Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"2014.10.03-i bejegyzéssel egy magyar kft.-nél 500 millió forint tőkeemelés történt. A társasági szerződésmódosítás 3. pontja alapján az új – osztrák – tulajdonostárs részéről való tőkeemelés az alábbiak szerint került rögzítésre. 300 HUF/1 EUR árfolyam alapján 500,- millió forint vagyoni hozzájárulás jegyzett tőke emelésére, 100 millió forint pedig tőketartalékba kerül. Ennek megfelelően a teljesítendő vagyoni hozzájárulás összege 2.000.000,- euró összegben került meghatározásra. Rögzítésre került továbbá, hogy a tőke-emelés cégbírósági bejegyzésének napján hatályos MNB árfolyam hivatalos átváltási árfolyamára tekintettel, ha a különbözet pozitív, akkor tőketartalékba kerül. A 2.000.000,- euró 2014.10.10-én érkezett meg a kft. bankszámlájára, ezen a napon az EUR árfolyam 306,57 Ft volt, így a 2 millió EUR összegnek az utalás napján érvényes árfolyam szerinti értéke 613.140.000,- Ft. Ennek a könyvelése a kft.-nél úgy történt, hogy 500,- millió forintot a jegyzett tőke javára, a fennmaradó 113.140,- e/Ft-t pedig tőketartalék javára /növekedéseként/ számoltak el. Az 500 millió forintos tőkeemelés 2014. X. 3-i Cégbírósági bejegyzése napján érvényes EUR árfolyam 309,37 Ft volt, így a bejegyzés napján érvényes árfolyamon az utalás forintértéke 618.740.000,- Ft, ebből következően tőketartalékba kell még helyezni a különbözetet, azaz 5.600.000,- Ft értéket, árfolyam-veszteséggel szemben /8762/. A tőketartalék elszámolását a Számviteli Törvény 36 §-a szabályozza, amely – egyes könyvvizsgálói vélemények szerint – szerint, ha a befizetés a bejegyzés időpontjáig nem történik meg akkor a befizetés időpontjában könyvelendő a pénzeszköz-átvétel tőketartalékként. A cég e-szerint könyvelte a befizetés időpontjában érvényes árfolyamon a tőketartalékot. Egyes könyvvizsgálói vélemények szerint, mivel a társasági szerződésben a tőketartalék rendelkezésére bocsátásának időpontja szerinti árfolyam rögzítésére került, így az erősebb „rendelkezés” mint a Számviteli Törvény, mivel egy szerződéses akaratot fejez ki.

Kérdés

1./ Melyik árfolyamon kell megállapítani a jegyzett tőke emelés és a tőketartalék növelés Ft-összegét: a szerződéses akarat szerinti 300 Ft/euró, a cégbejegyzés napja szerinti 309,37 Ft/euró, vagy a pénzügyi teljesítés szerinti 306,57 Ft-os árfolyamon? 2./ Van-e teendő a cégbejegyzés napja szerinti 309,37 Ft/euró és a pénzügyi teljesítés szerinti 306,57 Ft-os árfolyam-különbség tekintetélben? Mielőbbi válaszait előre is köszönjük. Tisztelettel: Zahovai Árpád, a ZAHO Kft. ügyvezetője

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

Szerintem a X. 3-i cégbejegyzés utáni, de a taggyűlés által megszabott határidőn belüli, azaz X. 10-i - pénzügyi teljesítés miatt a 2 millió eurót a X. 10-i árfolyamon kell forintosítani az Sztv. 36.§-ának (3) bekezdésének utolsó mondata szerint, idézem: "... illetve a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg". Ebből az összegből vezette át a kft. a jegyzett tőke-emelés 500 millió Ft-os összegét, és a maradvány/ a különbözet került a tőketartalékba. Ez a megoldás ugyan némileg ellentmond a taggyűlési határozatok szerinti 300 Ft-os átszámítási, illetve a cégbejegyzés napjának megfelelő átszámítási árfolyamnak, de összhangban van a tagok akaratával és az Sztv. idevágó előírásával, vagyis más könyvvizsgálói véleményektől eltérően szerintem helyesen könyvelt a kft. és így indokolatlan a tények között jelzett 5,6 millió Ft-os további tőketartalék növelési/árfolyam-különbség elszámolási kötelezettség."

2015. április

Véleményem szerint az ismertetett könyvelési megoldás tökéletesen megfelel a szerződéses akaratnak és a számviteli törvénynek is.
Induljunk ki abból, hogy az Szt. 60. §-a szabályozza a devizás tételek állományba vételét, mely szerint a számviteli politikában rögzített árfolyamon kell a pénzügyi teljesítést könyvelni. A kérdéses esetben tehát azon az árfolyamon, amelyiken jóváírták a devizabetéten.
T 3.Devizabetét – K 3/4.Jegyzett, de… 613 140 eFt (2 MEuró)
A cégbírósági bejegyzés után át kell vezetni a jegyzett tőkére és a tőketartalékra a teljesítést! Tekintettel arra, hogy egy magyar cégről beszélünk, ahol a tőkeelemek forintos könyvvezetés alapján kerültek meghatározásra, értelemszerűen a forintban előre meghatározott és bejegyzett érték kerül a jegyzett tőkébe és a tőketartalékba.
T 3/4.Jegyzett, de… - 4. Jegyzett tőke 500 000 eFt
T 3/4.Jegyzett, de… - 4. Tőketartalék 100 000 eFt.
A pénzügyi teljesítéskor keletkező árfolyamkülönbözetnek a sorsa megállapodás függvénye. Mivel a felek abban állapodtak meg, hogy a + különbözet tőketartalék, ezért:
T 3/4.Jegyzett, de… - K Tőketartalék 13 140 eFt
A + árfolyamkülönbözet tehát csak akkor számolható el a tőketartalék javára, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak. Mivel ez történt, ez a megoldás tökéletesen megfelel a szerződéses akaratnak és megfelel az Szt. tételes előírásainak.
Ha nem állapodtak volna meg az árfolyamkülönbözet sorsáról, akkor két további lehetséges megoldás jöhetett volna szóba:
1) Előírni forintban visszafizetési kötelezettségként a (+) különbözetet, majd visszautalni annyi devizát, amennyit ezért a forintért lehet vásárolni.
2) A külföldi tulajdonos lemond a követeléséről, ezért elengedett kötelezettség a cégnél, tehát jelenleg még rendkívüli bevételt kellene könyvelni.
A cégbírósági bejegyzésnek nincs szerepe abban, hogy milyen árfolyamon kell elszámolni egy pénzügyi teljesítést. Ezt az Szt. 60. §-a rögzíti.