Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A Sztv.2016.évi üzleti évtől hatályba lépő rendelkezései alapján jelentősen nőnek az egyes beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok, a SZAKma 2015/7-8.számának 347.oldalán Bíróné Zeller Judit Az egyes beszámolótípusok választásának és áttéréseinek szabályai tárgyában írt cikke szerint: „ Fontos megjegyezni, hogy nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a nyilvánosan működő részvénytársaság , az anyavállalat (azaz az a vállalkozó, amelyik konszolidált beszámoló készítésére kötelezett), valamint az olyan vállalkozó, amelynek a kibocsátott értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Jól értelmezem-e, hogy a fenti magyarázat alapján az a magyar anyavállalat, aki 100%-ban tulajdonosa egy cégnek, készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a Sztv. 117. §-a szerinti mutatók alapján nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie és az Sztv. 9. § (2) bekezdésében foglalt mutatókat az abban foglaltak szerint két egymást követő üzleti évben nem haladta meg? Vagy csupán ezért, mert anyavállalat, függetlenül a mutatók nagyságától, nem alkalmazhatja a (2) bekezdésben foglaltakat és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz éves beszámoló készítésére kötelezett? Vagy csupán ezért, mert anyavállalat, függetlenül a mutatók nagyságától, nem alkalmazhatja a (2) bekezdésben foglaltakat és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz éves beszámoló készítésére kötelezett?"

2015. augusztus


Igen, véleményem szerint jól értelmezi a szabályt. Ha valaki anyavállalatnak minősül, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót akkor sem, ha az értékhatár miatt nem kell konszolidált beszámolót készítenie. Erre utal az Szt. 9. § (3) bekezdése. Ennek az a célja, hogy az érintett gazdálkodók egyedi beszámolója kötelezően az éves beszámoló adatait tartalmazza, ami lényegesen több információt képes közölni a beszámolót olvasóval. A cikkben szereplő zárójeles rész, ha valóban így szerepelt, akkor esetleg félreérthető, hiszen egy vállalkozás nem attól lesz anyavállalat, hogy konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, hanem attól, hogy teljesül az Szt. 3. § (2) 1) pontja. Alaphelyzetben persze az is igaz, hogy az anyavállalat konszolidált beszámolót köteles készíteni, kivéve, ha mentesíthető. A lényeg az, hogy aki anyavállalatnak minősül, nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót semmilyen helyzetben, hiszen a lehetőséget a 9. § (3) bekezdése kizárja.

 

Szt. 9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) * Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
(3) * A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
c) * a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;