Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Országos közhasznú civil szervezet az alaptevékenységéhez kapcsolódóan vissza nem térítendő költségvetési támogatást kap, erről ő írásos megállapodást is köt a költségvetési szervvel. A támogatás egy részét működési költségei finanszírozására hasznosíthatja, másik részét pedig – vissza nem térítendő támogatásként - szét kell osztania más helyi, alaptevékenységükben hasonló civil szervezetnek. Az, hogy mely civil szervezetnek mennyit utal tovább, az országos közhasznú civil szervezet saját bírálóbizottsága dönti el, a továbbutalt pénzekről ő köt támogatási szerződést a támogatott szervezettel, és ugyanő köteles elszámoltatni a támogatottakat, ő a felelős továbbá a költségvetési szerv felé akkor, ha esetleg a támogatott nem tudna megfelelően elszámolni.

A kérdés, hogy a továbbutalási kötelezettséggel kapott támogatás ezen tényállás alapján bevételként elszámolható-e az országos non-profit szervezetnél, illetve a továbbutalt támogatások pedig ráfordításként? Az országos közhasznú civil szervezet éves beszámoló elkészítésére kötelezett.

Álláspontunk szerint ebben az esetben a bevétel az országos non-profit szervezet saját bevétele (kapott támogatás), amelyet könyvviteli nyilvántartásaiban ennek megfelelően – a bruttó elszámolás elvét figyelembe véve - rögzítenie kell. Továbbá a továbbutalásra megítélt támogatások egyéb ráfordításként (adott támogatás) számolandóak el. Számviteli törvény 77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az a)-f)pontokban meghatározottak egyéb bevételkénti elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik.320 (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: b) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét. "

2015. július

A szerződések tényleges tartalmának ismerete nélkül a kérdésre csak általánosságban tudok válaszolni. Tekintettel arra, hogy a támogatóval a non-profit társaság kötött szerződést a támogatás teljes összegére, úgy gondolom, hogy a teljes összeget célszerű egyéb bevételként elszámolni a non-profit társaságnál. Mivel az adott támogatások esetében további (külön) szerződések kerültek megkötésre a támogatott szervezetekkel, véleményem szerint nem egyszerűen a pénzek továbbutalásáról van szó, hanem egy támogatási tevékenységet folytató szervezet feladatainak ellátásáról. Ebben az esetben jobb megoldásnak gondolom a bruttó elszámolás elvének alkalmazását, így egyet kell, hogy értsek a kérdező által leírt megoldással is.

Azt azért mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy a számviteli törvény szerinti bruttó elszámolás alapelvének mechanikus alkalmazása (és értelmezése) gyakran félrevezető beszámoló információkhoz vezet. Ez többnyire az áfa tv. előírásainak számvitelbe történő átültetése kapcsán merül fel, mint pl. a közvetítői, bizományosi tevékenységekkel összefüggő elszámolások, ahol a hivatalos vélemények olyan bevételek és ráfordítások könyvelését tartják indokoltnak, ami nem a közvetítő, nem a bizományos saját teljesítménye. (Lekönyveltetik a megbízó bevételét és annak ráfordítását azonos összegben, ami torzítja a beszámolót.) Véleményem szerint a saját teljesítménynek minősülő bevételeket és ráfordításokat kell (lehet) bruttó módon elszámolni. Sajnos a számviteli törvényből közvetlenül ez nem tűnik ki, ezért célszerű elolvasni az ide vonatkozó IFRS szabályokat. Ha a pénzmozgás inkább csak egy másik vállalkozás gazdasági tevékenységével (teljesítményével) összefüggésben keletkezett (pl. egyszerű továbbutalási kötelezettség van), akkor nem szabadna elszámolni saját bevételként a kapott összeget, illetve ráfordításként a továbbutalt összeget. A kérdésben szereplő támogató szervezet esetében úgy vélem, hogy ez a tevékenység egyfajta főtevékenység, amelyben a kapott és továbbadott támogatások valamiféle saját teljesítménynek tekinthetők a megkötött szerződések alapján. Természetesen nem látom a tényleges szerződéseket, mert egy olyan esetben, amikor a költségvetési szervvel megkötött szerződésből az derül ki, hogy konkrétan kinek, mikor és mekkora összeget kell továbbadni támogatásként, akkor azt hiszem a nettó elszámolás mellett döntenék. Ez azt jelenti, hogy a beérkező pénzek azon részét, amelyet már a beérkezéskor tudom, hogy kinek kell továbbadni, milyen összegben és mikor, azokat kötelezettségként mutatnám ki az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (egy elszámolás technikai számlán) és a továbbadáskor ezt csökkenteném. A leírásból azonban nem ez a fajta eljárási rend következik, ezért gondolom, hogy helyesebb megoldás a bruttó elszámolás elvének alkalmazása.