Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Az elhunyt szövetkezeti tag örököse kéri taggá való felvételét, amit a szövetkezet illetékes szerve elfogad. A részjegy névértéke rendezett, hiszen azt az örökhagyó befizette. b./Az elhunyt szövetkezeti tagnak két örököse van. Az egyik kéri taggá való felvételét, a másik nem.

a./ Kérdés, hogy jár-e, kifizetendő-e az örökhagyó tagsági jogviszonya alatt keletkezett , a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege az örökösnek.( 2006.évi X.törvény 51.§ (3) bekezdése) b./ Mi jár a tagként fel nem vett örökösnek, van-e fizetési kötelezettsége a szövetkezetnek és milyen mértékben?

a./ Szerintem, miután a jegyzett tőke nem változik, az örökös abba a jogi helyzetbe kerül, mint az örökhagyó, nem jár a felhalmozott vagyonból sem részesedés. b./ A szövetkezetnek nincs fizetési kötelezettsége egyik örökös felé sem, az anyagiakat a két örökös rendezze egymás között."

2015. április

Véleményem szerint igen! A hivatkozás már nem aktuális, ami a kérdésben szerepel, mert a Ptk. vette át a helyét ennek a rendelkezésnek, bár gondolom tartalmilag nem változott. A tagsági viszony a tag halálával megszűnik. (Ptk. 3:358 §) Az örökösöknek tehát jár a Ptk. 3: 361 § alapján a tagsági jogviszonyra tekintettel az a vagyonrész, amit a Ptk. nevesít.
3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor] Nagykommentár
(1) * A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke - lekötött tartalékkal csökkentett - összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis.
Ez a bekezdés független a tagsági viszony létrejöttétől!!!
3:354. § [A tagsági jogviszony létrejötte] Nagykommentár
(1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik.
(2) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.
(3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtása és a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni.
(4) * A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza.
A tagsági viszony keletkezésénél a Ptk. tehát nem sorolja fel az örökös automatikus taggá válását, azt kérni kell, mint bárki másnak, aki taggá szeretne válni a szövetkezetben. Ez a rész azonban azt is tartalmazza, hogy meg kell határozni az új tag vagyoni hozzájárulását. Innentől kezdve a felek persze megállapodhatnak abban, hogy az örökrész lesz a vagyoni hozzájárulása az új tagnak. Nem hagyható figyelmen kívül ebben a megállapodásban az az örökös, aki nem kíván tag lenni, mert neki biztosan ki kell fizetni a járandóságát. (Nyilván az örökösök is megállapodhatnak egymás között, hogy a tagsági viszonyt nem kérelmező örökös, hogyan jut hozzá az örökrészéhez. (De pl. le is mondhat róla.)
A kérdésre tehát az a válasz, hogy szövetkezet esetében ki kell adni a tagsági jogviszony bármilyen megszűnésekor a Ptk. által előírt járandóságot, azaz el kell számolni az örökösökkel. Az örökös taggá válását pedig ezután lehet kezdeményezni külön kérelemben, az ott megfogalmazott feltételek mellett. Az elszámolások lebonyolításánál azonban a felek megállapodhatnak olyan megoldásban, amely nem jár pénzmozgással.