Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A Társaság 100%-os tulajdonosi részesedést vásárolt egy másik magyarországi gazdasági társaságban. Tekintettel arra, hogy a Társaság által a részesedésért fizetett ellenérték jelentősen magasabb volt, mint a megvásárolt társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) saját tőke értéke, a Társaság goodwillt képzett a vásárláshoz kapcsolódóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) 25. § (8) bekezdése alapján, amely szerint „Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített – a 3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott – többletkifizetés összegét”.

A Társaság igazgatósága 2012. november 20-án hozta meg határozatát, amelyben a részesedés értékesítéséről döntött. A részesedés értékesítésére végül 2012. december 31-én került sor egy aznap kelt szerződés alapján.

A Társaság a részesedést befektetési céllal szerezte meg (bejelentett részesedésként), ezért azt a megszerzéstől kezdődően a befektetett pénzügyi eszközök között mutatta ki, a részesedésvásárláshoz kapcsolódó goodwillt pedig az immateriális javak között. Az értékesítésről szóló 2012. november 20-i döntést követően sem sorolta át a Társaság a részesedést a forgóeszközök közé (ahogy a kapcsolódó goodwillt sem). Az értékesítéskor azokat a befektetett eszközök közül vezette ki az egyéb ráfordításokkal szemben.

Kérdés
A Társaság helyesen járt el, amikor nem sorolta át a részesedést és a goodwillt a forgóeszközök közé az értékesítésről szóló igazgatósági határozatot követően sem, mert a Számviteli törvény rendelkezései alapján az eszközök besorolásának megváltoztatása jellemzően az év végi zárási teendők egyike. Márpedig a Társaság a 2012. évi könyveinek zárásakor már nem volt a könyveiben a szóban forgó részesedés tekintettel arra, hogy azt 2012. december 31-én értékesítette.
A fentiekből adódóan a Társaság helyesen járt el számviteli szempontból, amikor a december 31-i értékesítéskor a befektetett eszközök közül vezette ki mind a részesedést, mind a goodwillt.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

Véleményünk szerint az eszközök évközi átsorolását a Számviteli törvény egy helyen sem írja elő. A Számviteli törvény 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, akkor azok besorolását is meg kell változtatni, a befektetett eszközből át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva (a Számviteli törvény 23. §-ának (5) bekezdése). Az ezekhez a jogszabályhelyekhez kapcsolódó 58/2010. Számviteli kérdésre adott válasz továbbá kimondja, hogy „az eszközök besorolásának minősítése jellemzően az üzleti év zárásának keretében történik”.

A Számviteli törvény hivatkozott rendelkezései szerint, ha egy társaság már tudja, amikor a mérlegét elkészíti, hogy az adott korábbi befektetett eszközt értékesítésre szánja, akkor forgóeszközként kell kimutatni a beszámolóban. Márpedig beszámolót az adott pénzügyi év zárásaként kell készíteni azzal a céllal, hogy az adott üzleti évben történt gazdasági események gazdasági hatásait hűen (a valós összképet megjelenítve) lehessen bemutatni. Amikor a Társaság a 2012. évre vonatkozó beszámolóját készítette, akkor már nem volt a könyveiben a szóban forgó részesedés, így azt nem kellett kimutatnia a forgóeszközök között. Olyan jogszabályi előírás nincsen, amely azt írná elő, hogy az üzleti év során át kell sorolni az ilyen eszközöket, azaz, ha a döntés az értékesítésről egy üzleti éven belül születik meg és meg is történik az értékesítés még a könyvek zárása előtt.

A fenti véleményünket támasztja alá közvetetten a Számviteli törvény 84. § (2) bekezdése, amely a következőképpen rendelkezik: „Részesedések értékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet.” Márpedig, ha az értékesítést megelőzően a „befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést” a jogalkotó szándékai szerint minden esetben át kellene sorolni a forgóeszközök közé (mint rövid lejáratú értékpapír), akkor ennek az előírásnak nem lenne egyetlen esetben sem relevanciája. Ebben az esetben teljesen kiüresedne a Számviteli törvényben az összes olyan konkrét elszámolási rendelkezés, amely a befektetett eszközök értékesítésének könyvviteli elszámolását és beszámolóban történő bemutatását írja elő.

A fentiekből adódóan véleményünk szerint a Társaság helyesen járt el, amikor sem a befektetett pénzügyi eszközök kimutatott részesedését, sem pedig az immateriális javak között kimutatott goodwillt nem sorolta át a forgóeszközök közé az értékesítést megelőzően."

2016. január

Egyetértek a megoldással. A kérdéses esetben nem beszélhetünk átsorolási követelményről sem számviteli, sem pedig adózási vonatkozásban. Az Szt. 23. § (5) bekezdése pontosan azért változott meg 2015. január 1-jei hatállyal, mert a korábbi szabály nem tartalmazta az átsorolás végrehajtásának időpontját, ezért az adóhatóság gyakran azt értelmezte önkényesen, hogy az esemény bekövetkezésekor kell az átsorolást végrehajtani. A számvitelesek pedig azt értelmezték, hogy akkor kell átsorolni, ha év végén a mérlegben szerepel, de a rendeltetése megváltozott vagy már nem szolgálja tartósan a vállalkozást. Az új szabály szerint legkésőbb a mérlegkészítésig, a fordulónapra elszámolva kell átsorolni az eszközöket. Az évközi értékesítések esetén pedig nem gondolom, hogy ilyen átsorolási kényszert kellene alkalmazni.

Az adott részesedés az eladás pillanatáig befektetett eszközként kell, hogy viselkedjen a fenti leírt esetben, hiszen ez felel meg a megbízható és valós összkép követelményének is. Ha nem így lenne, mindig csak forgóeszközöket lehetne értékesíteni. Ilyen szabály azonban nincs a számviteli törvényben. Természetesen olyan helyzetben, amikor a döntés megszületett, miszerint a következő évben ezeket értékesíteni kívánják, akkor valóban át kellene sorolni a befektetett eszközöket a forgóeszközök közé. Az évközi önkényes részesedés átsorolások konszolidálási szabályokat is befolyásolnak, tehát ezt jobb lenne mellőzni. Itt persze ez érdektelen, hiszen az adott éven belül eladták, kivezették a könyvekből.
 

Címkék: RészesedésekKonzultációs szolgálat