Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"X Kft társasági szerződése tag halála esetén kizárta az öröklést és kötelező vette az üzletrész megválását az örökösök felé a másik tag által. Ügyfelem a másik tag Zrt. A Zrt-nél az ügylet miatt utólagos adóellenőrzést folytatott le az illetékes adóhatóság mivel feltételes adómegállapítást kértünk a személyi jövedelem adózás kapcsán. Magával a feltételes adómegállapítással kapcsolatban - hogy aszerint jártunk-e el- az adóhatóság megállapítást nem tett, viszont mulasztási bírságot szabott ki a számviteli szabályok megsértése miatt, mivel a Zrt. nem képezett céltartalékot a megváltási árra, mint függő kötelezettségre. Indoklásában a hatóság az óvatosság elvére, mint alapelve és a céltartalékképzés törvényi szabályaira hivatkozik. Továbbá az indoklásban arra hivatkozik, hogy a céltartalék képzésnél (41.§) taxatíve fel van sorolva a függő kötelezettség, tehát a függő kötelezettségek esetében mindig kötelező a céltartalék képzés.

Kötelező-e a céltartalék képzés a függő kötelezettségekre általánosságban, függetlenül a függő kötelezettség tartalmától, vagyis, hogy a függő kötelezettség egy jövőbeni szerzéshez és nem ráfordításhoz kapcsolódik.

Véleményem szerint a céltartalék képzés nem alkalmas pénz elkülönítésre gyűjtésre. Esetünkben a szerzéshez likvid pénzeszközzel kell rendelkeznie a társaságnak, amire nem lehet fedezetet teremteni céltartalékkal. Maga a határozat indoklása is kimondja, hogy a céltartalékot a jogalkotó arra alkotta, idézem, "hogy az adózás előtti eredmény terhére képződjön egy olyan sajátságos passzíva, ami csak ara használható fel amire képezték". Kérdem én, hogy az üzletrész kifizetésnék évében mivel szemben oldom fel egyéb bevételként a korábban képzett céltartalékot, azzal szemben, hogy T Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K Bank? Ilyen alapon minden tárgyi eszköz beszerzésre, beruházásra, bármilyen vagyon növekménnyel járó kötelezettségre céltartalékot kellene képezni a gazdálkodóknak. Véleményem szerint függő kötelezettségre általánosságban nem kötelező a céltartalékképzés, csak akkor ha a függő kötelezettség releváns az óvatosság elvében felsorolt veszteség jellegű ráfordításokkal, azaz maga a függő kötelezettség veszteség jellegű különbözetet eredményez, amikor bekövetkezik."

2015. július

A saját üzletrészek megszerzésének szabályait az Szt. és a Ptk. szabályozza. Ezen szabályokból következően akkor lehet megszerezni a saját üzletrészeket, ha a megszerzésre vonatkozó feltételek fennállnak. A jelenleg hatályos szövegezés arról szól, hogy a jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezetből kell finanszírozni a visszavásárlást (megszerzést), de figyelembe kell venni a számviteli törvény azon szabályát is, hogy hozható-e döntés osztalék kifizetéséről. Ebből a logikából következően a visszavásárlás fedezete nem csak a tárgyévi eredmény, hanem a saját tőkében meglévő korábbi évek felhalmozott eredménytartaléka is. A visszavásárlás ténye jelenleg egy eszköz beszerzését jelenti és a beszerzéssel egyidejűleg pénzkiáramlást, azaz a tranzakciónak nincs is eredményhatása. Ha nincs eredményhatás, akkor milyen alapon lehetne céltartalékot képezni az adózás előtti eredmény terhére. A céltartalékolásnál olyan kötelezettségek keletkezéséről beszél a törvény, amely majd együtt jár az eredmény csökkenésével a jövőben és erre kell felkészülni. A saját részvények megszerzése kapcsán ilyen hatás nincs. De tegyük fel, hogy be kell vonni a saját üzletrészt a megszerzés után. Az Szt. szerint ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni, nettó módon, ami megint csak nem érinti a tárgyévi eredményt. Mondhatjuk tehát azt is, hogy a fedezetet nem a tárgyévi eredményből kell biztosítani a saját részvények megszerzése tekintetében, hanem más módon kell biztosítani a fedezetet a visszavásárláshoz. Ez a más mód gyakorlatilag a saját tőke egyes elemeit jelöli meg fedezetként. Lásd a Ptk. és az Szt. vonatkozó szabályait. Ez tehát azt jelenti, hogy nem lehet céltartalékot képezni a saját részvények visszavásárlása kapcsán akkor sem, ha erre szerződéses kötelezettség vonatkozik.

A saját részvények, üzletrészek visszavásárlásának, megszerzésének szabályai sajátosak. Ha az IAS 32 standardot nézzük, hogy ezeket a visszavásárláskor közvetlenül a saját tőkével szemben kell könyvelni. A magyar megoldás úgy viselkedik, mintha pénzügyi eszköz keletkezne a visszavásárláskor, pedig ez egy tőkeinstrumentum. Tőkeinstrumentumok mozgatása esetén nem létezik céltartalék a magyar és a nemzetközi szabályok szerint sem. (IAS 37!) Van viszont a magyarban a speciális megoldás miatt egy lekötött tartalék képzés a fedezetre, amikor megszerezte valaki a saját részvényt, üzletrészt. Ez a lépés is azt bizonyítja, hogy a fedezetet nem a céltartalékolással, hanem a saját tőke elkülönítésével kell megoldani. A jövőbeni megítélés sem változik, de a 39. § 2016-tól módosításra kerül az Szt-ben, viszont a működtetés logikája nem fog változni.

 

Szt. 35. § (10) * A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.
38. § (3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
a) * a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,
(5) * A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)
a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), vagy
b) * a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény
41. § (1) * Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította
14. * függő kötelezettség: az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek;