Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Repülőtér beruházáshoz a Pályarendszer létesítési engedélyt a Kft. 2008 évben kapta meg. Ennek feltétele volt a környezetvédelmi engedély előzetes beszerzése. A környezetvédelmi engedély kiadásának és fenntartásának feltétele volt a repülőtér légterének évenkénti madár monitoringozása, a terület ürgementesítése, az ürgementesített terület rendszeres karbantartása (az olajfűzek kiirtása , tárcsázása, szántása,a szükséges bozótirtás). A repülőtér létesítési engedély kiadásakor a környezetvédelmi engedélyben előírt kötelezettségek folyamatos betartását és a terület őrzését írták elő. A beruházás még nem fejeződött be, aktíválás nem történt. Helyesen értelmezem-e, hogy a létesítési engedély kiadásáig a madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása, valamint a terület őriztetése a beruházás részei, a létesítési engedély megszerzése utáni, az előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése viszont már működési
Kérdés
A madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása, valamint a terület őriztetése a beruházási ráfordításaiként számolandók-e el, vagy anyagjellegű ráfordításként a működési költségek között? Van-e különbség abban, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése, valamint a terület őrzése a létesítési engedély kiadása előtt, vagy azután, de még a repülőtér beruházás befejezése előtt merült fel.
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Úgy értelmezem, hogy a létesítési engedély kiadásáig a madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása a beruházás részei, mert ezek elvégzése nélkül nem kapott volna a Cég környezetvédelmi engedélyt, így pályalétesítési engedélyt sem, a pályalétesítési engedély megszerzése utáni, az előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése viszont már működési költség. A terület őriztetése viszont akár az engedély megadása előtt , akár utána merült fel, működési költségként kell elszámolni figyelembe véve a Számviteli tv. 47§-ában foglaltakat."

2016. február

A beruházás bekerülési értékét valóban az Szt. 47. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni. Az (1) bekezdés lehetővé teszi, hogy az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek a bekerülési ár részévé váljanak egészen az üzembe helyezésig. A 48. § tartalmazza azt az előírást, hogy mit lehet értéket növelő tételként figyelembe venni. E szabály már tiltja azon költségek bekerülési árba kerülését, amelyek a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkák közé sorolandók. Ez utóbbi szabály azonban a meglévő tárgyi eszközök értéknövelő beruházásáról szól és nem vonatkozik az első létesítésre, létrehozásra, előállításra. A kérdésben szereplő terület őrzésével kapcsolatosan felmerült költségek véleményem szerint igazgatási költségnek minősülnek, amelyet sohasem lehet aktiválni.
Úgy tűnik tehát, hogy az Szt. szabályai lehetővé teszik az üzembe helyezésig felmerült azon költségek folyamatos aktiválását, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak az előállítandó eszközzel. Alapvetően tehát egyetértek a kérdező megoldásával, bár vannak felvetéseim, amelyeket mérlegelni kellene.
A kérdéses esetben úgy tünik, mintha egy időben elhúzódó vagy legalábbis több évig tartó beruházás bekerülési értékének megállapításáról lenne szó, ahol ismétlődő tevékenységek folynak annak érdekében, hogy a beruházás egyszer majd üzembe helyezhető legyen. Felvetődik a kérdés, hogy ezektől a tevékenységektől a majdani eszköz bekerülési értéke valóban növekszik? Pl. vásárolok egy sportlovat, de még nem tudom versenyeztetni, mert nem kaptam versenyengedélyt, ezért folyamatosan etetem és minél többet adok neki enni, annál többe fog kerülni, tehát egyre magasabb kell, hogy legyen az értéke a tárgyi eszközök között, pedig a sok ennivalótól egyre lassabban fut. Nyilvánvalóan hibás gondolatmenet az előbbi. Látok némi hasonlóságot a repülőtér esetében is. Az előző gondolatmenetből tehát következik a logikus folytatásra vonatkozó kérdés. Valóban akkor kell aktiválni egy eszközt, amikor van hozzá engedélyem, vagy esetleg akkor, amikor az használatra kész vagy üzemszerűen használatba lehetne venni? Ebben az esetben mérlegelni kell azt is, hogy mit tartalmaz az üzembe helyezésre vonatkozó előírás a számviteli törvényben. Itt már kiderül, hogy nem a hatósági engedély jelenti az üzemebe helyezést, hanem:
Szt. 52. § (2) bekezdés vége: „…..Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.” A törvény indoklása:
A törvény szerint egy adott eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontja az adott eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja, vagyis az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű tevékenység megkezdésre kerül. A törvény ezzel lehetővé teszi, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhessen az üzembe helyezésre (aktiválásra) és így megvalósulhasson a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolása.
Ha az üzemszerű működés nem kezdhető meg az engedély hiányában, akkor persze ez a szabály sem mérvadó a fenti esetben. Marad tehát az az állapot, ami szerint akár több év azonos tevékenységét is aktiválni lehet, ami egyébként a későbbiekben már karbantartásnak, azaz költségkénti elszámolásnak tekintendő.

Szt. hivatkozások:
47. § (1) * Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
48. § (2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

Válasz folytatása:
A definició szerint a megszerzés, létesítés, üzembe helyezés érdekében felmerült költségek számolhatók el a beruházásokra. Ha a felmerült költségtételek ide sorolhatók, akkor úgy gondolom, hogy aktiválhatók. A leírásból úgy tünik, hogy ezek szükségszerű feltételei a megvalósítandó beruházásnak, ezek nélkül nem lehet megszerezni a környezetvédelmi engedélyt, az engedély nélkül nem lehet megkezdeni az építkezést, stb. Mondhatjuk tehát, hogy fennáll a beruházással való közvetlen kapcsolat, mindez annak érdekében történik. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ezekben a kérdésekben a számviteli törvény előírásai nem „feketék és fehérek”. Nincs egyértelműen jó vagy rossz megoldás a besorolásokat illetően. Hogy mi aktiválható és mit számolnak el a tárgyév eredménye terhére, az gyakran a cég saját szabályozása alapján dönthető el, azaz le kell írni a számviteli politikában. A besorolásoknál minden felmerült információnak jelentősége lehet, ezért külső szemlélőként csak általánosságban lehet véleményt nyilvánítani és nem lehet kinyilatkoztatni. Amíg azt gondolják, hogy a beruházás a jövőben folytatódik és az aktivált értékek megtérülése várható, addig véleményem szerint az aktiválás lehetséges. Ha tényszerűen kimondták, hogy a beruházás felfüggesztésre került, akkor azt is el tudom képzelni, hogy az aktiválás helyett a tárgyévi költségekbe kerülnek a felsorolt tételek. A magyar szabályok igazából nem foglalkoznak a felfüggesztéssel, nem foglalkoznak konkrétan azzal, hogy mit kell tenni egy esetleges beruházási tevékenység elhúzódása esetén, de ilyenkor véleményem szerint értelmezhető a 48. § hivatkozott (2) bekezdése, azaz a folyamatos karbantartással, javítással összefüggő költségek nem kerülnek aktiválásra, hanem mennek az eredmény terhére. Ezeknek a tételeknek a besorolásáról tehát a cégen kívül senki nem fog tudni érdemben dönteni, mert nem állnak rendelkezésre ugyan azok az információk és ezért fontos a számviteli politikában való rögzítés. Pl. vita az adóhatósággal arról, hogy aktiválni kellett volna, vagy az eredmény terhére elszámolni.
 

Címkék: Bekerülési érték (beszerzési ár)BeruházásokKonzultációs szolgálatBefektetett eszközök