Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Az adott társaság csoportfinanszírozást végez kizárólag, ami bár nem engedélyköteles, de saját döntése alapján pénzügyi vállalkozásként végezte ezt 2015. április 28-ig. Székhelye az adóparadicsomként emlegetett Újlengyel volt júniusig, aztán áthelyezte Budapestre.
Kérdés
2015.01.01-től 2015.04.28-ig a Társaság kamatbevétele a pénzügyi vállalkozási státusz miatt árbevételnek minősült, így alapját képezte a helyi adónak, amely azonban 0% volt Újlengyelben, így nem volt helyi adó fizetési kötelezettsége. A 2015.04.28-a után keletkezett kamatbevétele már nem minősül árbevételnek, hanem a pénzügyi bevételekhez kerül az eredménykimutatásban, így nem képezi a helyi adó alapját az év végi bevallásban. Kérdés, hogy helyes-e az az értelmezés, mely szerint nem merül fel adófizetési kötelezettsége a Társaságnak, avagy az első négyhavi pénzügyi vállalkozásként realizált kamatot az év végével is árbevéltenek kell-e tekinteni?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A 1990. évi C. törvény a helyi adókról 38.§-nak (1) bekezdésében a törvény azt írja, hogy a tevékenység megkezdésének napján keletkezik az adókötelezettség és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. Ez alapján mindkét helyre bevallást kellene benyújtania majd az évet követő május 31-ig a teljes időszakról, már mint normál vállalkozásnak. Újlengyelben egyúttal ez lenne a záró bevallás is, és személy- és/vagy eszköz alapú megbontásban kellene megosztani az adóalapot a két önkormányzat között, mert az idő alapú megosztást a törvény nem ismeri. Mivel eleve nem volt engedélyköteles ez a tevékenység, ezért ezt is annak alátámasztásaként ítéljük meg, hogy pénzügyi kamatbevételnek tekinthető a teljes évre vonatkozóan a kamatbevétel, és elfogadhatjuk, hogy a Társaság nem állít be IPA ráfordítást/kötelezettséget."

2015. december

Nem értünk egyet a kérdezővel abban, hogy a társaság nem állít be iparűzési adó kötelezettséget. A bevallást mindkét település esetén a teljes időszakról adja be, a megosztás a települések között pedig a személyi, vagy az eszköz alapú megbontásban végzi el. Ugyanakkor úgy értjük, hogy a 2015. április 28-ig terjedő időszakra a társaság a könyveiben árbevételként szerepeltette a kamatbevételt, mint pénzügyi vállalkozás. Jóllehet, a tevékenysége nem volt engedélyköteles, azonban egyértelműen úgy látjuk, hogy pénzügyi vállalkozásként viselkedett, úgy könyvelt, feltehetőleg a megfelelő hatósági engedélyek birtokában volt. Ezért a későbbi esetleges átkönyvelést, vagy bevétel-átminősítést nem tartjuk helyesnek, függetlenül az engedélyköteles voltától a tevékenységnek, mivel az véleményünk szerint az Art. alapelveibe is ütközne, célja pedig esetleg az adóoptimalizálás lehetne, amit a törvény ebben a formában nem enged meg.

Következésképpen, amit április végéig a társaság árbevételként könyvelt, azt az összeget mind az újlengyeli, mind a budapesti bevallásba szükséges beállítania, majd az általános szabályok szerint megosztania. Mivel Budapesten van iparűzési adó fizetési kötelezettség, így az év elejére eső árbevétel után arányosan adófizetési kötelezettség keletkezik, pontosan azért, ahogyan a kérdező is írja, mivel a törvény nem az időarányos megosztást elvét követi.