Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



" Az általam könyvvizsgált társaság jogerős bírósági ítélet alapján kártérítés és jótállás címén kapott pénzt az általa vásárolt berendezést gyártó cégtől. A jótállás megítélését az indokolta, hogy a tárgyi eszköz kapacitása nem érte el a szerződés szerintit. Az eszköz már több éve működik. Lehetséges, hogy eladják ezeket az eszközöket. A megítélt összeget több részletben fizették meg, ez több évet is érintett.
Kérdés
1., Ha a jótállási bevételt a tárgyi eszköz felújítására, kapacitásnövelésre fordítja, akkor az időbeli elhatárolást kell alkalmazni mintegy "támogatási" bevétel alapján.? 2., Ha a bevételből nem fordít semmit a tárgyi eszközre, akkor a kártérítési szabályok szerint kell elszámolni? 3.,A jótállási és a kártérítési bevétel elszámolás időpontjaként ebben az esetben a pénzügyi rendezést, vagy a jogerős ítélet időpontját kell e figyelembe venni (évek közötti eltérés) ?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
1., Véleményem szerint alkalmazni kell az időbeli elhatárolást. Nő a tárgyi eszköz értéke, nő az amortizáció és ezzel arányosan kell figyelembe venni a bevétel elhatárolást . Tehát nem keletkezik adóalapot jelentő bevétel. 2., Ha nincs tárgyi eszköz ráfordítás, akkor egyéb bevételként kell kezelni, mely egyben adóalap is. ( Számviteli tv. 77 §) 3., Véleményem szerint a kártérítést és a jótállás jogcímén kapott összeget is a jogerős végzés időpontjában kell elszámolni. Illetve arra az évre, amelynek zárlati időpontjában már ismert a bírósági végzés. Bár a kártérítésnél a számviteli tv. 77§-a a kapott bevételt nevesíti, de több szakirodalomban nevesítik a bírósági végzést is."

2015. december

A bíróság által jogerősen megítélt összegek egyike sem tartozik véleményem szerint a „támogatások” csoportjába, ezért nem értek egyet azzal sem, hogy ezt a támogatásokhoz hasonlóan időbelileg el lehetne határolni. A jogerősen megítélt összegek véleményem szerint kártérítések, amelyeket az Szt. vonatkozó szabályai szerint kell elszámolni.
Szt. 77. § (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
b) * a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,

Az jogos kérdés, hogy a bevételt melyik évre kellene könyvelni. Mivel az Szt. 77. § (2) b) pontja azon részbe tartozik, ahol előírták a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezettséget az elszámolás feltételekent.
f) *
amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az a)-f) pontokban meghatározottak egyéb bevételkénti elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik. *
A bíróság által jogerősen megítélt követelések tekintetében azonban az Szt. másként rendelkezik, azért nem feltétele az elszámolhatóságnak a pénzügyi rendezettség. Lásd az Szt. 29. (1) és a 29. § (8) bekezdéseit.
A kérdésben említett, kártérítés miatti követeléseket így az egyéb követelések között kell kimutatni a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjával, az egyéb bevételekkel szemben. Itt tehát nem a pénzügyi rendezettség követelménye dönti el a mérlegképességet és az eredmény elszámolhatóságát.

Szt.
29. § (1) * Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.
(8) * A (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően az egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni továbbá a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni (1) bekezdés szerinti valamennyi követelést - a (2) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, ideértve a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is.