Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Pályázati könyvvizsgálati munkám során az alábbiakban vázolt adóügyi problémával találkoztam és több könyvvizsgáló kollégámmal konzultálva sem találtuk meg a törvények között a teljesen biztonságos megoldást ezért tisztelettel kérem, hogy szakmai állásfoglalásával segítsék munkámat. Erdőgazdálkodással foglalkozó – állami tulajdonban lévő – Zrt-k, közjóléti beruházásaikhoz uniós támogatást vettek igénybe. Az erdőgazdálkodásokról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény 2. § (2) alapelve kimondja, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása. Az erdőgazdaságok ezen feladataikat az ÁFA törvény hatálya alá bejelentkezve teljesítik. A pályázati támogatás elszámolásának bruttó vagy nettó módon történő elszámolása merült fel sarkalatos kérdésként pályázati ellenőrzési munkám során. A pályázati útmutató az alábbiak szerint fogalmaz. „ Az áfa olyan mértékben tekinthető elszámolható költségnek, amennyiben azok jogszabály alapján az azt elszámolni kívánó pályázó, illetve konzorciumi tag esetén nem levonhatóak. Amennyiben az adók levonhatóak nem számolhatóak el még abban az esetben sem, ha a végső kedvezményezett ténylegesen nem él a levonás lehetőségével” A projekt kapcsán a közjóléti beruházásokkal megvalósuló épület-, és építmény felújítások, beszerzett tárgyi eszközök használata alapvetően ellenérték nélküli lesz, kis mértékben viszont ellenérték fejében, ami áfás árbevételt eredményez majd. Az erdőgazdaságoknál információim szerint az eddigi gyakorlat az volt, - melyet sem az Erdőgazdaságok könyvvizsgálói, sem az adóhivatal nem kifogásolt - hogy a közjóléti tevékenységek végzésénél felmerült költségek áfáját levonásba helyezték.

A fentiek alapján a közjóléti tevékenység esetén bruttó vagy nettó elszámolásra jogosultak az erdőgazdaságok. Ez független-e attól, hogy a beruházásból,. felújításból származik-e bevételük?

Az erdőgazdasági törvény alapján az erdőgazdaságok áfa alanyok és az alaptevékenységük közé tartoznak a közjóléti beruházások is, ebből kiindulva úgy értelmezem, hogy a pályázatok során csak a nettó elszámolást választhatják."

2015. október

Az Áfa tv. 120. § és 123. § értelmében az adóalany az előzetesen felszámított adó összegét olyan mértékben helyezheti levonásba, amilyen mértékben az ahhoz kapcsolódó terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító illetve arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, arányosítani szükséges az előzetesen felszámított adó összegét, és csak azon része helyezhető levonásba, amely adóköteles tevékenysége érdekében merült fel.

Egy adott adóköteles tevékenységhez kapcsolódó áfa levonhatóságát tehát a fentiek alapján nem az határozza meg, hogy az ahhoz kapcsolódóan beszerzett termékek, igénybevett szolgáltatások beszerzését milyen forrásból finanszírozták, hanem az, hogy azokat teljes mértékükben adóköteles tevékenységhez használják-e majd fel, vagy csupán részben. Az Áfa tv. szerint a tevékenység finanszírozásának forrása nincs hatással arra, hogyan alakul az adólevonási jog.

A kérdésben vázolt esetben a szóban forgó projekt kapcsán értelmezésünk szerint nem minden esetben merül fel ellenérték, amennyiben azonban igen, az az Áfa tv. hatálya alatt, áfával növelt ellenértéknek minősül. Ezzel kapcsolatosan merült fel az a kérdés, hogy az erdőgazdaságok bruttó vagy nettó elszámolásra jogosultak-e. Az adólevonási jog érvényesítéséhez természetesen nem csak az szükséges, hogy az adott tevékenység adóköteles-e, hanem az is, hogy abból az adóalany ellenértékhez jusson.

Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében a közösségi HÉA rendszerrel ellentétes az olyan nemzeti szintű szabályozás, – ilyen a régi magyar Áfa törvényben is szerepelt - ami állami támogatásból finanszírozott termékbeszerzés esetén az áfa levonását csak az önfinanszírozott rész erejéig tette lehetővé. Az áfa tv. jelenleg hatályos szövegében nem szerepel olyan rendelkezés, amely az áfa levonhatóságát a finanszírozás formájától tenné függővé. A kérdésben vázoltak alapján úgy értjük, hogy a szóban forgó erdőgazdaságok az adó levonására teljes mértékben jogosultak, arányosítást nem szükséges alkalmazniuk, amennyiben a fenti feltételeket teljesítik (adókötelesség, ellenérték).

A Bizottság 2004. március 10-i 448/2004/EK rendeletének értelmében a bármilyen módon visszaigényelhető HÉA nem tekinthető támogatható kiadásnak, abban az esetben sem, amikor azt ténylegesen nem a végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett kapja vissza. Tehát amennyiben az áfa visszaigényelhető, támogatás terhére, pályázat keretében nem lehet elszámolni, annak összegét az adóbevallásban szükséges rendezni. Ennek értelmében amennyiben a támogatott adólevonásra jogosult, a támogatás csak a számla nettó elszámolására jogosít.

Összefoglalva tehát a fentieket, amennyiben az adott erdőgazdaság az Áfa tv. alanya, annak hatálya alá tartozik, illetve a támogatási kérelemben megjelölt tevékenységgel kapcsolatosan a felmerült költségekhez kapcsolódóan teljes mértékben adólevonási jog illeti meg, az elszámolásnál a kapcsolódó bizonylatok nettó összegét szükséges figyelembe venni. Abban az esetben, amikor a levonható és nem levonható adó összegét arányosítással szükséges megállapítani, jellemzően az elszámoláshoz szükséges az arányosítás számítását is elvégezni. Abban az esetben, amikor adott társaság nem alanya az Áfa törvénynek, vagy alanya ugyan, de a támogatott projekt kapcsán adólevonási jog nem illeti meg (pl. tárgyi mentes tevékenységet, vagy adólevonási joggal nem járó tevékenységet végez) illetve nem élhet adólevonási jogával, bruttó elszámolásra jogosult. A fentieket az sem befolyásolja, hogy az erdőgazdaság bevétele beruházásból vagy felújításból származik-e.

A válaszunkkal kapcsolatban szeretnénk hangsúlyozni, hogy azt adóhatósági állásfoglalás kifejezetten nem erősíti meg, ugyanis a témába vágó szakirodalom viszonylag szűk, eligazodási pontot néhány szakmai anyag mellett a 2001/62. számú adózási kérdés nyújt, mely bár meglehetősen régi, bizonyos rendelkezéseit alkalmazhatónak tartjuk. Amennyiben jelentős összegekről van szó, állásfoglalás-kérés benyújtása javasolt az adóhatóság, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium felé.