a valós értékelés tv-i szabályozására."

2015. február

Véleményem szerint helyes a Saldo által adott válasz, ennek okai pedig a következők:
Az Szt. szabályai szerint az értékhelyesbítés alkalmazásának választása nem tartozik a valós értékelés körébe. Ebből következően alapvető koncepcionális eltérés van az IFRS-ek rendszerében szereplő valós értékelés mérése és a hazai szabályozásbeli felfogás között. (Lásd az IFRS 13 Valós érték mérése standardot, amely 2013. január 1-jétől hatályos!)
A Saldo által adott válasz felhívja a figyelmet a teljesség elvének érvényesítési követelményére is. Ha tehát választják a tartós, kapcsolt részesedések tekintetében az értékhelyesbítés módszerét, akkor minden ilyen részesedésnél ezt az értékelést el kell végezni. Ilyenkor egyébként javasolni szoktuk azt is közölni a beszámolóban, hogy a többi olyan eszköz tekintetében, ahol ez a lehetőség választható, állapítsák meg, hogy a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetei a többi eszköz tekintetében nem jelentősek, azaz nincs szignifikáns eltérés. A teljességet azonban e témánál részlegesen is lehet értelmezni, pl. csak a részesedések tekintetében. Vagy valaki csak az ingatlanoknál szeretné alkalmazni ezt a módszert, arra is van lehetőség.
A valós értékelés választása már más követelményeket támaszt. Azt mondja az Szt., hogy a meglévő mérlegtételek változatlanul hagyása mellett kell besorolni a valós értékelés törvényben nevesített kategóriáiba ezeket a tételeket és utána lehet, vagy éppen nem lehet valós értéken értékelni őket. Itt már szó szerint érvényesül a teljesség alapelve, mert mindent be kell sorolni valahová. Az értékhelyesbítésnél ilyen követelményeket a törvény nem támaszt. Természetesen kezelni kell tudni azt a helyzetet is, amikor a kétféle megoldás egymás mellett kerül alkalmazásra. Pl. a részesedések tekintetében csak a nem kapcsoltakra alkalmazható a valós értékelés, ebből adódóan nincs átfedés. Vagy az egyiket, vagy a másikat tudom alkalmazni a piaci áron történő értékelés elérése érdekében.

Címkék: ÉrtékhelyesbítésÉrtékelési tartalékKapcsolt vállalkozásSaját tőkeKonzultációs szolgálat